Napi Hírek, 1923. április/2

1923-04-21 [0058]

±5 erí 11 n, április 21. (Wolff.) (Lord Curzon te»::''' :ck folytatása.) Németország azt is javastolta, hogy a jpjvó biztosjfására intézkedések történ jenel, s N agybrilannia, t ranciaország) Olaszország, Némielország és Amerika, ha ugyan ez utóbbi erre hajlandó* kötelezzék maglukat hogy 30 évig Semmiféle hálborul nem viselnek. Akán elegendő előnye van ennek, a javastatnálk arra, hogy Franciaország is foglalkozzék vele, akár nincs* a pillanatnyi helyzetre r.ézve mégis közvetlen megkönnyebbülést jelent. Lord l.ürzon kifejtette még', hogy a birodalmi gyü'ésten a mull hiten folyt vita eseményeiről szerzett iiil'o; mációi; szennl a közhangulat teljesen helyesli a kormánynak a Ruhf-kérdésben Folytatott politikáját és hogy" a passzív ellenállás Folytatásának kö.etelepiében az egység teljes. Egységes a felfogás abban a tekintetben is, hogy a nemei kormánynak mini edd'g, ezentúl is készen kell állnia arra, hogy a. francia i ormánynak tavaly nyilván előterjesztett, de a szövetségesekkel lormá'isan sohasem közölt terv elvei alapjai java latol legyen, melyben a kereskedelmi egyenlőségre és a mvgszá'ló hadsereg visszavonáséra vonalközé bizonyos feltételek mellett egy nemzetközi bankcsoport segítségéve!, nentóelköej kölcsönök sorozatának kibocsátását veszi tervbe. A német kormány részérő' kiindul l eddig, javasatok közül ez a| leglényegesebb. A német kormány igen helyesen elállott azoktól! a tehetetlen feltételektől, amelyeket régebben követett, hogy tudniiillik a Ruhrvldék kiüritésének Ineg kell előznie a tárgyalásokat Ha azonban arról vti szó. liogK a rajnai tartomány a jövőre k,üon kormányzat alá kertütjj&n, NénietorsZéig teljes hévvel visszaút asllja*az o yan javaslalnak még

1 csa; mérlege'ésél is, amely .Németország szuverenitásával össze' nem eg'yezte'.íK ló. vagy territoriális és politikai tekmtetbetJ ezt a területei ellenérzés a'á helyezi. Ásóknak a nézeteknek megfoloíása után. melyekel egyrészről tráneniország és Belgium, másrészről Némel ország nyíltan kifejeztek, ugy látszisj hony az ügv tol'p.o ti a jiutoll. .Buckmasternek arra az indítványára nézve, hogy a szövetségesek' az egész kérdést utalják át a né, szövetséghez, Lord Curzon .a következőket mondta: Több, mint valószínű, hogy a kérdés a népszövetségre nézve oly lerhel jelenlétié, amilyet viselni nem képes. A kérdés megoldása ezzel egy olyan testűiéihez te vödnek ál, amelyben Németország és az Egyesült-Államok eddig képviselve nem vollak és amely női ép ezért azt lehet mondani, hogy semmiféle gyakorlati jelleggel nem bír. Ami pedig még komolyabb, a dolog azt jelenthetné, hogy Franciaország kilép a népszövetségből, ami végül a népszövetség 1 eloszlását fcónmá maga, után. Azt hiszem, fejezte be beszédéi Curzon, 'ha Németország olyan javaslatot tenne, a melyben készségéi es szándékai: fejezne ki arra, hogy a fizetendő összegeket szabály szerűen megbízott l;.i tervekkel állapíttassa meg s 'egyidejűleg különös biztosítékokat adna ai fizetések folyamatos teljesítéséire, ezzel haladást lehetne elérni. Általános érd_k, hogy ilyen lépés megtörténjék. Előbb vagy utó b erre klell, hogy kerüljön a sor. Nézetem szerint jobb, ha minél előbb. Lényegében ez az a tanács, amit teljes nyomatékkal a német kormánynak adtam. Mihelyt egyeden lépés történik, Anglia mind a két félnek segítségére lesz. Nem adom tel az! a reményemet, hogy ezen az alapon megoldást lehel találni s azt hiszem, mindkét részen vettem észre olyan jelenségekét, amelyek, ha nem is jelenteinek megegyezést, de legalább készséget mutatnak a későbbi rendezés teltételeinek mérlegelésére, sőt megvitatására. Anglia minden lehetőt meglesz, hogy ezekét a jelenségeket fejlessze. Tetve vagyok azzal a remiémnyel, hogy eljön' annak az ideje, amikor Angliának teljesen érintetlenül maradt befolyása és tekintélye célszerűen tél lesz használható arra, hogy a fő viszálykodó feleket összehozza. (MTI.) , ; , ~„„r, írne I Vví.i TAR