Napi Hírek, 1923. március/2

1923-03-16 [0056]

London, mároius 16, /Beuter/ A parlamenti munkáspárt küldöttsége, amely legközelebb a Rukr vidékre utazik, kogy nelyszinen tanulmányozza a kelyzetat, Adamson, S<*Uw és Buxtoa képviselőkből ás Tkomeon tábornokból,mint a küldöttség tanácsadójából; fog állani. /ÜTI/ 1 o n d' o n, mároius 1S,A rtópsaövetségv'*y''Vtanácsának tag- s: napi ülésén, amelyen az egyesületiek majdnem ezer fiókja képviseltette magát,-j»r3góbert Ceoil és Cl-nesr beszédet tartottak ez angol külpolitika regsürgősebb kérdéseiről a Buar vidéki akoioval kapcsolatban. Lord Bobért Ceoil kijelentette, kogy a Hakr vidékre valí bevonulást több okból sajnál ja,főleg azért, mert nagy nacionalista izgalmat idézett elő. A kérdést most már nem Ítélik meg bizonyos fokú pártatlansággal. Németországban um látszik az volt az akció" oredménye, kogy a kormányt megakadályozik abban, kogy a kérdés rendezése érdekében egyáltalán javaslatot tagyen. Nem látja be, miként érket£el % megoldás, amit az érdekelt felek le nem ülnek a tanácskozó asztalkoz, Az alsó, leglényegesebb te- ** endő az,kogy, a kirom érdekelt fél egy* vagy más módón a nyilvánosság elé lépjen és mondja meg pontosan, mit akar . A saőnok meggyőződése szerint teljesen alaptalan az a feltevés,kogy Franoiaorszéíj a Bukr-vldéket atmektálni szándékozik,Iem hiszi,kogy Franciaországban akadna o^jan felelős tényező,amely az annexlőt kívánna. Az az érzése, kopy Franciaországban bizonyos okból nagy kedvetlenség uralkodik. Az ujjáépités most másodrangú kérdés. A valóság az, kogy Franciaországnak biztonsága miatt vannak gondjai. Nem hiszi.nogy az Angclország, Franciaország és Németország köat megkötendő garanciális paktumot elfogadnál-A károm katalom paktumáéi sál többre vaa szükség. Nézete szériát a Népszövetségtől kiinduló, valamely javaslat wÍAvet- ; az egyedü> kelyes kivezető ut. Lord Bobért Cecil beszéde további során ezeket mondta; A népszövetség garanciális paktumában velő részvételt a világ minden országa részére vissza kell, kogy adják, ugy kogy nemcsak Franciaország kapjon garanoiát Németország ellen,kanem Németország is Franoiaorspggal szeműén. Lord l

'eoil azt kivánja, kogy Németország és Franciáirszég között—. ——liamilitarizélt és semlegesített aónát I.F.VÉLTÁRál 1 itsanak fel,melynek politikai és kereskedelmi szuverenitását tcié nem szabadmegVKltdztatni, Lord ^ecU a Jóvátételekről kijelenti, kogy az ügyet először is a népszövetség atmoszférájába kell bekoz»i és,ka csak lehetséges,a nénszövetRé,: elé utalni.Néiaetorszáaot rá kell úirnl, kogy lépjen bc a népszövetségbe. Az angol kormánykak meg kell ragadnia az első kínálkozó alkalmat ta ezea az alapon álló politika inaugffclására, Anglia rokonszenvét napról-napra, jobban elidegeníti szövetségesétől és Európára nézve nagyobb katasztrófát el sem tud képzelni,mint ka Aagolország és Franciaország közt komoly szakadásra kerülne sor, ilyaos nézete szerint az alsékázban beterjesztett katározati javaslatok arra vallanak, kogy a kormány és az ellenzéki pártok közt kisebb a nézeteltérés, mint valaka külügyi kérdésekben.Ebian a kérdésben közelebb jutottunk a nemzeti egységkez. A biztonság kérdés? nemcsak Franciaország, kanem az egész világ biztonságának kérdése, Clynes rendkívül sajnálja,kogy Franciaország est az utat követte és az a nézete, kogy ennek az eljárásnak kajótörést kell szenvednie. Biztonságokat es jóvátételeket csak nagy szövetség, nevezetesen az európai nagyobb katalmak szövetsége utján leket el•*mi. "agyon szeretné Németország nyilatkozatát kallanl,kogy mit kajlandő megtenni, . Azután egykangulag katározati javaslatot fogadtak el,amely szerint azoknak a nemzetközi kérdéseknek egész kompleJ<its<v.,,mel.yeknek középpontja a jóvátételi kérdés a nemzetközi biztonságok kérdésével együtt a népszövetségi tanács vagy a népszövetségi gyűlés ele terjesztendő, még pétiig leketőleg Németország és az Egyesült államok támogatásával, /ITI/ -0- Boriin, oároiua JS, A berlini városi képviselők osütertökön tartott illésén lo5pzavazattal|95 9llen al utasították azt a szocialista indítványt(hogy a KönigspJatzot Platz d«r Jtepubllknak /A Köztársaság tsre/ nevezzek el -0- ! i r 1 i t, március 16, A Okinagó Tribüné szerint a berlini amerikai nagykövet jegyzéket nyújtott át a rajnai bizottságnak,Ji3]yi.azt kivínja,kogy a szövetséges államok alattvaláiTvovfet a Euhr vidéken c megszállás előtt tqtt megrendeléseit mentesitaék a 10 százalékos kiviteli illeték .. 'Yizetése alól .Köri] belül 30 millió dollárnyi összegről van sző, ügy hírlik,hogy ennek a követelésnek eledet fomak tenni, azonban a semleges államok tovább is kötelesek a ...vitele illetéket f izetásére./liTl/ l(n^u Pária , március 16. /víolff/ Az Echó de Paris vezércikkében beismeri, hogy Belgium és Franciaország közt a jelenlegi politika tekintetében bizonyos eltérés van, amelyet tekintetbe kell venni. A lap felveti azt a kérdést, vájjon Belgium megelégszik-e egyedül n

r Franciaországgal való szövetséggel. Belgium nem rendelkezik elegendő bevételi forras4*£ j hogy az egyenlőse'g alapján megállhas3on, A kis belga nemzetnek, hogy politikai függetlenségit megőrizze, szüksége van az angolok barátságára, A franciák belátják a Brüsszelben kifejtett bizonyítékok teljes jogosultságát. A lap megállapítja, hogy a belga nemzet még sokkal nagyobb mértékben van kitéve az esetleges megtámadtat^ásnak, mint a francia, 1914 előtt (aztjle hetet t/mondani, hogy Németország Eliáil-lotharinglán keresztül tárad. A támadási területet a franciákrrux, igen szűkre ssoritotték, A belga semlegesség megsértése esetén tehát sokkal nagyobb mértékben, mint ezelőtt, Belgium lesz az elkerülhetetlen hadszíntér, /MII/