Napi Hírek, 1922. december/2

1922-12-27 [0050]

(Zlalaszentgrót folytatása.) AZ olaszok nagynak

1 i< érkező miniszterelnöke, Mussolini, aZt mondotta, hogy sokkal több gondot keli fordítana a kenyiétrre, mint a politikára. Ez

1 annyit jelent, hogy addig! lehetetlenstég rendet teremtem egy eleseit országban, ami|g

; a gazdasági életet nem iparkodunk rend'behoaoi, amiig néni próbáljuk igazságosan, a teherviselökiéfpes'ség szerint szétosztani: a terheket, de amellett megnyitni a kereseti forrást azok részére, akiknek a terhet viselni kell. Én, mint -miniszter, mondom, hogy vécének! keli lennie annak

1 a világnak', amikor aZ volt .iái regula, hogy a nagy viselte a kis terhet s a kis ember viselj a nagy ter-, het. Azt keli megvalósítani, hogy arról, aki nem tud semmilyen terhet viselni, le kell ffeaxú a terhet, aki kevesebbet bjir, arra kevesebb terhet róni, aki sokát bir, arra isok terhet róni. i. Két i'őlörekvósünk van: aZ egyik, hogy takarékosság

1 legyen az egész vonalon az ország jövedelmeivel, a másik, hogy ne egységesen és egyolrmán, hanem igjazságósani próbáljuk elosztani a leherviselőképessiég szerint a terheket. Nagy bajunk az, hogy nem tudjuk érílökesiteni azokat a terményeket, amelyekkél rendelkezünk, igy például a bort. Németország nem ereszti be a borunklat, Svájc szintén nem, Ausztrának' pectigl anymyira rossz piénze van, hogy azért szinté nem is érdemes odaadna. A kormány hónapok' óta tárgyal, hogy keresikedelmi szerződéseket létesítsen a minket környező államokkal és hogy igy a magyar bor számára lehetővé tegye a kivitelt. A másik törekvésünk aZ, hogy a földI birtofcreformot, melyet törvénybe iktattunk, végre is hajthassuk, EZi a dolgot, minthogy az egész országra kiterjed, rövididő ailatt nem lehet megcsinálni, mert az clisiietés cS,afc az ország kárára volna. A kereskedelmi és az ipari világ egész különös gondoskodásunk tárgya, mert aj magyar ipart, mely egy évezreden át elsőrangú erötényezője volt az országnak, nemi 'hagyhatjaik tönkremenni. Három baja van a magyar iparnak és 'kerekedelemnek: az egyik az, hogy nincs anyaga a másik az, hogy nincs tökéje, a harmadik* az, hogy áruit nem tudlja idegen piacokon elhelyezni. Ama a tőkélt illeti, már határozott a magyar kormány oly irányban, hogy a kisipart, valamint a kisgazdák részére forgótökehitelt nyisson az átiamRincstár. Iparkodunk szerződéseket kötni az idegen államokkal, hogy piacot létesítsünk a magyar iparnak. Ami a nyersanyag kérdését illeti, ez kapcsolatban vani a piac kérdésével. Nyersanyagot csak jó pénz ellenebon kaphatunk, tehát arra keli törekednünk, hogy piacot nyerjünk és az eladás revén kapott jobb pénzen szerezzünk be nyersanyagot fi" .