Napi Hírek, 1923. január/1

1923-01-04 [0051]

§ London, január 4. Habár a francia ka­binéi elvetette az angol ajánlatokat és a irancaai sajtó? is nagyon kedvezőtlenül fogadta őket, mégtisi a szö­vetséges miniszterelnökök értekezlete tegnap délután közel öt órát szentelt Bonar Law tervezete megtár­gyalásának és annak vizjsgá'aláit ma folytatja!. A ren­delkezésre álló jelentésekből világos, hogy ugy ,Bo­nar Law, mint Poincaré a magluk megjegyzéseit na­gyon szívélyes és udvarias formában lettéfc meg és a legőszintébb óhajt mutatják abban a tekintetben, hogy barátságos megegyezésre jussanak. Poincaré ngyan kifejezte, hogy az íalngol terv kellemetlenül •ér 1 '.nlette, de elismerte, bog;/ azi angol javaslatot az őszinteség szelleme hatja ál. A tanácskozások későbbi folyamán Bonar Law rőV-td előzetes választ adott és mára tartotta fenn magának a részletes választ. .Ki­jelentette, hogy tökéletesen hajtandó a belga elsőbb­ségnek aZ elismerésére és hálásan 'emlékezett meg arról, hogy Franciaország elhagyott a zálogok sorá­tól több olyat, metyek különösön ellenszenvesek vol­tak az angol közvélemény szemében. A fényleges nehézség Franciaország és Anglia kö­zött tárgyi jellegű. Ha ő még ienine arról győződve, •hogy a franjqia terv alapján meg lehetne kapni azt a pénzt, amelyre a szövetségeseknek szükségük vau — mondotta Bonar Law — kész örömmel "fogadná; •cl rögtön a tervet, mért aZ a sziüklséges, hogy minél többet kapjanak meg éls a rossz! üzletből kihozzák a lehető előnyöket. * Poincaré azt mondotta — fejtegette tovább Bo­nar Law — hogy az angol terv a versaillesi szerző­dés megsértése. Ebben a tekintetben az a véleménye, "Tiogy itt végleges jogi döntésre van szükség. Azt hi­hogy ha az angol javaslatok vétenek 1 a szerző-* •diés ellen, akkor ugyanezt lellé.t a francia javaslatok' 'is, ő azonban készségesen hajfandió az erre ivonat­•^ktozó vilát elhalásztam. Poincarénak arra a kijjeleui 1­tésére, hogy senki sem kapna a négy éves morató­-rtum esetén létei le után Németországtól semmit, aj válasz legelső sori an az, hogy ezt a moratóriumot le lehet szállítani kél esztendőre, ha! azt iNémetor r sztíg pénzügyi helyzete igazolja. Másodsorban, ha Németország egy adott pillanatban nem fogja teá­jésiteni azokat a rendszabályokat, amelyeket a pénz­ügyi ellenőrző bizottság szükségesnek javasolt a né­met költségvetés egyensúlyozására és a márka stabi­lizálására, az angolok készet; u. lehetői legtökélete­sebb szankciók alkalmazására. Ennélfogva ISZIÓ sem volt arcot, hogy Németorszá­got teljesen szabadijára engedjék' a moratórium idő­tartama alatt. Hogy az ellenőrző bizottságnak le­gyen-e német elnökségi tagja vagy nem 1 , ez faseibb jelentőségű kérdés. Ha annak a kérdésnek, elbírálá­sára kerül a sor, vájjon NémelíOlrszág teljesítette a kötelcztilségleit, vagy nem, a német tag nem vehet részt a tanácskozásban. Bonar Law a továbbiakban azt fejtegette, hogy Angija igen nagy összegeket igényel, db még abban -ez 1 esetben js, ha megkapná Németországitól azt a jmaxíjmümot, amelyet az, angol tervezet alapján meg lehet kapni, imqg mindig jelentősen kevesebbet kapna, mint amennyi saját adóssága az Egyesült Államok­kal szemben. Ha vannak lényeges különbségek, aljban az eseV txm jobb a valóságnak la szemébe nézni és mindet! nckelöll meg keh győződni arról, nogy mi azt a vég­összeg, amelyet Nemetországtól kapni lehet és meg kell bizonyosodta orról, hogy mi a legjjobb mód en­nek a megkapására. Az angol felfogás szerint a (nagy " •"összegek megszerzésének egyetlen módjja az, ha elö " vször helyreállítják a német hitelt. A francia terve­zet lehetetlenné tette Németország pénzügyi talprá­állását. Az olyanlájta pénzügyi eiienőizo oizottsag, a» melyei Franciaország javasolt, Németországban ebenf­örziést és pénzügyi adtainisztrációt gyakorol és vétó­joggal bir a törvényhozással szemben, amelynek joga legyen ilyen vagy olyan adót követeim, veszedelmes dolog. [Súlyos felelősséget vennének magukra, ha jlyeit adóztatási hatóságot állítanának lei ós hogyha az a cél, begy Németországot talpraállitsík a saját ereje, vei. akkor nelm ez az eljárási mód. -. AZ angol közvélemény azon a nézeten van, hogy a német hitel semmiféle helyreállilása saán lehetsé­ges mindaddig, amíg nem állapitjájk meg a teljesül'* belő jóvátétel maximumát- A francia tervezet -- mu­tatott rá Bonar Law — ebben a tekintetben semmi­féle segítséget sem nyújt. Hiszen a francia terv lé­nyege az, hogy most bármi uton is megkapjon egy kisebb összeget és tönkretegye annak a lehetőségét, hogy később a aokkai nagyobbat megkapják. A franciák azt javasolták, hogy a moratórium eső évé­ben mi Németországtól készpénzben és term észét bem, valami 70 vagy 80 millió font sterlinget vegyünk eb 1 ci mészéf'benj fizetések a jelen körülmények között épen olyan veszedelmesek lehetnek, mint a kész­pénzfizetések, mert végeredményében a német kor­mány kénytelen polgárainak megfizetni azokat az áru­kait, amelyeket a szövetségeseknek szállít. Ez pedig márka-ipari jelent, jelenti az inflációt mjuiden sze­rencsétlen következményével. Evvel szemben pedig Angliának az a kívánsága, hogy a márkát hat hóna­pon betűi stabilizálja. Belé ezjcsüi Bonar Law az ipari összeomlás v^» szcaelmiévei foglalkozott, amelyei szer-ínte 'Németor­szágban a kényszeritett jóvátételi fizetések éló -fog­nak jdézni. (Mii.) § Berlin, január 4. Devizazárlab (Közép­érték.) Amszterdam 3195, Brüsszel 53290, Milánó 415, London 37400, Newyork 8025, Paris 575, Zürich 152250, Bécs 1100, Prága 24150, Budapest 320, Szófia 5250. (MTI.) , i § Bécs, január 4. üevizazárlat. Jvözépér­ték) Prága 2050, Belgrád 720, Budapest 2740, Varsó* 380, Milano 3590, London 325750, Newvork-70250, [%r.s 5000, Zürich 13300, Berlin 880, Amszterdam' 27775 : Brüsszel 4600. Szófia 460. (MTI.) ; § JJécs, január 4. Tőzsdezárlat. Osztrák ko­rona járadék 909, Magyar korona járadék 16500, Ma­gyar aranyjáradék 64O0O, Osztrák' aranyjáradék 22200, Osztrák Jlilei llilOO. Magyar Hitel 300000, Magyar Jelzálog 13300, Államvasút 909000, Uélivasut 214000, Krupp 425OÜ0, Bfma 391000, Kóiburg 173000. Salgó 1480000, Magyar Általános Kőszén , Magyar Vasút forgalmi 210000, b a kereskedelmi Rt. '5401100, Egyesült ba 32000. (MTI.) Zürich, jan, 4. (Bécsi Amtliche Nachrichten­stelle.) Devizazórlat. Berlin 006 5 /B. Hollandia 209. Newyork 528, London 2456, Paris 3780. Milano 2720, Prága 1580. Budapest 021V2, Belgrád 560, Bukarest 300, Szófia 360, Varsó 003. Bécs 000.75, Osztrák bélyegzett bankjegy 0.0076. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents