Napi Hírek, 1923. január/1
1923-01-09 [0051]
§ A Magyai- Távirati Iroda jelenti: 'Bethleni István gróf miniszterelnök ma d !u!á.i órakor al miniszterelnöki fogadóteremben magáihoz hiva ta a sajtó képviselőit és Setpei osztrák kancellár latolgatásáról a következőket mondotta előttjüik: — A trianoni békeszerződés Ausztria és Magyarország között sok ellentétet támasztott területi, pnZügyi és gazdasági téren. Természetes, ha. y a magyar kormány az elmúlt négy óvbei igyekezett ezeket az ellentéteket rokozatosoni kiküszöbölni. .Amíg. Ausztriáiban szociáldemokrata kormány volt, oly (belpolitikai noliiczségek is forogtak lenn, ameyck az DjfimoszSéra javulásának útjában állottak, vagy legalább megneheziiették. Az első lépést a ve'cmcei cg|yeznicnnyel tetliük meg 1 , amikor a területi kérdéseket (iigyekeztünk rendezni, mtágj pedig a békü'és szettemiében A velencei egyezmény végrehaj,:ásakép-n választott bíróság döiu.ése'eió kerüi'nekl a területi kérdésekkel ipssze.üiggö pénzügyi kérdések és ez a vár laszlotl bíróság összeüLse ulán bizonyos ja\aslalokkal 'járul a döntés meghozatala eőtl a kormányold elé: (Szükségét éreztük annak, hogy ezzel az első epésscl kapcsolatosan, amennyiben lehetséges, az őszsZcs differenciás kérdéseket felöileljjük és lehetőiig oly megegyezést létesítsünk Ausztria és Magyarország köt-' zötl, mely a jövőben lehetetlenné teszi" a dilfeixnciáfcal, vagy ha elkerüihetőK nemi volnának, előre gondoskodás történjék arról, hogy egy instrumentum álljon a két kormány rendé'kezesére, mely a dii'lerenciák békés elintézését lehetővé teszi. Ez a válasz? tötfc bírósági megegyezés politikai szempontból azzal a jelentőséggel bj-r, hogy a jövőben lehetetlenné, teszi a nehézségeknek konfliktusokká való elmérgesedéséi, .Inert glaranciaképeu oly fórum van, mely a aiehéz • kérdésekel elintézi és békésen tárgyal,a le. Ennek a megegyezésnek elö.eiiée e az volL, hogy a külpolitikai vonaak is meg kellene besZóim, mert választolt bírósági szerződés kötésének az összes uér1 illésekre nézve oly állammal, ahol előrelátható, hogy olyan e'leníé efc vannak' a 1'ülpolitikai elfogásokban, amelyek konfliktusokra vezethetnek, csak csekély értéke lehetne. Miután megállapilottük, hon- ily éllenjtiétek' nem valószinüek, hogy a felfor-ásoik között oly eltérés nincsen, mely a megegyezési lehelétl^iné lenne, ily szerződésbe minden aggály nélkül mehetünk bele. ( i ) Ezzel kapcsolatban gondoskodni kellett arról is, hogy a pénzügyi ós a gazdásági kérdések' is lelevomassanak a tárgyalásba. A pénzügyi kérdésedre nézve ugy állapodtunk meg, hogy — mivel igen nagy térrel terjednek k!i és számtalan olyan kérdés van, mely a trianoni szerződés következtéjén rendezendő, — ezek külön megceszé'és tárgyal fogják képezni szakreferensek között a legközelebbi időben. Amint ez a megbeszélés befejeződk, vágy a megbeszélés fog eredményt hoZni, vagy ha nem, akkor a választott bírósági fog dönteni' ezekben a kéidésekben. Nagy súlyt helyezett különösen az osztrák kormány a kereskedelempolitikai megbeszélésekre. Nyilvánvaló, ,hog|y az elzárkózás mai politikája, mely Ina Kjözépem-ópában mutatkozik, nemcsak nekünk 6rt, hanem Ausztriának még! nagyobb kárára van és kívánatos volna, hogy a kereskedelmi érintkezés terén mielőbb szabadabb mozgásnak adjon helyet. Legelső "feladatunk, hogy jelenlegi! viszonyunkat tisztáztfcuk Ausztriáival szemben, még pedig az elzárkózás politikájának feltételezése mellett és hogy a kontingens megegyezést véglegesen ratifikáljuk és érvényre «melj|ük. Erre vonatkozólag már volt megegyezés, de további lépések is történtek olyan irányban, hogy taegkisóréljiük, ha lehet, együttesen felvenni a 'harcot az elzárkózás politikája ellen, még pedig oly ér r téliemben, hogy Magyarország is hajlandó, amennyiben a többi állam is hozzájárul, oly kereskedelmi szerződi se k kötésére, amelyek tarifáhs szerződések. Ausztria ilyen irányban kezdeményező lépést tett, ezt mi szívesen lá|tj|uk, hajlandók vagyunk ily szerződésekbe belemenni, de oly feltétellel, hogy sikerülni fog a többi állammal is tárgyalássokba bocsájtkozni. EZ a lényege azoknak a megegyezéseknek, amelyeket kötöttünk és amelyek — meggyőződésem szérrint — Ausztria és Magyarország viszonyát !énye»gesen javítani lógják Hozzá fognak' járulni a barátságos viszony kifejlődéséhez, valamint ahhoz, hogy bizonyos parallel izmus kelelkezzék, különösen gaz a sági téren. Ez békés politika és fezt nyomatékosani hangsúlyozni kívánom, mert természetes, hogy lesznek, akik eZB a politikát férlemagyarázni igyekeznek, lesznek, akik messzebbmenő célokat, esetíeg háborús oélokat is akarnak belemagyarázni. Ez ugy Magyarország, mint Ausztria részéről a leghatfározoltabban béjkés politika s arra törekszik, hogy Középeurópáiban a béke konszolidációját szolgálja és sammi más célt nem követ. Hiszem, |hogj| a következő lépések, amelyeket a megegyezés végrehajtása céljából tenni fogjunk, igazolni fogják azt a felfogásomat, hogy jó munkát végeztünk ezen a tjéí-em. ! -o- Berlin, január 9. Poincaré francia sajtQképviselők előtt kijelentette, hogy csütörtökön a kamarában iés a szenátusban kijelentést fog lenni (» külpolitikai helyzetről. (MTI.)
