Napi Hírek, 1923. május/1

1923-05-03 [0059]

apponyx Axbert giX/t a iiepe&ovsögl xigcut uniója üiseuoségx bizottságának zürichi üléséről számolt; be, amelyen a báró Wlassios Gyula által lefektetett elvek alapján . Magyary Gézától kidolgozott kisebbségi jogvédelmi eljárás került tárgyalás alá. Á bizottságban két jhva'slat merült fel. H egyifcet ő trr j esz tette el fi a magyar aelegáoió nevében, a másikat pedig Hsnschberg ár. csehországi német kis ebbségi megbízott nyújtotta be.í két javaslat egymástól elvi kiinduló pont okban különbözött, A magyar javas lazábból a feltevésből indult ki, hogy a kisebbségek nemzetközi jogalahyságát a b éii esz érződ és ek elismerték, mig a cs ehországi német megbízott javaslata szerint ez a jog alany Sag egyelőre még nem illeti meg a ki seb ősegeket. Apponyi ezzel" s zemben rámutatott arra, hogy a békeszerződések a kise bőségeket nemzetközi - jogokkal ruházták fel, akkor, amikor a jogvédelmet megállapították, a mivel jogokat csak jogalanyokra lenét riiházni , ennélfogva a jogaiényság fennáll, A bizottság közvetitő javaslatot fogadott el, amely kimondja, hogy bizonyos panaszokat' a nemzetek szövetségének főtanácsa köteles érdemlegesen tárgyalni jís amennyiben: egyetértés nem J

jönne létre, köteles a nemzetközi döntőbíróság véleményét kikérni. Apponyi véleménye szerint ezek a javaslatok lényeges haladást jelentenek az eddigi helyzettel szemben és'-kilátás yan°arra>, bogy s> népez övet ségi ligák uniója június folyamán Bécs. ben tartandó ülésen őket el is fogadják, 3 lukács György a nemzetek szövetségének tanácsában képviselte Magyarországot és ott terjesztette elő a magyar sérelmeket, amelyeket a román kormánynak a földreform végrehajtásánál követett eljárása okozott a magyar állampolgárságért optált erdélyi magyaroknak. Adatci japán jogtudós, Japán megbízottja, nemcsak nagy jogi szaktudásról, hanem nagy igaz ságérzetről is tett tanúságot, amikor a .'magyar álláspont védelmére kelt, HanotauJS volt franc ia külügyminiszfcer és Salandra öletsz delegátus felszólalásai után a tanács ugy határozott, hogy a kérdé s'uen az érdemleges dönt ést a tanács legközelebbi ülésére halasztják el és pedig olyképen , hogy azon az ülésen az érdekelt feleknek szavazati joguk nem les a* Horváth «Jeno ör, a brüsszeli történet i konferencia eredményiről szólva kiemelte, a konferenciának a magyar tudományos /ilág és a külföldi túdomCayo-s körök közötti messzebbmenő kooperáció teapén te üt haladását.