Napi Hírek, 1923. január/2
1923-01-27 [0052]
London, január: 27. (WollT A Daily Chroniclc írja: Megmondottuk a franciáknak, hogy helytelen: Ijök a ruhr-vidéki módszerüket és nem fogunk abban résztvenni. Mégis meghagytuk csapatainkat Kölnijén, jeléül annak a kívánságunknak, hogy ray gaszkodúnk az antanthoz és a békeszerzződéshez Mindaddig azonban, amíg ott maradunk, saját uraink vagyunk és az általunk megszállt területen nem engedhetjük meg', hogy a francia politi a ügynökei közvvellen támogatáshoz jussanak. Világos, hogy mi még mindig Lausanne leié tek ntü.k Á Rajnánál köveleli mostani módszerünkkel mm kü lönitjiük el magunkat a francia támadástól, ihanejm támogatjuk azt. Olyan gyönge lábon állnánk e Lausannebaii, hogy a franciákat nem kérheljüi; ott együttműködésre, jóllehet Ruhr-polilikájukat nem) támogatjuk? A cserekeres'kedósnek ez a mód,a nem teliéi helyes ut a mi külpolitikánk számai a. Meg kell maradnunk annál, amit már kije'enleitö k (hogy tudniillik a jóvátétel problémáját el kell választani a török béke problémájától, (MTI.) § London, január 27. A Daily Maii ptfhtíikai levebzóje azt árja, hoge a brit kormány eddig még nem foglalt végleges állási a Ruhr-kerdesben és nem is tárgyalt a r 'ról, hogy Kölnből visszavonja a brit csapatokat. (MTI.) £ Paris, január 27. (Magyar Távirati Iroda.; A Sorbonne disz termeben rendezett Petői i-üunep ' rendki vő I úlelkesen folyt le. Már délu'..á|:i 2 órától kezdve sürii tömegben érkezeti a közönség a Sorboine r.t. A díszterein, amelyben -1000 ember számára van hely, csakhamar szűknek bizonyult, ugy, hogy löbb, mint 50U ven; ég a kapuk elölt rekedt \z ünnepélyt a Marseillaise és a Rákóczi-induló layíloita meg, amelyet a 103. gyalogezred! zenekara adott elő. A nemzeti indulókat a közönség állva hab galia végig. boi'Uinal Strowski b a Sorbonne tanára, volt az (első felszólaló, aki nagy figyelemtől kii sérve' méltatta a köllő jelentőségét. Utána Jeau de Bonnafon a francia írói világ nevében beszélt Beszédében lelkes szavakkai adózott a lámgtlelkü poétáink, aki a szabadságért k /..ive, a har mezőn esett el. Most Pékár Gyula lepel! az' emelvényre, aki Magyarországinak és a Petofi• Társaságnak nevében mondott ékes franciasággal hoszl szabb beszédet. Szavait sűrűn szakította félbe a lelkes tetszés és a iteszéo ulán hosszasan ünnepelték a, szónokot. ' Pékár felszólalása után Franciaország nevében Monzie szenátor és iisseyre képviselő válaszolt. Az ő felszó'alasuk politikái jelentőseget kölcsönzött az ünnepnek', amelyet kezdeményezői kizárólag irodalminak és művészinek tervezte... iisseyre képviselő magyarországi útjában szerzed benyomásairól emlékezteti, meg' és elmondotta, hogy a magyarok körében milyen franciabarát érzelmekre faláb. Hangoztatta, hogy a franciák is rokonszenvvel viselteinek a magyarok iránt és annak a reményének adott kifejezést, hogy a modern Magyarországi követni fogja azokat a hagyományokat, amelyekért Petőfi küzdött. Monzie szenátor azt fejtegette, hogy a francia és a magyar népnek közfelednie keh egymáshoz a 48-a.s tradíciók kultuszában. Kiemelte, hogy a szahadsagharckorabeli Magyarorse&got fanciabaráí szellem töltötte el. Most szemvea ez az ország' — motadotta — és Petőfi s*öb lemét küldi el h< zzánk követnek Magyarországot — folytatta azután — fekete >lstáia telték, pedig megérdemli, hogy rokonsz nvvoi érdeku'iujenek iránta a franciák, akik mos még rcíji tudják, milyen magatartást fog.agának el Magyarorszaggal szemben. A szavalatok sorában nagy sikere volt Mítdeilej ne Rochnak, a Loméit ie Franca se lag'ának. a'<j Lucíe Delarue Marrirus hírneves írónak a cenlon/y rium alkalmából irt versét tolmácsolta. A legnagyobb tetszést Paulay Lrzsí arattai, akit meleg táj s üdviftV zölt. amikor pompás nemzeti díszruhájában ftűfejejjelent a dobogón. Tiszta francia kiejtéssel adta tit Petőfinek ^Szeptember végén" és >L«y gondo at bánt engemet* cimü, költeményeit. iNcmes művészete vn'Asággal elragadta a haligatóságot. .Mindent összevéve az ünnepély kitűnően sjk-> rülb ami k 61 séglfjevonbat alfán győzelmét jelenti a magyar géniusznak, mert egyeben más ellenséges nemzet nem részesült I-rancja országiba 11 ilyen fogadásInán Az ünnepély előkelő közönségének soraiban a: diplomácia; karnak, valam nl a politikai és műves*világnak számos khüinősége volt jelen. A magyar \sfy> vétségnek és a magyar kolóniának lag ; aí tel es számban megjelentek. Az ünnepélyt megelőzően Jlevcsy párjsl (ügyvivő átnyújtotta Pékár Gyulának az akadémiai pálmái a rozettákkal. S Parjs. január 27. (Magyar Távirali Iroda) A párjsi Petőfi -'ünnepélyen kinos incidenst rögtönzött két magyar kommunista, akik abban a pillanatban, amikor Pékár Gyula az emelvényre lépett, hangosan kiáltozni kezték: »behér terror! •• Az (ünneprontók szavát azonban elfojtotta a tapsvihar, a magyar ko-rmány küldö-ll jel üdvözölte. A beszéd véi,,'n a két kommunista ismét botrányt akart csapni, mire kivezették őket a híremből.
