Napi Hírek, 1923. április/2

1923-04-16 [0058]

Berlin , április 16, /wolff/ A birodalmi gyűlésen Hosenberg külügyminiszter ma délután 2 órákor a külügyminisztérium költségvetésének tar^yaű-ása sarán hosszabb beszédben foglalkozott a jó vátételi problémávci^ különösen padig a rahrviöőki francia betörései** A miniszter elsöscrbai köszönetet mondott a külföldön élő nőseteknek ragaszkodásukért és tat ható* s támogatásukért ée kijelentett e

4 hogy a ruhr vidéki és rajnatartotnányi egyenlőtlen harc kiméne telének világtörténeti jelentősége lesz, Minél tovább sikerül Franciaországnak a -fegyvertelen lakosságot térdre kényszeríteni' annál, tovább tart-a militarizmus uralna ée ebben az esetben a világpolitika folyását a jövőben csak a szuronyok száma fogja aldöntani.Ha azonban kitűnik, amit bizton remélünk, hogy a fegyvertelen nŐp legyőzhetetlen, ezzel bebizonyítottak, hogy a háborús faffpt&nutoLk és a katonai erő" hat al mának is megvannak a imga határai és a józan észre és jogra támaszkodó népakarat a tankoknál és gépfegyvereknél is több és eresebb, A Rajna ás Ruhr mentőn nem fáért és szénért, hanem a jog és béke gondolat hajadásáért, vagy vis^zaf ejlőoőséért folyik a küzdelem. Nekünk ébbaa a küzőelaaben tisztán védelmi céljaink vannak, Magatartásunk ennélfogva tisztán védelmi jellegű* Védekezésünk ereje és sikere attól függ, hogy emellé tt mag is naradjunk és a kormány ezért folyton önuralomra és higgadtságra int minéenkit. Azt akarjuk, hogy szilárd kitartás utján szabadságra tegyünk szert, oly szabadságra, amelyet súlyosan megterhelnek azok a tal jesitnjényok

} amelyek erőink határáig terjednek, de amely_eknek^m9gvalósitástt>ban a német nemzetnek bíznia kell, hogy azokat meg ájtalősithassa. Oly problémákat, amelyeknek ^zdasági oldalukon kivül politikai ős pszichológiai oldaluk is van, erőszakkal nem lehet megoldani, A mostani kormány az 1922, november I4~lki je gyaéket a birodalmi kancellárnak Bonar L^s minis zterelnökhöz intézett öecember 9-iki levelében kellően megfontolt gyakorlati javaslatokkal kibővítette. Ezt a javaslatot visszautasitatták. Erre elhatároztuk, hogy gazdasági ős politikai uton teszünk kisérletet. Javaslatainkat ismét visszautasították, vagy, mint a januári párisi konferencián történt, tárgyalásra sem bocsátották, A Bergmann áHstatiikár utján Parisba küldött tervezetnél 5 százalékos kamatozású, lehetőleg nemzet közllkölosön révőn b a szer— zatt húszmilliárd aranymárka fix ajánlatról volt sz"3es ez a hass milliárd négy, illetve nyolc év multán 5-5 milliárddal gsszesen 30 milliárd . ranymárkára emelkedett volna» ha a nemzetközi kölcsöncsoport Neme torsság teljesítőképesség?? t megállapitotta volna, A 30 milliárdos párisi ajánlat volt az, amit a legjobb esetben és erőnk -végső megfeszítésével akkor még magánkra vállalhattunk volna.