Napi Hírek, 1923. február/1
1923-02-07 [0053]
§ London, február 7. Lord Curzon tegnap este részletesen nyilatkozott a í-ajid képviselőinek a Íausannei értekezletről. Az elsi bizotág — mondotta —, amelyben ő elnökölt és amely a (tirádái (határok!, öz ! Aegefthtengeni szigetek 1 , a tengerszorosok, Konstantinápoly, a török száraz öl i és tengeri haderők, a kisebbségek, a a os á; ki serélése és egyéb rokonkérdések megvitatására küldetett ki már' régen befejezte a maga munka át és a törökökön állt, hogy elfogadják, vagy e vessó a szövetségesek által megállapított fel tételeket. Ezek a fellé letek a török ál amol a jövőben olyan helyzetbe hozzák, hogy nemcsak poulikai függetlensége és állami fenségjogá biztosíttatik, de katonai és területi szempont bót is olyan biztonságot ó vez, amfr ncivel még hatalmának tetőpontján sem' éi seked etett soaa. A törökök, amn! azt a vasaVnap i élután átnyujitott vég'.eges válaszukból kiiüi.t tel es miértekben elfogauiák 1 e kórcésec tekintetébe;, ajiavarsóit feltételeket. Hozzál árui'.ak a Mai a határ vonathoz is, valamint minaazok.joz a avaslatoKi.oz <meIvek a tengerszorosokra vonatkozó kötőn rry- zményben fogtál tatnak. Engedtek a katonasiio . tek.n.etében támasztott óhajoknak ís. Enne e le éjben lord Curzon visszavonta azt a korlátozást a melyet eddig az európai török hadsereg létszáma tekintetében leállított. A szerződésben Lenn. a. a l az a határozat, amely a mossuli kérdést a nép zöt ebség elé utálja, de lord Lurzon hozzájárult a.ihoz', hogy egy éven belül nem lordul Angi a a .ép szövetséghez és ilyen módon lehetővé teszi, hogy a közbeeső idő alatt a brit és a török i-ormány barátságos tárgyalásokat i oldáson. E hez az en o i_. é yhez azonban azt a feltételt fűzte, hogy mi-.dkit fél részén maradjon: meg a mos. ma status quc. Ezzel az enged mennye!, amelyei a törökök e'fogaitak sikerüti teljes megegyezésié jutni mindazok!«i a fontos kérdésekben, amelyek eddig a bri és a .önök kormány között vitásak voltaik Most már csa; az volt hátra, hogy a törökök hasontó engedékenységet mulassanak a szerződés többi pont,álban, amellyé k bizonyos tekintetben közvetlenebbül érintik a francia és az o asz érdekeket. Ezek első orban arra) vonatkoznak, hogy meg.e'elő személy- és vagyonbiztonság nyujiiassék azok ak a«c idegené nek számárai, akik törökországi«an élnek és ott. kereskednek, és akik a jövőben elesnek attól az oltalomtól, am|&lyet idáig pivezi.ek. A többi pont gazdasági és pénzügyi vonatkozású. Az e sö kérdés tekintetében a szövetséges* meghozottak, akik Rombold elnöklete a aüfc szoros egyetértésben dolgoztak, olyan formulát állapítottak meg, ameiy az engedékenység legvégső 1 atáráig ei'megy. Ez a megoldás a valóságban azt jpu lenti, hogy az egyes nemzetek egészen feláldozzák törökországi érdekeiket és a török városokból eítünnk az idegen kereskedelem. A második pont tefkiníetében bompard azt javasolta, hogy bocsássák további megvizsgálás alá a szer ződésterveze'nek bizonyos gazuasagi határozmányait, amelyek tokiiitetéjnten a törököt; még aggodalmakat tátpiáltak. Lord Luizoii a maga részéről a törököktől követelt jövártétei tekintetében tett nagy engedményt. Addigi mefi rev álláspontjával szakítva belement abba, hogy Anglia a jóvátételi a'ap javára beszolgáltassa azoknak a tötök hadihajóknak értékét, amelyeket az angol kormánj' a háború elején lefoglalt. Ez! a cselmmeny ugyan teljesen jogos volt, de a törökök körében naurv elkeseredést keltett. Ezzel az engedménnyel a török jóvátétel ahg számbavehető összegre olvadt le. C (Folytatása 5-ik kiadásunkban.)
