Napi Hírek, 1923. március/2

1923-03-18 [0056]

í'jHígy mxK urlJMorszaáDSii e5 aKKor caju ,IOJ. uiogy nruoen A nelyzot mindig jobban balfelé terelódStt volna ha &am lett volna vége az e-* •j»8É komédiának E^y , a gr gondolkozó ezt TCidVxta. hogy a forradalmároknak az a bajuk uogy ezt híazik. hogy aduig a pontig viszik a dóinkat, ameddig-nekik tetszik /a akkor megállanak. A szélsőséges ivafCízat nem állhat meg,az óra lepereg ós az egésznek tünkre kell űecttl^'' Nagy szerencse Ugasé,, v?lt az, amikor egy ilyen szélsőséges polibjíáka belevitte llagyarországot abba a szerencsétlen helyzetbe taifr bolekarüit, Mert lagyen mindenki tisztában azzal, hojr ka asm lett volna koannlanw, akkor határaink most máékép néznének ki • j.ag akartak büntetbi bennünket azért- hogy itt komr,iuni3ta Xoliíiii.a volt, ezért a szélsőséges politikáért veszítettük: e3 6 .•z.ik'tiug/ar Fontücnot is. Szak az emberek tulaá_osaa elbizakodnak ab,;an, ho_,y rövid a magyar ouber emlékezőtehetsége. ..n mint oelugyrcinic* ter azt áhajtottajf''nogy e ms.;yar munkásság képviselve laj/jn n ;

arlamentben és ha gröf Bethlen látványéul vagyunk,"biztositaatom ónöKet, aogy a szociáldeurokratók közül 3enki o-em jutott volna be a arlaiüentbe , !ü azt akartuk, hogy a magyar munkássá., .képviselői jojjoi.sk be a nemzetgyűlésbe ks f-zt vártak tőlük, ho^y munkásjóléti intezséuy*ket fognak javasolni. De ha a lapukat olvassák, ilyet vajmi keveset fognak látni, hauem látnak igazságtalan bírálatot velünk szemben, akik azzal a szerencsétlen íielyzettel oirkozunk, amelybe Kunfi és Kun Béla taszitották oz országot. Tincs jo#uk erre mert az ország iáég néni felejtette el, hogy a munkásság is tököt és gerslit evett a szociáldemokraták uralja alatt és hogy semmit z:em nyújtottak auuek az országnak. JAindenkinek van joga kritizálni bennünket, csak az oknak 1. akik ebbe a szerencsétlenségbe vitték az orszagot.yiíagy éljenzés LS helyeslés/. . F-á ein, LTÜM*, Engem mint a mérséklet politikusát sokszor ,_egtáinadnak azzal, hogy^ez a politika egy aslntylleu Valami. Ez a politika a békesség politikája*, Meg vagyok róla győződve, hogy amikor az újságot olvassák,fejcsóválva látják azokét a. sszeáÁÉlyeSL-eoésekot emixitíb oz az eliinzé:! i-iéz fal, amely idejön korteskeuni, Uit szólnának Csök akkor, ha a város közgyűlésén olyan hangot ütnének meg, mint amilyent a parlamentben tapasztalunk, vagy megtűrnék-e azt a korcsmai hangot, ami a ae.iizetgyülésen vanr /felkiáltások: Kern' Kidobnánk éket!/ ^Hallották-e Bethlen I3tván grófot^ vagy onsem személyes kérdésben felszólalni, vagy másnak becsületébe belegázolni és a z-agyar ember jáhlBzeaüeéaót meggyanúsítani, ifi "te 3; tllen István awn én a vúr séklet politikáját hirdetjük, vannak sokan az ellenzék? oldalon is, akik azt mondják, ho_j

r

6k a mérséklet emberei. A tettekfői Ítéljék meg az embereket: nézzék azt, hogy mit csinálnak a parlamentben, hogy vaa e egy teTmékeny gonüolatul-^ va-zy javallatuk. Ha valaha parlamenti viherokca belekeveredve látnak, vagy azt hallják, hogy más ember j'jhiszemüaégét magtáffladom, tűrjenek pálcát f.dettetn. ue azok felett is, akik ma a parlamentben handa- bandázsak és azt az örvendetes érzést keltik az ellenségben -hogy ezekkel könnyen el l.-hot bánni, mart «*«k agym.'sía\ • es-ekednak /: tíkutst* ImnkájállGU különösen számítok a magyar asozonyokra. A férfiak, különüüen. akik a muitean .oa^yobb szerepet játszottak a politikában, sok tekintetben egymással szemben szegélyes allensó- „ gek maradtak. A majyar asszonyok még újoncok a politikában és nem gyűlölték meg ugy egymist, mint sokan. Kérem a magyar anyákat hogy a ^ maguk i;ames ea feuköit szelle.x

j

ben vigyék be a politikai életbe az. ő legnagyobb házi erkölcsüket.a kölesüncs szerstet és az cngeüztelékenység uzellemét. amely nélkül a nemzet ma .lem.áll meg; Herczeg Fereue azt monl\\ta egyszer, hogy a nemzet legnagyobb hibája az, £ * hogy mi,magyarok egywáat tudjuk gyuinni, de ,nz e-leTQ^é^et-nem. s Ez talán imaz. lenetff olyan országban, ahol ezt bátran nej lehat •tenni, de aeeiHbhaiÍBWBaz itt ahol csak át kell nézni a Dunaa és laWa az ember, a valjii^alyzetet, a rettonates komolyságát és igazságat annak, nogy nekünk •v.Uameüpyiunkiwk össze ül tartani. Azt hióze^,hojy ünöfc teljes joggal'-• eizonyos fokig ulegc^ iöttek az országos politjkátél és -téljffib, jpágal ve^lk fel azt e k.. . jstjiösy J^É •c-CS.J'ao. űpen lem oiTCrSiii'oatqsabb-a azokról aaagy helyi kárdísekról _,i)',,iöí!i:alni, amelyek . jgei(Ugi

v

á' vérnak Oaak el kell jönni a,városba . és Ifetja az ember az ittbüi h :i.yzet reíixkivűli komolysá-át, Ln teljej ituaatíoan vagyok <r.x->kv ;,

;

em szeretek válaszváaok alÓtt Ígérgetni. "J^ítLönassn nohez iiyaakor a helyzete e.gy miniszterne'- akiaek tninqes szavának sziuigazságfcé!t

;:

kell lennie, mert különbéi .épbolonditú liíHia. De azt nimzemjnem lápom tul azokat e korlétokát, amelyakjfegy j.ii'zlésű embernek átlépni n3m szaoad, amikor azt mondom, hogy a kormánynak igesis kütoiessé.ge est az éln aitaró várost megmenteni. Itt komoly, nasy munkára las* szükség, j közintézríécyek egész sorát amelyek odaát maradtakj kel] m3g:].9kitani ITemcsak az ünök éruekéeen, de azért is, hogy lelket oltsunk azokba akik odaát maradtak, uogy ébren tartsuk bennük azt a hitet hogy bármennyire megcsonkítottak ia az orazágotj mégis életképes maradt, megvan benne az élni-akarás ós az élni-tudás Három nappal ezelőtt Budapesten,' amikor e korány nevében beszéltem, ezt mondtótam, hogy félre a kishitüakkel és a baljóslatuekkal, az álbölcsek,-el. Itt olyan emberekre van szükség,, akiknek nagy a hitük, vég\a,te\^len a bizodalmuk és ezt beléjEudják oltani a tömegekbe is, Az egész -nemzetbe bele kell oltani azt a hitet hogy megfogjn bár, de törve neaijélünk itt a Duna partján ás Komárom polgársága is magyar akaratarával megint láora fog állani. ÍSzzel a kivansággal kérem az Önök bizalmát, hogy diadalra vigyem azt a munkát, amit báró Korányi Frigyes megkezuett, líem igérait mást,, raint azt, bogy bacsjletes lélekkel, magyar akíraterűvel folytatni fogom az 6 mnnkáját. c

^osszantertáJ A kultuszminisztert beszéde után/lelkes ovációban ,'ésaeoitették. A népgyűlés Usetty Fereno ós sokaropátkal Szabó látván beszéde után a Himnusz hangjaival ért vágat. Délben bankett volt a vanuti étteremben, Ht - . Koakoly-Thége Béla köszöntő bta fel a kultuszminisztert, A kaitusziainisztor válaszában egyik reggeli lapnak azzal a közleményével foglalkozott, amely kritika tárgyáva tette laguíKöbi beszédének azt a részét, amelyben a közalkalmazottak helyzetével foglalkozott. — Erre nézve csak eggyel akarok válaszolni - mondotta -. ügy gállay Tibor pénzügyminiszter, mint én a hivatalos ranglétra legalsó fokán kezdtük meg pályafutásunkat és nem politikai tevékenység • gel. manóm hivatalnokmunkánkkal futottuk meg a Hasunk bür/okrata pályáját a XI, ranjOsztályból a II. rangosztályba, „állay Tibor pénzügy minidztarnál és nálam senki kétségbevonni ae merje, hogy együtt érzünk a hivatalnokikkal, mert ouoat vagyunk az ó csoatukból és ver az ő vérükből. Én nem tagadtam meg soha hivatalnoki mivoltomat és ma is annak érzem magamat, a magyar állam hivatalnokának, gzolidárisaak ér• zem magam a közalkalmazottakkal, minden inszinuációt rágalmazásnak tekintek és nyugodt gesztussal látásitok vissza . ,, Legyenek meggyőződve arrél, no jy Bethlen István grMkabinojt • jénck Qúftarai kötöiesse.jüknek tartják megtenni a kisiparosok es a közV alkalmazottak érdekében mindazt, OLŰt ez a gyenge ország megtenni kéJftS. , Délután fél 5 érakor a kultuszminiszter kíséretével kiment licnoetor községbe és itt az iskolaópülstbe/iöoszegyülekezett választók előtt mondott beszáiet, amelyben a hazaidajjágra es a komoly munkára hivta fel a pdgárság. ' oea kiVyjjlJ <S A kultuszminisztere ' még^üsetty Ferenc, sokorópálkai Gzabó István és gímon János nemzetgyűlési képviselek mondottak beszédet. Délután 5 órasor Készáros Lajos malomigazgató látta vendégül ozsoac néraTsultuszminisztert, aki este 6 órakor indult vlsaza Budapestre,