Napi Hírek, 1923. január/1
1923-01-03 [0051]
Paris, január 3. (Woijjt) A szünelt után a| konferencia ismét megkezdte tárgyalásait. Theunisl tteiga mjmszllerelnök nyilatkozott a belga álláspontról, utána pedig az egyik olasz delegátus lejtette ki'koríthanya nézetét A legközelebbi ülést holnap délutáni három órárai tűzték ki. (MTI.) Róma, január 3. Az egész sajt) n'zete szerint a párisi konferenciát az angol jóvátételi'terveti *ct folytán nagy veszély fenyegeti.' A Lorriere d'ltaha) kijelenti, hogy az angoi javaslat tönkretenné UlaszJ«irszág pénzügyeit A konferencia valószínű kudarcai l'ranviaorsíágot arra fogja kényszeríteni, hogy vagjf egyedül játon c!, vagy Olaszországgal vagy Belgium*;iffiti együttesen akciót hajtson végire, míközie 1 Angotorsz%'• liszIgeieUen maradna, ünnek legnagyobb 'isar rát azonban Németország és az európai íéce latnát Az leíco Nazjonalc felveti azt a kérdést, vájjon) Londonban fiiagy ^eiiintoen tlolgoz|ák-e k^a javaslatod •i& kjjje'enfr, hogy az angbi terv egyálta'án nem, fárrigyalható. Ha Angoilország megmarad javaslata mellel*, KCg'V'-niloJöiS tárgyává kéli tenni, vájjon, ne o'asz-franCja antant okfja-e meg a problémát. (MTI.) ' i Lontfon, január 3. (Woll'f.) Bonar I a\v tegnap az angol és az amerikai .(sajtó (képviselői előtt a többi köz" kijelentette, hogy azf fan ;ol javaslatok' köz!zé!é'ele Poincaré határozott be egyezésével történi. Az angolok'" ezeket a javaslatokat a szövetségközi tartozások és a jóváféteü pro(l>léma teljesi megoldat sának kulcsául tekintik Az egyik nemze re, különösen peúTg a kormány képviselőire nézve, a'cik elsősorban saját országának felelősek, rendkivül bajos dO> log más nemzetek! álláspontjának helyes me Ítélése^ bármily barátságos is hozziájuk való viszonyuk. Tel r jésen alaptalan az a nézet, hogy Nagybriiáaniának! nincs. szüksége fcárlérilésre. Igenis szüksé e van reáf, íia nem is oly sürgősen, mint más ország" ak é$ •Számit is reá, A kölcsönös megértés nehézségei nemcsak Angolországi an, hanem Franciaországban Is Tnegállapitha'ók. Francia lapokban olvasta, hogy ejflS ssm lehet a francia tartoázisok'' megfizetéséről, ha .Németország Frandaorszáyoi nem karla anitja. Ezt <a felfogást francia ember "természetesnek találja, ha azon' an a d'olgot ángoíl szempontból tekintjük |ést belátjuk', hogy Angolországnak pénzére ép oly szükség van. mint Franciaországnak), akkor azzal a tónynyel állunk szemben, hogy Angolország semmit sö kapjon Némelországó!, de a maga ta-tozásait fittessé meg ós semmit se kapjon abból vissza, mive* neki taríozinak, amire pedig nagy szüksége van. Bonar Law hozzálelte, hogy Parisban csaki arról van s»5, mily módon lehet azt a lehetőleg! legnagyobb Összeget elérni, amelyet Némelorszag fizetni képes. Azzal a jóakarattal, amely meggyőződése szerint mindkét részen megvan, a megegyezésnek nem kellene igen nagy akadályokba útközinie. (MTI.) s | <t •,. . :: London, január 3. A Reuter-iroda jelent^ fázisból: Az angol kormány szánd, ka, hogy a j'özaa <sa szerint lehéts.'-ges utat együtt teszi m'g a ízövetpíges?kkei a kompromisszum elérése céljából 'és revméli, hogy 1-ranciaország el fogja ej leni tervezetének! fe^sz: , s(>s;':./jscib:> íeitéteieit. Hangsúlyozzák, hogy aj belgák, akik a maguk részéről tervezetet nem terjesztetlek p!o, az el ;ibil"] konferenciákon közvetitőkk nl szö^ranciaorszi^jg és Nagyibritannia között. Relaéthető, hogy a belgák lefolyásukkal most is enyhíteni fogják a helyzetet. A be'gájk! és az olaszok aa fingot tervezettéi szemben nincsenek annyira elutasító' éliáspon'lon. mint a: franciák. Azt hiszik, hogy a szöV vetséges 'miniszterelnököknek egész 1 tapintatukat ésí C ügyességüket latba keli vetniiök, hogy az Anglia |é» 0 iranciaország közt fennálló nagy nézetei térése k eltagadható megoldásait megtalálják. (MTl&gfcuift^ 1V ^A
