Napi Hírek, 1923. február/1

1923-02-12 [0053]

§ A Magyar Távirati Iroda jelenti: A pénzügyminisztérium a hiva'alos lap holnapi sztálmábau hirdetményi teisZ (közzé, amelyben felhívja míndjaZoka't a magyar állampolgárokat, ak,ik a tulajdonukat alkotó háború elöli kibocsátott záloggal nem biztosított osztrák

1 államadóssági qimleteiiket a követeBSsefci érvényesítése céljából ezideig még nem szolgál látták be, hŐgy a címleteket iegkjésőbb eZ évi február 28-áíg a magyar királyi köziponti állampénztárnál Budapesten

1 helyezzék leiétbe. A pénzügyminiszteriünk Ipgyuttal felhívja azoknak a magyar cimlettulajdb*jnjosoknak a figyelmei, akiknek osztrájk cimleteit, Ausztria területén őrzik!, hogy abban az esetben, ha az' osztrák hatóságok az ottani hivatalos megjelölés felien idejében emelt óvásoklat elutasították, azi el^utasilás ellen a bécsi magyar királyi követség utján iélebbezést nyújtsanak be. Pá(ris, február 12. (Havas.) A lapok foglalkoznak a francia és a belga kormánynak, azzai a határozatával, amely megtiltja a kész gyártmányoknak a Ruhrviádékrőll Németország

1 meg nem szállott részé h'e. való kivitelét és megállapítják, hogy ez a határozat, melynek nagy jelentőségét kiemllik. annak kötvetkezménye, hogy a német kormány továbbra is ellenszegül a szöjvetségasiek eljárásának. A lapok hangsúlyozzák, hogy az első, műveletnek, a mérnöki bizottsági és a esapalok kiküldésének, az volt a célja, hogy létrehozza a megegyezést franciaország és á ruhrvidéki ipari mágnások közt. Ez a müveiét a (berlini sugalmazások folytán nem sikerült. A Szövetségesek 'ezután pressziót alkalmaztak. Erre Berlinből elrendcbék a hivatalnokok, a vasutasok és a postatáv ii\'alkalmazottak szabolázsát és sztrájkját, aszerint ujabb rendszajbá'yokra volt szükség és a mostam etappe a harmadika azoknak áz etappoknak, á

11

*lyekel az első francia-belga találkozás alkalmával tervbe vettek. A rendszabályok végrehajtása — írja az Echo de Paris — épenségj'cl nem' fogja csökkenteni 'zálogunk értékét. Kényszerítő nyomásról van szó, amely az ipari mágnásokat arra fogja szorítani, hogy velünk a tanácskozó asztalhoz üljenek. A Matjijn ezt irjá: Az ipari mágnásókat, akiknek RuhrVidé|kén vállalataik vannak, nejm csak kár nem érte, sőt pomlpás nyclreségre tették szert. Tgy Slinn.es a Németországiba behozotl angol szón szállilásától óriási hasznot vágott zsebre. Mint nagyiparos, akinek gyárai (a Ru hrvi'délkeü vannak, korlátlanul Vehette igénybe a ruhrvidéki szenet és a fenárka' árzuhanása (követl<eztéi^jen sokkal több árul fJudollt eladlni, mint valaha. Ez tovább nem járja. A Buhrvidéki nagyiparosok, akik folytatni akarják tellemünk a szabotázs ,é,s a passzív reszisztencia megszervezését, üzleteiket veszélyeztetve fogják látni, mjert készgyiártmányaik ezután csak a mí ellenőrzésünk mellett és a mi engedélyünk arányában kerül hétnek 'kivitelre. Egyes kivételek mindéjn esetre leszjnek'. Intézkedések töri én lek arra nézve, hogy a ísemlegks és-szövetséges országpkniak szánt áruk akadálytalanul jussanak el rendeltetési helyükre. Ez atft J&ijárás aZoffiban szlükiégsessé teszi a komoly ellenőrzési és a kiviteti engedélyek rendszeresítésiét, ami a csa'ás lehelőségét kizárja Kivétetek lesznek továbbá a Bulu"Vidfékten aZokhak a termelőknek részére, akik

: nem csatlakoznak a birotlalmi kancellár vezetésével folytatott, a békeszerződésnek ellenszegülő politika hoz hanem velünk egyetértően akarnak dolgozni., Az Echo de Paris ezt irja: Ha az ipari mágnások a birodalmi tkancellái'ral egyetértően ellenszegülést fognak! tanúsítani, további, szankcióink vannak tartaIjékban. Fáradságot és időt nem kímélünk, de Németországnak meg kell jértenie, hogy ha megmarad mosjtani tnp^áartása metlett, mindent elvesZithet. (MII.)