Napi Hírek, 1923. március/1
1923-03-01 [0055]
:: Pár is 1 , március 1. Thomas Albert, a nemzetközi munkaügyi hivatal elnöke pénteken előadást készült tartapi az emberi jogok irodájában. Azomhain yarjglesah, a tázoUs.ág' főtitkjára, aki szin'iéni íiajgjja a nemzetközi munkaügyi hivatalnak^ ez ellen az igazságügyi miniszterhez irott leveliben tiltakozóit. A miniszter erre felkérte Thomast, hogy a bejelentéit előadást ne tartsa meg. Thom&s ma délelőtt megérkezett Parisba, hogy személyesen adjon választ erre a kérdésre. (MTI.) :: Párti sí, március 1. Az' Oeuvre jelenti: Az CQCtcnii.ni a 'Sor'kcnme rektorainak éneklésével egyé)-" sjuiet alakult a njópszjöivelséég érdekében. Az egyjöslületben Sir Róbert Cecilnek is előadást kellett volna tartania, azonban Gérard szépmiüyészeti miniszter megtiltotta, kcg&r erre a célra azí egyetem helyiséget bocsásson rendelkezésre. (M'l'l.) - , i i § Róma, március 1. A kormány elhatározta, bogy teíjescn éínáitló küJüglv'i po'itikát fog követni "{és' (azokkal az Iáilantokkal fog barátságot lentartani, amelyek az európai békéét és jólétet garantálják. Noha (azi olasz-francia barátság kívánatosnak látszik, kü r íj",nszi5\ ctscgi'Gil nem lehet Leszólni. Mussolini a maga részéről kategorikusan megcáfolta azí:, mintha ő Franciaországgal szövetségre kívánna lépni. Reméli, hogy a Franciaország és Olaszország közöli fennálló gazdásági kapcsolatokat meg lehel ercsiúeni, ennek azonban s^mimi'étle jelentősége) nincs egy mondvacsinált szövetség szempontjai ól. A fasciszta Kormány, amennyire csak képes, meg fogja őrizni a külügyi polilikában önállóságát. Lehclelen bármely hatalom irányában lekötni az országot most, amidőn; az 1 egész antant válságon megy keresztül. Ezzel [az országot megbocsáthatatlan kalandba vinnék;. Ennek a nyilatkozatnak hatása teljesen ellensúlyozza a i'ranéia és az olasz sajtó egy részében megjelent óhajokat, hogy olasz-francia szövetséggel Nagybritanniát elszigeteljék. (MTI.) § Róma, március 1. Mussolin". a uunsz'.ertanáéson kijelentette, hogjy Britannia újra meg akarja kezdeni a tárgyalást a tprökökkel Konslantiinipotyban. Ezzel szemben Olaszország Lausannet ré.szesitené előnyben. Britannia merevén elzárkózik innien más kiciUés tárg|ya!ásáb6l ós csupán bárom pon'ot óhajt megbeszíéplés tárgyává tenni; ezek a g"r.'g-lörök jó'Váró'eh kérdés, azi "idegenek réészérei (fezlósitanrió bírósági gáranc'ák: ás némely gazdasági kik,"''sek. Olaszország azonban a többi mééltányjosi török kívánság tárgyalása elől sem kivan e.'zárkózrri. cmti.) Berlin, március 1. (YVolff.j A franciák 1 ma c'é'előlt megszállották Elirenbreitslein .Vasútállomást. Színes francia katonáktól (s\ahikbólj álló járőr megszállotta Simnern (Umsrücky városát. A szinesbórü legénység részére polgári lakásokat kellett rendelkezésre bocsátani. Mainzkan a franciák! több száz tonna kokszot vittekfel a g ÍZ > várból, amelynek szénkészlete egyébként is csak néhány napra volt elegendő. A franciák megszállották Fngers, NeuwiedT, Rósd'ori és \Vabn vasúti állomásokat. A vasúti lorgalom Éhre ni rrits'.ein felé megszakadt. Königsbach nevü Iáin ái a franciáktól vezetett személyvonat ráfutott egy crclvényre. A kjét lokomotív és tizenhárom kocsi ftönfeírfetaeiní. Lorch megszállásakor a franciák azt a parancsát akták ki, hogy délluíám öt "órától senkisem mehet kii az utcákra. E parancs alapján még az istentiszteleten résztvevőiket is kiparancsolták a templomból. (MTI.)
