Napi Hírek, 1923. március/2

1923-03-29 [0056]

! sí lln , méred un 2P, /„olff/ A dollárra azólő kincstári utal lányokra történt aláírásokról még nem árkazett bs a vágle­ges jelantéa, annyi azonban már most is megállapítható, hogy a bankok által garantált összeg felét jegyezték, A bankokkal kötött garanciális szerződés értelmében a Jegyzett összeg százmillió aranymárkáig kiegészí­tendő, Az eredmény magfelel annak, amit az adott viszonyok közt várni lehetett és kielégitőnek mondható, Igoi tekintélyes összeg, a bankgarai­ciával együtt ötszáz milliárd papirmerta, merj magánkézből a birodalmi bank tulajdonába át. £z az összeg, a birodalmi bank egyéb intézkedései­vel, no ve zetesen a meg nem torhalt alanymárka készletek átruházásával együtt, nagy mértékben megerősíti a márka támogatására azolgálő alapot, Etfolé a málta támogatására irányuló akciót az eddiginél sokkal szélesebb alapra helyezik és a bit odaírni bank, valamint a birodalmi kormány abba a helyzetbe jutnak, hogy om akciót hatásosan folytathassák, /MII/ :: Dort auntt, március 29. /"íolff/ Az aschsnbachi és brambaueri bányákban kitört tüz torjaié sínek megakadályozására irányu­ló munka közben négy munkás életét vasztotte. Öt munkás megmenekült,I/MTI/ Paris, március 2?, /Havas/ A kamara 440 szavazattal 154 ellenében elfogadta a szenátusban már megszavazott törvényjavasla­tot , amely a katonai szolgálati íaőt 18 hónapban állapítja meg,/!,;il/ § B. ő m á b ól irjék a Magyar Távirati Irodának: A nemzetközi kereskedelmi kamara* ': konferenciáját Cassln elnök, az olasz komitá elnöke, ünnepélyes formák között bezárta, miután a lelépő Clé­mentel helyébe nagy ováció között megválasztották Booth~ot,a newyorki Ouaranty Trust elnökét, A záróülésén programmon kivül foglalkoztak Ausztria új­jáépítésének kérdésével, Myllus,az olasz pamutközpont elnöke és Sir Félix Salter, akik a népszövetség megbízásából foglalkoznak az osztrák ügyekkel, tettek tanúságát a kongresszus előtt Ausztriának erőteljes ha­ladásáról a rekonstrukció felé. Igen tisztes szerepe volt a kongresszuson Magyarulsí ág­nak. A magyar delegáció vaze tője, Taleszky János volt pénzügyminiszter a pénzügyi bizottságban hosszabb francia nyelvíi.beszédben ismertette Ma­gyarország gazdasági helyzetét, azt az erőfaszitést, amelyet az ország tesz az állam pénzügyeinek ma gszlláraitása és rendezése terén, valamint azokat a szörnyű nehézségeket , amelyekkel a mostani viszonyok között meg kell küzdenie. Majd behatóan foglalkozott Teleszky a jóvátétel kérdéséi­vel. Bámutatott<Wtn,<inagy kárra, amelyet a JíVátJtol felszínen tartása jslent. Minden tényezőnek tisztában kell lennie azzal, hogy. ez a legyő­zött és me gosonkitott^orszóg további jóvátételre nem képes. Teleszki/ be­széde és az általa előterjesztett számadatok igen nagy hatást tettek 3 hallgatóságra. Az elnöklő Booth és Testeaaan alelnökök is mágia rsolták beszéde végén. Igen érdeked vita fűződött CassáL svéd egyetemi tanár elő­adásához, aki a valuta-stabilizálás kérdésében újból kifejtette már Oeno-. vában ismertetett álláspontját, Cassel ellene van .annak, hogy a leromlott valutákat a régi értékig törekedjenek felemelni, Szerinte ezeket megköze­lítőleg mai színvonalukon kellene stabilizálni, jTajtegetéacivel lord Siieffield szállott szembe. Lord Shoffiála ellene van mindenféle mestersé­ges stabilizálás-törekvésnek, levr.ndovski francia delegátus felszólalása után a konferencia Cassel határozati javaslatét fogaöta el. Az ipari ós kereskedelmi bizottságban hosszabb vita volt a választott bíróság kérdésétől. Hagy tetszéssel fogadták Sir Albert Hob­son határozati Javaslatát, amely a választott bírósagok működésének eddigi: eredménye alapján a döntőbíróságok kiterjesztését célozza. A spanyol, olasz, francia és görög delegáció azonnal kijelentette, hogy hozzájárul az angol javaslathoz és mindent elkövet, hogy a választott birős4gra vo­natkozó klauzula belekerüljön a nemzetközi kereskedelmi ügyletekbe. A legnagyobb érdeklődést kaltotte Eent-nekja newyorki bankártröszt alelnökének hatalmas beszéde, amellyel megindokolta a világ gazdasági helyre állit ására •vora+kosá amerikai határozati javaslatot, ÍJent először azt 3 kérdést "etette fel, közromüködrietnok-e az Sgyasult­jllamok az eurápai nemzetokkal együtt azok gazdasági nyomorúságának megszűntatése érdekében, majd foglalkozott azzal, hogy ha ez lehetsé­ges, milyen természetű iegyan az Surópának adandó kölcsön, milyen alapo­kon nyugodjék és mily foltételekhez legyen kötve, fejtegetéseiben arra a végső kö^atkoztatésre jutott, hogy egészséges gazdasági olvek alapján lehetséges olyan megoldási mőö, .'.mely "helyreállítja a bizalmat és a jö­vőbe vetett hitet. Szükséges, hegy felvilágosodott üzletemberekből álló elit-gúroa sürgősen munkába íogjoh,.Ut javasolta, hogy az unió * legna­gyobb kereskedelmi vállalatai, az oaerikai kereskedelmi kamarák szövetsé­ge SB a bankártröszt alakítsa meg ezt a bit-ottságot, amely lal adéktala— nul tanácskozásra üljön össze az európai üzletem.bőrökkel. Ha sikerül konkrét tervet létrehozni, az ealitett három amerikai organizáció az ame­rikai közvéleményt megfogja nyerni a terv keresztülvitelére. Beszéde befejezéseként fél vetette 3 kérdést, hogy e terv keresztülvitelére magr van-e az erkölcsi bátorság, amire a kongresszus nemzeti különbség nélkül viharos igennel válas-zolt, , A konferencia utrv-n aí olasz király a fjuirinalban fogad­• ta a delegációk vezetőit. A magyar küldöttség előtt örömét fejezte ki afölött, hogy Magyarország kiküldötteit is láthatja a római konferencián, Az utolsó napon Mussolini olasz miniszterelnök a Palazzo Veneziában fé­nyes estélyt adott, amelyen a kereskaiolmi kamara aelagátusain kivül P,ő­ma politikai és gazdasági életének számos kiválósága is megjelient,

Next

/
Thumbnails
Contents