Napi Hírek, 1923. április/2

1923-04-23 [0058]

Gení, április 23. (Magyar Távirati Iroda) A népszövetség hivatalos közleményeinek soriálban most jelent meg Da Garna londoni brazíliai nagykövetnek a salgótarjáni cseh-magyar halár kjérdéséfaen előterjesztett előadói jelentése. A nagy gonddal készült kimerítő jelentés a kérdés előzményeinek ismertetése sorián megállapítja, hogy a vitás határvonal eidön tésónelfl ügye a Millerand-iéle kísérőlevél értelmében került a Kiélpszö vétség'elé.. E/z

1 a tevéi kimondja, hogy tn hátíármegál lapító bizottságok valámelynkének jelenlésére és az érdekeit lelek egeikének kívánságára a népszövetség lanácsának közbenjárását lehet kérni a trianonií szerződésben megállapított határvonal ne lyi módosilása érdekében, ha a bafármegáltapitó bjzoUtság ugy találja, hogy a szerződés renidlelkjezeset bizonyos igazságtalanságot tartalmaznak, amelynek eloszlatása közérdek. Ez áz eljárás alkalmazható abban az esetben, ha a megállapított határvonal nem felel mefe a néprajzi vagy gazdasági 1$vétel menyeknek. A salgótarjáni határ kérdésében a határmegá!lapító bizottság véleménye megoszlott. Három tagja -— a brit, a japán és á magyar megbízott — agy találta, hogy helyénvaló a kísérőlevélben a bízoltsflg részére biztosított joggal élni. A brit megbízott a bizottság miáísilkl három tagjával, a lrancia, az olasz és a cseh megbízottal szemben elnöki döntöszavával élve, a tanácsnak közbenjárásra kérése mellett döntött. A kél tél megegyezeti:, hogy elfogadja nemcsak a tanács jó szolgálatait, de döntését is, ugy hogy most a latnácsra vár a kérdés végleges rendezése,/teltére, hog\ helyesnek latálj'a az eljárás alapját, vagyis- ugy véli, iiogy a szerződés rendelkezései csakugyan olya., igazságtalanságot eredményeznek, amelynek etoszla llálsa közérdek. A kél fél egész érvelése ezen a ponton sarklatlik. igazságtalanság lennlorgásál Játja a brit, a japán és a

1 magyar határbiztos, akik a vitás bei nületü SomOsujialu községét Magyarországnaik ki \ un ják odaíléjni, míg evvel ellenkező álláspontra heh ez-* k|eiiik a lrancia, az olasz és a cseh haliárbiztos, akik a maguk javaslatában leníartják a békeszerződésben megállapítok határvonalat és Somosujialut Csehországnak' juttatják A jelentés ezután sorra veszi a kérdés eldöntésénél elbírálandó szempontokat és ismerteti a rájuk vonatkozló ellentétes felfogásokat- Ami a kérdés etnikai oldalát illeti, a vitás Somosujfalu kjötasiéget 1803 magyar nyelvű egyén takjjá' Ebben a tekintetben a ' kiét i'él között nincs ellentét. A határ'nueijállapiló b.zofüság egyébként a maga munkálataiban kevés terei juttatott az etnikai kérdésnek, mert csaknem kizá, "rólag gazdasági szem pánitokból indul i ki. A szénbányászat szempontjából két kisebb tárnának, a Somosujfalutól délre fekvő József- és Károiy-lárnáuak hovatartozása vitás, iüzek a tárnák nem; nagyon jelentősek, mert évi termelésüiK, mindössze il.óuti tonna ós a széuritlegek hét évi bányászás után kr rogiaaü merülni. 'Vfyb'o kőbánya is van a vitás te rlüdeton, amelyek szolgáltatása elég tekintélyes. ' omoskőn egy bazaltbanya van, Somosujfalu északi hatarában pedig egy trachitbánya. Az első terv értei műben eszlek a bányák Magyarországnak j.utnán IÁ. •miig a sálorosi nagy trachitbányát a hatá.vonai ke'.tésfcetoy. A másoúiií terv a traciiitbányát teljes egéj szijben iCsehországnak itéii, miig a bazaltbáiiyáK. ma gyúr területen maradnának. Magyar résarői különös íonlcssiágül tulajdonítanak a kőbányáknak, mert a magyal

1 sikyidék kő hiányban szenved. Hasonló szempontra hivatkoznak magyar részről a somos uj falusi és a sátobosi erdők kérdésében, amelyét a második terv Csehországinak itci. A második terv határvonala, ketléoszltaná a vidjók egyik nagybirtokát, a Krcpuska-birtokot. amelynek közepén fekvő Szántóföldjét és nyugaton fekvő erdőit Csehországhoz csatolná. Magyai' résziről hangoztatják, hogy ez a megosztás ártana a mezőgazdasági munkások érdekének, emellett a birtok agrár termékei elvesztenék salgótarjáni piacukat, tejig Salgótarján lakéi eiesnének] ellátásuk egyik fontos forrásától. (botytatása következik.;