Napi Hírek, 1923. május/1

1923-05-09 [0059]

$ A Magyar Távirati Iroda Jelenti: A Magyar Művészek Szövetke zet e által rendezett zeneünnepélyek sorozatában szerdán, este félkilenc órakor a Zeneakadémia nagytermében egyházi hangverseny volt. A mai bevezető hangversenyen a kormányzó és felesége is megjelent;. A hangversenyt ünnepélyes keretek közöt t gróf Klebelsberg anno vallás és közoktatásügyi miniszter a következő beszéddel nyitotta meg: Főméitóságu "Kormányzó -úr! Fenséges királyi hercegek! Tisztelt hölgyeim éa nraimí A Magyar Művészek Szövetkezete, a filharmóniai Társaság, a Palesztrina-Kóru* és a Magyar Királyi Operaház összefogtak, hogy tervszerűen megszerkesztett műsorral egész hangversenysorozatot nyújtsanak zenekedvelő közönségünknek. Kétszeres örömmel üdvözöljük ezt; a zenei kezdeményezést, külöjsösen ma,«mikor az államra a Zeneakadémia éa az Operaház fenntartása óriási súllyal nehezedik és a hang versenyügyet úgyszólván egészen a magánvállalkozásnak kell át engedni .Eként a négy szervezet organikusan rószuvesz nemzeti műveltségünk mentésének nemes munka jában, amely műveltségben a magyar zenekultúra * előkelő és nagy helyet foglal el.Igen, részt vesz művelődésünk ment és ében és felelős" állasomban ezen ünnepélyes peroben is kötelességem véazjelt adni, nyiltau megmondani, hogy zeneügyünket is veszély f enyeget 1 ,hisz en nagyobb zenei kompozíció kinyomatás a szinte lehetetlen, a hangj egynyomás Magyarországon lassanként megáll. Pedig valóban zeneszerető, zenélő nép ez a mi magyar nemzetünk. A Szeri; Gellért-legendában meg vagyon Írva, hogy .Gelldit püspökj Szent István barátja ós kortársa, megcsodálta és megajándékozta a magyar cselédasszony énekét, aki, miközben gazdája malmát hajtotta, dalolással könnyítette munkáját, A^legujabban felfedezet;; magyar nyelvemlék egy -Már i a- dal, tmelyet még az Árpádok alatt az HÍOO-as évek folyamán azért ültetett át latinból magyarra fordítója, hogy a nép a templomban anyanyelvén énekelhessen. Esterházy Pál nádorról tudjuü., hogy magyar nótákat vert ki virginálján, a zongorának ezen az ősrégi elődjén, s SL> dalokat azután kocába tett&. Liszt ós Reményi nyomában egész sereg magyar művész jár^a a világot) magyar dicsőséggel töltve be a koncertté ín; eket. Operánk 1884-ben saját, mintaszerű hajlókába költözött s azóta főtámasza zenei életünknek.