Napi Hírek, 1923. május/1
1923-05-15 [0059]
A felsoroltakból megállapítja azt, hegy a behozatali korlátozásoknál az ország termelési érdekei kellőképen megvédettek és a kiviteli korlátozások as ipari termelést nem bénították meg, hanem az ország lakosságának meg** élhetéaét biztosították. Ezek után ismerteti a belföldi árak alakulását, Különösen kiemeli azt, hogy a legfontosabb szükségleti cikkek árai a békeév ékhez képest mennyire emelkedtek. Ismerteti néhány legfontosabb cikknél a<st is, hogy azoknak éra egyes külföldi piacokon milyen mértékben nö v eke esdett 4 Ismertetésében arra a meg állapit ás r a jutott* hogy tula Jdonképen as élelmicikkek ára jelenleg a belföldön nagyjában a >ll^gparitáal árakon ská alul van. Hogy a bizottság tagjai ezek lel as adatokkal részlet esebbe a foglalkozhassanak, erre vonatkozólag készített s^tatlsztikai táblázatokat, statisztikai havi közleményeket és a Statisztikai Szemlének egy példányát, ss amelyéén ezekkel a kérdésekkel foglalkozik, rendelkezésre bocsájtja. Egyidejűleg átadta a bizottság tagjainak azt a javaslatot la, aoelyetn* kormány annak idején a háború előtti adósságok miként való metpszléméra nézve a jóvátételi bizottság elé terjesztett, 1 javaslatban részletes adatok foglaltatlak, hogy kiként oszlanak oeg a volt magyar birodalom gazdasági eőforrásai /nemzeti ia gyom és jövedelem/ utódália mok szer int.Ezutém szembe vannak állítva az ország jelenlegi termelési viszonyaira vonatkosé adatok a békebeli termelési adatokkal. Ismertetésének végén kiemeli, hogy kétségtelenül a drágaság nagy as országban, azonban jóval azon színvonal alatt marad, amennyivel a pénzünk leromlott, Kézé te szer lat a jövedelem eloszlásba* beállott aránytalanságnak főoka az, hogy a nemzeti jövedelea nem emelkedett olym arányban, mint a pénzünk értéke ősökként. Nemzeti jövedelmünk ugyanis békébea 2,7 milliárd korona volt és 1921-ben 142.9 millárdra emelkedett, mgyis Ötvannégysseresre, Mig a pénzünk értéke több mint kétszer ennyire leromlott, mert 1921-bea szésherninohéromssor volt kisebb, mint a háború előtt. Heiarloh Ferenc elnök indítványozza, hogy Szabóky előadását sokszorosítsák és bocsássák a bizottsági tagok rendelkezésére. Szabó Imre kéri a rendelkezésre boosájtott adatoknak a munkabérekre és a fizetésekre vonatkoaí kiegészítését. Birő fél a külkereskedelmi statisztikának a háború előtti alapom veló összeállítását kéri; külön kívánja venni a kikészítés! forgalmat és as állam által a külföld részérc teljesített szállításokat. Apponyi Albert gróf kívánja, hogy a fixfiz etéeü és as int elli genoiáfeos tartozó e gyének kereseti viszonyaira vonatkozó adatokat is állitaák össze., mert a drágaságot as árak alapján nes lehet megállapítsa 1 # A kérdésnek ott van a súlypontja, lépést tartanak-e a Jövedelmi viszonyok as árakkal^Es vezet a kérdés lényegéhez. • Bud János min isit er honorálja a felszólalásokat és kijelenti, hogy igyekezni fog ily értelemben járni el, Vázsoayi Vilmos ugyancsak az adatok kitér je jz tés ét kivan ja abban as irányban, hogy a vámok mennyiben emelik as árakat* Bud János közélelmezési miniszter Szabóky előadására és a felszólalásokra támaszkodva világítja mtg a maga álláspontját. Bizonyos jóleső érzéssel állapit ja meg* hogy a drágaságot az egyes felszólalók ugy fogták fel, hogy ebben a kérdésben nea lehet izoláSfc területekét különböztetni hanem a gazdasági életet minden vonatkozáséban kell megvizsgálni f hogy igy a drágaság okai ismereteséé váljanak. Rámutat arra* hogy a kérdé*rMilyen megoldás óriási nehézségekbe ütközik.Azok az okok,amelyek a drágaságot előidézik, három csoportba oszthatók. AB egyik nagy csoport az, mely már béke időbea is éreztette hatását. Rámutat arra, mily Oriáei viták folytak már akkor is a drágaság okainak megjelölése körül. Csak két dologgal foglalkozik péld képen: egyik a termelééi költségek erős emelkedése; ez már a háború előtt nagy szerepet Játszott az árak emelkedésénél, A taraelés minden cikkbea csak^-nem kivétel nélkül mind nehezebb lett. Természetszerűleg ehhez járult as életviszonyok meg javulása is, amely egész természetes uton szintem fokozta a termelési költségeket, A világháború az emberi és egyéb munkaerők javarészét elsüss** titotta # Már csak ebből az okból kifolyólag is nehezebbé vált a termelés* Vannak egyéb indokok $s t a melyek szintén a ter melési költsé gek nivekedését idézték elő és amelyek (világszerte éreztetik / eziflöszerlnt /hatáWkat és aina^nehezebb helyzet elé állitják a termelést.
