Napi Hírek, 1923. április/2

1923-04-27 [0058]

- Ezzel a jogi helyzettel szembenal! az a tény, hogy Románia sgr-rreforiii eimón a nemzetközi szerződésekben vállalt köt elezett£ égekkel homlokogyems^t ellenkezően a magyar optálók birtokait, teljességüké bon kisajátit ja. Az erdélyi agrártörvény ugyaniE, amelyet közönségesen Öarofli d-t örvénynek neveznek, t art alma z egy szakaszt, amely EZ érint a távollévők egész birtoka kisajáti^ható.távollévők alatt kell ejteni azokat. , akiit 1918. " december 1-etöl az agrártörvény benyújtásáig, azaz 1220. aaárcj us Ső-áig távol volt ak az ország Dől, anélkül, hogy arra állami megbízást koptak volna. - A törvénynek ez a rendelkezése magábanvéve még nem sérelmes, me rt abból nem tűnik ki az, hogy fi tivoliét folytán való birtokvesztós a nemromán honosokra is vonathozik^aőt a Garoüid-f éle törvényhez még az Avarescu-kormány által kiadott végrehajtási utasítás egész en határozottan kifejezi azt' hogj? a törvény. emiitett rendelkezése nem vonatkozik külföldiekre,, tehát nem vonatkozik az optálc magyarokra £ em, - Amint azonban a nnatian u-konaány másodszor is hát alomra került* első cselekedetei közé. tartozott az erdélyi agrarrefor m-t örvényhez uj végrehajtási rendeletet bocsátani ki, amely- ; . hiSl hiányzott az .a megjegyzés, hogy a távollét folytan bekövetkező

7 birtokveszt ée "Hatálya az ideg énekre nem vonatkozik, - Csakhamar azután, szint e .naptárilag megegyez ően'annak az egyévi határidőnek letelt ével, amely egyévi határidő állott rendelkezésükre a magyaroknak arra, hogy optálhasbanak, egymásután nárom utasítást • bocsátott ki a üratianu-koxmány az agrártörvényt végrehajtó hat óságokhoz ^exeilrjeftttr en ü el et ékben a leghatározottabban kifejezésre juttatta azt, hogy o. távollétre vonatkozó szabályt a kuli' ölei ekre is f különösen pedig azokra, is alkalwiazni kell, akik optálás folytán vészit etrfcék el román állam polgárságokat • Bratianu kormánya tehát a távollét folytán • való bixvtokvesztést egészen i:at ározottan alkalmazta a magyar optál&kra, sőt gy őrsit ott eljárást alkalmazott velük szemben, ugy, hogy par hónap alatt mondhatni valamennyi optálót megfosztották birtokaitol. ' - Ez az eljárás homlokegyenest ellentétben áll a békeszerződésekben itománia által vállalt kötelezett sédekkel* A magyar kormány nem azt nehezményezi, hogy Románia agrár reformot alkot, hiszen liagyarorszá'g is alkotott agrárreformot, hanem azt, hogy e reform ci.mén megsérti a békesz erz odóseket. Hiszen a szerződések egyenesen kizárták annak lehetőségét, hogy a magyarok birtokait nacionalizálják vagy elkobozzák, már pedig a távollét óimén elszedett birtokokat kiveszik magyar kézből avégből, hogy azok román kezekbe jussanak, mag ufcé xt a b irt okokéit pedig ölyac megtérítést adnak, «mi már nem jelent többéte hanem egyenesen elkobzást*. Elvoen megtérítik ugyanis az 191?.-i háborúéi őt t£ árat, amely a mai árnak'negyven ed része, tehát a* forgalmi. árnak Z/z ;

—- , de ezt az összeget s em készpénzben, hanem ötven éves törlesztésű állampapirosban, amelynek forgalmi értéke" körülbelül . a névértéknek, i birtok á iának tehát voltaképen egy sz áz al ókat té rit i k meg . ez pe dig nem mon d hat 6 másnak. mint elkobzásnak, %. 4^^dM>eL&t - A távolléte t • annalkevésb ú vehették figyelembe a jogfosztás alapjául, mert épen arra az időre állapították meg, amely idő alatt a magyarokat Erdélyből és. az elcsatolt részekből erőszakkal kiüldözték.