Napi Hírek, 1923. március/2

1923-03-21 [0056]

Kobienz, március 20. (Havas, j A Smeets elleni merénylet következtében elrendelt intézkedéscket továbbra; is végrehajtják. (MT1.J <—) Prága, március 21. (Magyar Távirati Iroda.) Okanik polgármester Bellai városi jegyző és Bía'io képv':selő társaságában mint ismeretes, Prágában lépésekét tett Pozsony súlyos, anyagi, helyzete ügyében cS megielcnt a 'kéztársasági elnöknél is, aki előtt részletesen vázolta többek kőzött a pozsonyi iskola- éd lakáskérdést. A polgármester elmondta, hogy halaid, k (alánul uji csleli-szlovállv iskolák' létesítésére vani Sz|ükség, a Város azonban ezt az állam segitsége nélküli n^m teheti meg. Az elnök e tervet helyeselte, de kyelentette, hogy az uj cseh-szlovák iskolák tér teSitése nem történhetik a nemzeti kisebbségek rovására, akiknek törvénybeiklalolt jogaik vannak, és iskoláik már amúgy is túlzsúfoltak. A polgármester ecsetelte a Pozsonyba éjthelyetBeti cseh tisziek nehéz lakásviszonyait, amelyek javításaira a város hiába adott ki milliókat. Az á'-lamk ncstárnak is meg kell tennie a magálét uj tiszti) avillonok épüés'vcl. A k'cz'.ársasági elnök tudomásul vette a panaszokat és küálásLa helyezte a kérelmek teljesitését. § Paris, március 21. (Magyar Távirati Iroda) A iLjberlé írja: Néhány nap óta a román leit nem

1 jegyzik piacunkon. Ez az intézkedés a román kormány politika/íinaík köelkevzméiye. .A román kormány ugyanis mindent léj'.e nehézséget igyekezett t,á<maszlani — többi között a romáin járadékok lrané'a tulajdonosainak is — most pedig' azon igyekszik, hogy megakadályozza a tőkék mindentéle kiszállítását. § Paris, március 21. 'Mat-iVA'* Távirali Iroda) A Garnel db la Sémaiiue Ugjr'éb'bi számában sDik'alura Csehországban* ci.-i.-n csfipktelcUS hangon lámadja a cseh kormányt abból az alkalomból, hogy a p aidament »nemzelvé"jelmi« törvényt szavaztatott még. Ezzel a törvénnyel szemben, amelynek *reakcionárius dühe messze mcghaljadjja a második, császárság hírhedt á'lalúnos biztonsági törvényét., idézi Ozt az ünnepélyes függetlenségi nyilatkozatot, amellyel 1918 október 18-án MáSaryk, Benes és Steíanik irlak volt alá- »A cseh köztársaság — mondja éZ a nyilatkozat — minden akaratával a haladást szolgálja és mindig biztos páni lógja a lelkiismeret, a vallás, a sajtó íeKéíüen szabadságol, az egyesülés szabaciságál, az egyes nyelvek használatának szabadságát- « Masaryk — folytatja a lap — ma köztársasági elnök, Benes pedig hosszú miniszterelnökösköc'és után ma külügyminiszter. Ugyanazok azenvberek kértek és kaptak léhát diktátori hatalmat, |bk|ik egykor olyan lpennen hangoztatlak a liberális elvekét. Igaz ugyan, hogy a törvény megszavazása a képviselőházban olyan botrányos jelenetek között ment végbe, amelyek a bécsi Reichsrat botrányait iS felülmúllak. Az ellenzék egyes tágjait a parlamenti gárda erőszakkal öávOlitotta el, mig a többiek tiltakozásuk jeléül önként vonultak

1 ki az ülésteremből.