Napi Hírek, 1923. május/1

1923-05-09 [0059]

Bécs , május 9, /Külügyi bizottság folyt,/ Crünberger folytatva* Különös és őszinte megelégedessél konstatálom ezt a tényt, ^ mert; világos bizonyítéka annak, hogy Magyarországon véglegesen lezárták azokat az eseményeket, amelyek még nem nagyon régen is megzavarták a viszonyt Ausztria is Magyar ország között, Dö épugy, adnt a*-, • - multat, ennek a szerződésnek megkötése előtt a másik szerződő félnek a jövőben várba tő kül politikád magatartását is össze kellett hasonlítani saját márga tartásunkkal és osak há^mindkét fél politikájában követett irányvonalai egyenlő alapelveken épülnek fel, kezdhettük meg a választott biróságí. szerződésre vonat kőző tér gyalusokat, Ezt tényleg budapesti látogatásunk alkalmával az eIső megbeszélésen is konstatáltuk. Grcf Bethlen \ r királyi miniszterelnöknek és Daru vár y ma gyár királyi külügyminiszternek az áltaicik követett külpolitika teljesen békés jellegéről tett kötelező kijelentései lehetővé tették részünkre, hogy megkezdjük a választott birőségi szerződés megkötésére íráhyulé előzetes tárgyalásokat. Ezeknek során kitűnt, hogy teljesen* egy véleményen vagyunk annak ma gátol értődő szüksége tekintetében, hogy a két országot érintő kérdésekben egymással érint*kezesben maradjunk, valamint ama kölcsönős kívánság tekintetében, hogy Fözépeurőpa békéjének fentartásához és biztositásához hozzájáruljunk. Esek a megállapít ás ok 4 miként azt ebben a bizottságban a budapesti összejövetel eredményeiről rzélo jelentésemben kifejteni szerenc^m, volt, mint szűkszavú megolólás szerepeltek a tulaj donkép eni -zerződési mogállipodásokat megelőző ösa refcglaláeban. Az előzetes szerződés végleges megszövegezése volt bizonyos ideig tárgya a szokott diplomáciai..utorr folytat ott tárgyalás oknak, amelyek végül azzal végződtek, hogy az Önök előtt lévő szöveget ez év április 10-én Budapesten egyrészt a magyar külügyminiszter*. másrészt pedig Calice budapesti követünk aláirtak, • A szerződés egyes batározmúnyaira áttérve, a következőket jegvzom meg: Az 1, cikkely,, a prága-lanai államszerződés 7. cikkelyének min! áj ára, "előtérbe állitja a békés megegyezés eszméjét. Viszály esetén tehát a két ország, Ausztria és Magyarország, elsősorban barátságos uton tartoznak oda hatni, hogy megegyezésre jussanak. Ha azonbah a megegyezje nem jön létre, a felek az ügyet választott bíróság utján f&rfei/í&efí vJüCrb— lémir « Mindegyikük egy vagy több választott birőt küld ki, az ügyet azonban a hágai nemzet kőzi választott Mroság elé ia terjeszthetik. Az elintézésnek eae mődja alől semmiféle viszály tekintetében sincs kivételt set az első cikked világosan kimondja, hogy minden viszálynál, bármilyen