Napi Hírek, 1923. január/2

1923-01-20 [0052]

I § Be rím, január 20. A francia csapatoK tegnap délelőtt lefoglalták a Ruhr-yidéki állami bóh nyakát, amelyeK* 50.000 bányászt foglalkoztatnak. Recklanghausenlain letartóztatták Raifleisen ügyvezető igazgatót, Buerban pedig Arens igazgatót. Mindkettőjüké! Dnjisburgba szállították, i A franeiia tisztleki igyekeztek rávenn|i a munkástanácsokat, hogy folyassák a irtunkat. A miinikástanájcsok

1 tiltakoz'iak ez ellen és követelték, hogy a letartóztatott tisztviselőket bocsássák nyomban szabatidlcin, a katonákat pedig távolítsák el a? bányákból, mert különben sztrájkba lépnek. (MTI.; § Berlin, január 20. A franciák tegnap Düsseldorfban lefoglallak egy motorkocsit, amely 150 millió márkát szállított a birodalmi Ban c részérőt a Deutsche Bank számára. A bankok \ a amennyien bezártak annak hallalára, hogy a franciái letoglalták azi egyes városokban a német birodalmi 1 an,< fiókjaid. Düsseldorfban pánik uralkodik. (MTI.; § beri>i n, január 20. Lenin a Pravdában hosszabb cikkel ir, amelybben kifejti programmját Többek között kijelenti, hogy célszerűtlen ós károst volna a kommunizmust az orosz falvak; a alkalmazni (MTI.) § London, január 20. A Times azt irja, hogy a franciák akciója a márkát máris az osztrák korona sósára juttatta Ma tehát so kai távolabb vannak, mint azelőtt, attól a lehetőségtől, hogy a német pénzügyeket rendezzék. (MTI.) j (—; Prága, január 20. (A MTI. magánjetentése.) A német szociáldemokrata párt szenátorai a 'szenátus ketUden tartandó ülésén a külügvminiszh leihez interpellációt lógnak intézni, amelyben mindjeneklclőtt utalnak a Ruhr-vidéki eseményekre. As» interpelláció ezután a következőké*) folytatódik': A. lakosság aggodalmának növeléséhez hozzá áruinak a magyarországi események is. A nagy- és á Kisantant államainak követe néhány nap előtt ki 2">si lépést téliek a magyar kormánynál; az illető államok o lépéssel befolyást kívántak gyakorolni a magyar kormányra, bizonyos magya orszégi agitáció tekintetében. hz az akiió is ezzel kapcsolatban a csapateltolásokról szóló híresztelések'nagyban foftoz&áí'v a népek nyngiaianságát, mert Csehország' részt vett a hatalmak: lépésében aurélbü], hogy előbb tájékoztatta volna a parlamentet és annak révén a nyilvánosságot eljárásának okairól. Mindezek alapján a párt a következő sü'-gjö* kérdéseket terjeszti elő: 1. Hajlandó-e a külüjyminisz'ter a parlament két házát haJadé'.tala u pontosan felvilagosjitani a külpolitikai hetyzetrő ? 2. Hajlandó-e a külügyminiszter közremüködi i abban <e& irányban, hogy a francia német viszáiy bé^és megejt ezéssel elsimuljon és kész-e arra, hogy mega adályozza a cseh köztársaság veszélyes bea a kozá^áj elibe a viszályba? 3. Végül hajlandó-e a külügymir miszter a parlament mindkét házával késedeleni n.él küi közölni, hogy milyen okokból vett részt a hatalmaknak a magyar kormánymái telt lépésében és milyen következményei' lehelnek e lépésnek V (M'IL)