Napi Hírek, 1923. január/2

1923-01-25 [0052]

§ London, január 23. Onzonnak! az a ja­vas, a'a. hogya mosszat'.-kérdést a népszövetségeié; ftír'esiEléfcl, vaLószI nülcgi nem togja megakasztani a­laiisamnei kwitetenc a loiyásátL A tékeszerzödés tervezetét, aimeiiy a szövetsége^ sefcnek teltételeit tartalmazta, eredeti alakjában, tog~ jáik lájtaldln, a törícfcöknelk.. A tervezel: tartalmazni lógja .az' a javaslatot is, hogy a mosszuh kérdést a nép­SZövebég elé vigyék. Ennek folytán a: l őrikor uek módjuk i an lesz éibbem a kérdési en eltogjlalt' állás­pontjukat "js ujabb megfontolás tárgyává tenni. Curzon, továbbá a fiancia és az olasz megbízott ma reggel hosszasan tanácskoztak és megvitatták a helyzetet, amely újból előállt amiatt, hogy a törökök visszautasították a népszövetséget, mint döntő • tő-, rumot. 1 A lapok tudősitóinak véleménye szerint az altalaj* nos gazdaság és pénzügyi kérdéseket mái' teljesen megfogalmazlak. Azt hiszik, hogy a szövetségesek a törököktől köteteit jóvátételi összeget harmincinillió font sterlingről tizenötmillió' font sterlingre fogják leszállítani:' • Lord CurZoinnak 1 az a kaje'enlése, hogy ha á tö­rökök visszautasítják, a mosszuli kéedésne* a né;:szi­vetség elé való terjesZ' ését, akkor ő maga lógja azt ott előterjeszteni, az cgéiz sajtóban igen meleg el­ismerésre talált. A Daily Telegraph azt mondja, hogy ez elhatá­rozó lő,;és és hogy eih'en az irányban az angolkor- '• mony az egész közvéleményt maga mellett fogja ta­lálni, noha ez igen na"*y és szabadelvű engedékeny­sége! jeleni az angolok i észéről a törökök javára. A Daily Telegraph atiói tabt, hogy a .törököknek •Messzin visszaszerzésére irányú'ó erős törekvése ara vezetheió vissza, hogy szeretnék' Mossziult megtenni főhadiszállásuknak, ahonnan valamikor képesek vol­nának' Bagdadot Mezopotámiával együtt visszafog­lalni. A Morning Post kijelenti, hogy at angol kor­mány lezztei a javtisilaláival bizonyságai: adja a mosszula­bérdésbeni való teljes érdektelenségének. Ebből nyil­vánvaló, hogy nem engedi magát semmiféle kereske­delmi érdek által befolyásolni. Hiszen Curzon semimí cselre sem olajkulály és az angol kabinetet sem kor­mányozza semmiféle ola részvénytársaság. A kérdés tehát nem olajkérdés, hanem a tecsütei kérdése. Bri­lann ; á':ak kötelességéi vannak az arabokkal szem­ben viszont a népszövetséggel szembei is. A Westminster Gazzetie azt irja hogy nem hiheti cl, hogy ez a javas'at teljesen, meddő ínarad.jOn, meg pedjg sem közvetlenül a törökökkel szemben, jsean pediü általánosságban Európával szemben A ap annak a véleményének js kifejezést ad, hogy sehol a világon nem lehet népszavazást la tan 1 anélkül, hogy az azáltal éránlelt területet va amely érdek­telen állam nc tartsa időközben megszállva Már pedjg boi lehet ily érdektelensége' találni, ha nefoi u népszövetségben. Nyilvánvaló,, hogy vannak oly esetek és oly íerüilelek. ahol a lakosság annyira fel van izgatva, hogy a népszavazás t sztára komé­diává lapulna. Sokkal észszerűbb lett volna ha lórökcrszág már eddig s kereste volna az ab a mai aira. hogy a népszövetségbe felvegyék. A Manchester Guardian r agy játon he'yesl ezt a lépést, meiy a, békének utat nyjt, annál ' s inkább mivel a francia és az olasz meghatalmazottak is erősen pártolják. A mosszulj kérdés olvan. amelye!

Next

/
Thumbnails
Contents