Napi Hírek, 1923. április/2

1923-04-20 [0058]

Ellene van" az álla mos itás ai ás a kinevezés I r endszer bevezetésének* Budapest prapotenciájának és hegemóniájának me gnylrásotml erős vlöékí gócponlakat kellene léteMteni, a HB ly ek mindig na párabbak voltáf „ mint: az internacionális elemmel telitett f óváros „, i vármegye teriilflti beosztását vetné elsősorban a refom slé,

4 Ízen a téren előtte nomáltipusn vármegye kialakítása lebeg;, a-~ mely Sándor János 1214-ben benyújtott tervezetéből hiányzott, A virilizmus kardéseben konzerra tiv állásponton -van* Mostani formáját tartaná f enn> azzal a kibővítés 3 01,, hogy a virilizmust a házadéhoz és a földadóhoz kötnék, A törvényhatósági választójogát azonos ja k ha^ná az országgyűlési képviselői választójoggal* Ugy a vármegyei közgyűlésben 5 mint a városok képviseletestül etéb ei az ő nézete'szerint is helyet kall biztosítani bizcnycs Intézetek é3 intézmények képv ja élőinek* , . ^ A vármegyei árvaszéket at tennék a királyi bíróságokhoz* A főispáni állást még államosítás esetén is fenn kell tartani* sőt hatásröréb még ki is kellene terjeszteni,, A főispán nem hivatalnok, nem tisztviselő, hanem közjogi méltóság* a kormány reprezentánsa és ellenőrző megbízó ttja , A vármegyei tisztviselőket életfogytiglan választatná, a polgármestereket 6-6 évre és a polgármesternek a helyesebb fobrroi címet adná. Egyedül a jegyzők államosítását helyesli ós a jegyzőt C is a fala élére helyezné* a községi bírónak azonban a képviseletben való elnöklő jogát meghagyná,, Végül a közegészségügy állanwidtQsa mellet^ emelt szót* Öttevér^t Na~^ ŰLirár a történelmi jogfejlődés hifire,, A főispáni, jogkört *• minthogy as tradicionális. - nem küszöbölné ki, hanem körülírna, X főispáni jogkör» ugy amiképpen az a legutóbbi időben állott fenrt

9 nézete szerint* nem tartható fenn továbbra.*. A centralizációt sem lehet odáig fejleszteni, hogy a központi hatalom ráfeküdjék a vidékre és minden viszony latban ráoktrojálja a maga akaratát* amiképen az a kommunizmus alatt történt* Ennek a TOSzeűelemnek eledét kell venni

v J .. i. <. — -• mmáám^ggs—•—s A közigazgatási b izo tteágDk létesítésével a trifuljBáciőt kilrüszöböíni klranja* A járási választmány ienntartásc. mellett foglal állást* mart ezt gazdaság, szempontból is indokoltnak tartja* A tiszti fóügjész Jo pőrének tervezet

1

" szerinti meghatározását helyteleníti; a megyei táblabírói intézmény vis szaállitasáúan látja olyan szerv kialakulását, melynek feladata lenne a vármegye autonómiájának alkotmányos •véüélma* A közi gaz gatásl tarfolyamok kibüvifáséfc kívánja* és a jegyzők szociális kiképzése* A jegyzői tanCol^mot két éves közigaz-L-a, gitási aTadémiái'á kellene átszervezni é"s bizonyos büntetőjog kiképzésben is kellene részesíteni a jegyződ* Az időszeríaég kérdésére vonatkozóan az a megjegyzése, hogy a közigazgatási reformra szükség van» mert az 1914

6 évi állapotot ad infinitum nem tart}, fenn, \Alcndó's.<&<2 <2i VifccLs, hogy a nemzetgyűlés mai összetétele mellett a belügyminiszter karesztülvihetőhek ""3éli-«* ezt a reformtervezetet

s iHoTtj&ck. Hegymegl Kiss Pál szintén azon a nézeten van, ho,gy a jövő közigazgatás attól függ* mily mértékben tudjuk biztositami az intelligencia befolyását * De itt elsősorban nem lehet cél a régi közép5 osztály megmentése* A* uj eleseket nem lehet kikuszöbölni* mert azok a közterhek viselésében is résztvssznek* Az állaanak jó és olcsó közigazgatásra -win szüksége és ezért szükséges a refom. A tervezet tárgyalását el akarja vonatkoztatni az országos politikát ól* Sajnál ja 9 hogy az önkormányzati háztartásra vonatkozó rész a tervezetből k imára Itt „ mert es fontosabb a közigazgatás szervezeténélc