Napi Hírek, 1923. április/2

1923-04-19 [0058]

, i,J 4 ^jar TárSr^ti Iroda jelenti; A közigazgatási s*e>* tanáeskozás démsánl ülésőt 5 orrkor nyitotta meg Rakov9*ky Iván belügyminiszter, , £ . Simonyi-Seraadam Sándor \clt miniszterelnök szolalt fal elsőnek s beszéde elején hangsúlyozta azt, hogy az autonómia foga Ina nem egészen azonos a közigazgatással, Az autonómiának továbbra is meg kell maradnia s annak igen lényeges belső tartalmat kell biztosítani, amely háromféle: politikai, közigazgatási, éégttl közgazdasági és szociális, i emi közigazgatás nem megfelelő s ezért üdvözli a belügyminiszter reformját. Arra » kérdésre, hogy a reform időszerű-e vagy nem, ^lemenye szerint esvedűl 3 belügyminiszter adhat kompetens választ, fcivülrŐl ezt senki sei tudja megilglni. Nem tartja helyesnek, hogy a reform tervezetében nincs meg a lehetősége az alispán, áthelyezésének, Kéri, hogy a főispán ne legyen adminisztrátor és ne legyen 3 közigazgatási szervezetbe beállítva, A nagygyűlés hatáskörének leszállítását és a kisgyűlés rendszerének felállítás át helyesli, A jövő Magyarországnak a vármegyében kell megtalálnia, azt a védőbástyát, amely megvéd bennünket a felforgató' törekvésekkel szemben. Az autonómiának meg kell találnia 3Zt az igazi erőt, amellyel meg lehet vééeni Magyarországot

# A jegyzők kérdés-fről szólva hangoztatja, hogy a jegyzőnek- na^y tudású egyénnek kell lennie. Mindenkinek, aki a közigazgatásban elkel sózást nyer, A megyében kell megkezdenie pályáját. A legideálisabb közigazgatás ez volna, ha 3 tisztviselőket tökéletesen távol lelhetne tartani a politftától . Az dliepón áthelyezését olyan szükségszerűségnek tartja, amely együtt jár 3 kinevezésével. A köziAazgstási biróság kiépítését már régóta szükségesnek tartja* Mikszáth Kálmán: A belügyminiszter megnyitó beszédében az önkormányzat kétféle formájáról emlékezett meg. Véleménye szerint van ennek haroadlk formája; az, amely Magyarországon a mohácsi '^ész utáni évszázadokban fejlődött ki s amely páratlanul áll a világtörténelemben. Ez olyan megnyilvánulása a nemzeti géniusznak, amelyet semmi más önkormányzattal nem lehet azonosítani, A magyar önkoraáhyzat keletkezési oka az volt, hogy a nemzeti akarat megnyiIvánulása hosszú időn keresztül lehetetlenné vált* Ha fájdalmas is nekünk , a patriarkális vármegye pusztulása, sasért nem okolhatjuk sem ezt a törvénytervezetet, sem pedig azokat a férfiakat, akik már évtizedek óta hangoztatták e reform szükss gsz emséit t Egyedül 3 z életviszonyokat okolhatjuk, amelyek a tönk szél ér e juttatták a középosztálynak azt a részét, amely az önkormányzatban találta meg működés ex.