Napi Hírek, 1923. január/1

1923-01-11 [0051]

;: Paris, január 11, /Wolff./ Pointaré miniszterelnök a kamarában tartott beszédében még ezeket mondta: 1 franoia tervezet arra az esetre, ha Németország nem hajtja végre a tervezett refor­mokat, esetleges szankcióként kilátásba helyezte Essen és Bochum meg­szállását, Olaszország és Belgium hasonlóképen elismerték a produk­tív zálogok szükségét. Angolország azonban másik't ervet terjesztett elő, amely visszatért a versailles-i szerződésre é» Németországot hosszú időre és paranoiák nélkül bizalmával akarta megajándékozni, pKöszöiiete-fc mondok - folytatta Poinaaré - Bonar Laknak előzékenyeé­géért , aki Sjj, azt az eszmét képviselte, amelyet az angol pénzügy­• minisztérium magáévá tett. Konferenciáról^konferenciára kétéríjl­müségak és félreértések merültek fel. %jíáts.;ik, hogy az angolok éa a franciák nem ugyanabból eV szempontból tekintik a jóvátételi problé­aát.rPoinaaré birálje az angol terveze te-fr é a hangsúlyozza, hogy ban- . kárbizottaágot terveztek, amelyben német ember foglei helyet, aki­nek döntenie kell. Három év óta Franciaországnak, amelynek a jóvátéte­lek ötvenkét százalékára van igén;-e,még sohasem jav-soíták, hogy borítsa fel a Versailles! szerződést, amely nemcsak belső állami törvény, hanem nemzetközi paktum is. Végzetes dolog volna ezt a meg­szentelt szerződést most, három évvel ^ünnepélyes elismerése után, széjjeltépni: Ebben az esetbeorállandó dolog már nem maradna a vilá­gon és az*ünnepélyes szerződéseket osak egy na^íMv. . ....' "-• kötnék meg, A sors különös iróniája hozta magával, hogy az & tervezet, a­melyet mint végleges rendezést terjesztettek Franciaország elé, rSe/mni a Jóvátételi bizottság.működésének la véget vetett volna. A bizott­ság mint választott biróaag elhatározhatta volna követeléseink ujabb leszállításit. Kémetország megkapástta volna a moratóriumot, de sza­badkezet biztosítottak részére. Nem fenyegették meg szankeüokkal, Kiv­annak az esetnek kivételével, ha a szövetségesek eb'cen megegyeznek. Hogyan lehetett volna négy év múlva kívánni. ho f ;y Kér t tor szag /fél- •' 8 beszakított fizetés ejt filyen feltét eleik mellett újra megkezd JeT? Poin­earé ugyanolyaii hangon folytatja kritikáját, amilyent a párisi kon­ferencián használt éa kijelenti, hogy a német tervezet Hémetország­nak lehetővé tette volna, hogy ismét azupremáoiát gyakoroljon egész Európa felett. Polnaaré ezután a bankárbizottság kiküldéséről szóló tervet bí­rálja és azt gondja, hogy bármily hat almásak is a nemzetközi pénz­emberek. Ízlésének nem felel meg, hogy őket megtegye a világ döntő­biráivá. Az az egyértelműség, amellyel a kamara ezt a kijelentését fog-.dja, bizonyltja, hogy a kormányok pénzügyi kérdéseiben a pénz­embereknek ma nem szabad teljesen szabadon cselekedni és intézkedni, Franciaország és Angolország lojálisán tárgyalhatnak egymással a­'*élkül, hogy szívet ségük fennállása veszélyben forogna. Minden nem­létnek joga van hozzá, hogy életbevágó fontosságú érdekeit bizto­sítsa anélkül, hogy ezért a szövetséget megszüntetné. Így járt el Franciaország és Angolország az előző kormány idejében anélkül, hogy szakadásra került volna a, sor. A szövetséget nem szüntették meg, mert kitörölhetetlen emlékeken nyugszik éa a két ország együttei érde­ke fűződik hozzá. Ma annálkevésbé fogják megszegni, mert a két kormány meggyőződése, hogy a szövetséget fenn kell tartani, Franciaország egyébként csak aztfi naolország i'ú océrül is aláirtj fszer­ződést akarta tiszteletber turis^m^a^xi^y—­Poincaré azután felsorolja azokat a mul^ztásokut, amelyeket a jóvátételi bizottság a német fa- és szénszállításodnál megállapított Bémetország gazdasági helyzetét vuzolja, hogy j».giint a Havas-Iroda mondja - megállapíthassa, ho ö y Jo^talan^l j^rt el, amikor a jóváté­teli számlára való dologi szállit-sokat megtagadta, Ilivel Németor­szág nem szállított Szenet, természetes dolo^, hogy Franciaország a szenet a banyákban keresi. Poincaré azután felsorolta a szerződéseknek ama cikkelyeit, amelyek az egyes kormányokat fel jojfosi tják a szankciókra, Chamberlain formálisan elismerte ezt a jogot, amelynek alapján ma frarciajbelga és olasz mérnökök vannak Essenben. A képviselők felemelkednek helyükről és lelkes ünnepeiéiben részesitik az ülésen jelenlévő olasz és belga nagykövetet, —Franciaország - folytatja Polnaaré - nem szándékozik a szerző­dés alapját elhagyni. Csak azért lép a Huhrterületre, hogy a szö­vetségesek együttes érdekeit megvédje. Poinsaré ezután a szénszindikátus irattárának elszállításáról beszél, ami valószínűleg azért történt, mert bi zonyitékokat tártai-

Next

/
Thumbnails
Contents