Napi Hírek, 1923. február/1

1923-02-06 [0053]

:: Berlin, lebruár 6. Dr. Cuno birodalmi), kancellár Berlinbe való visszatérése után baszétg|e'ó\:t folytatóit az Assocjaled Press berlini tuí!ósitó,ávai A kancellár kijelentette, hogy a Rulirvidésen, min dlenüti, plsCsort-on á munkásság körében, azlt a szt'árd

1 e'halározásí tapasztalta, hog|y rendületleniil kiLírának a passzív ellentállásban a franciák jogszfcgjáso ellen Ha Poiincaré azt állítja, hogy nem szfcvte sen folyamodik Németországgal szemben a kénysacr pc-'ilikfíiához, felmerül az a kérdés, nvj volt a francia politika', ha nem knéyszerpotitika azóta, amióla Németország letette a iegyvert és a gazdásági"ós politikai tortúra minden eszközét felhasználu'ik a kiine iáit német nemzet ellen, amfcjly azon volt,''hogy gazdaságát nj'jájé, itse és kőtél tett égéinek megfeleljen A l IÍkeszerződesnek egyetlenegy cikneiye sem jogos Íja lel Poincaré!: a ruhrvid'k akcióra és ez az akció menő miey'agadása a jogérZctnek ameiyneK he lyére a nyers erőszak lép. va'óságos gaiiy, ha Poüv oaró leitvenez'er fegyveres embernek a rajna-westfáliai ipari ler!üi!e!re \alö betörését ai béke müvének mondja Ea az a K'kermiü, melynek véres nyoma llüsseldorltói Bochumig vonulnak, amely több mint 250 embert megoszlott hivatalától, foglalkozásától és lakásától, a lakosság miliőit nyomorba la z totta és óriási' gaa.laság! értékekei elpusztitott. • Po nsarél meglepi a rajnai és v.eslfál'ai lakosság magatartása Az ellenállást nem szervezte a leríni parancs magától keletkezett a lakosság szivében, amely a szuronyok előtt nem akar meg a oln . tóin caro azl állítja, hogy a ruhrvióéki .levonulás arra kényszeritette Németországot, hogy valljon szirt. A n m.e-lck célja: szailöslság és nemzet egység, simnti egyéb. haja' céljarút Poincaré azit inon; .la hogy élőszer kártérítés': kivan a franciaországi. romokért. De ö volt az,, aki Németország minden a ján a át visszautas lo'ta. Poin:aré azután biztonságo.' keres Németország ellen. Tű'.iál nem

1 azért szállóita meg a Ruhrvidéket, hogy az elmaradt szén- és a /ál rá okat kipótolja, hanem katonai okokból. És ezer. kelleti a világ egyik legkitűnőbb gazdásági, szervezel él e pusztilanla. A lelégyx érzett nemét nemze' nem jr I nt ve SZb elmet branyaországra és Poincaré a német támadásoktól való aggpd&lmába burkolja a ] egemjón-ára irám'uló szándékait. Poincaré azt is állit ja, hogy egyellenegy német kormány sem űzetett jóvátételt. Ezzel szemben Mjny. bog/ a németek teljesítményei az elszakított terülelefk értékével együtt, aj gyarmatok beszarni(ása nélkül, 45 milliárd' artanymárkára rúgnak. Semmi célja an fiak. hogy rámiuitássak arra a sok ellet ítmonlriásra, amely Poin arfe beszédeiből kiolvasható, amikor tart hallatlan álláspontját igyekszik megokolni. Az egyik Tranesla lap bevallotta, hogy sehimilélc nemei javaslat sem fogja Franciaországul arra birní^ hogy zsákmányáról lemondjon. Poincaré beszéde is erre vall. A Ruhrvidékel meg akarja rartani mjjjridadiM janiig a képtelen összeget utolsó fillérig is lefizet tüfc A korlátlan erőszáloos uralommal Németország szembehelyezi szilárd elhatározását és az élethez való jogát. (MTI.) Róma, február 6. A kömmunüslák ielartóZítóájsa egyre nagyobb arányokat ölt. A vidéken kör rülbelül háromszáz, perugíábam tizenkét, Bolognában fcizfanhiaf. kommunistát fogtak el. Az utóbbiak közt van a volt polgármester és több községtanácsos, (M'll.) London, február 6. Corkból jelentik, hogy kjét malomra, amelyek a sztrájk miatt tizennégy nap ölta nem doígfofrr^k, a munkasok kitűzték a vőrötfzászlót és a majmolhat üzembe helyezlek! (MÍH.)