Napi Hírek, 1922. december/1
1922-12-15 [0049]
§ A Magyar Távirati Iroda jelenti.: A MagyarF randa irodalmi Társaság ma délelőtt 11 órakor l'okár Gyula, elnöklésével ütést tartott, amelye a Jeanj Doulcel francia kővel, Ypersele de Strihou belga követ, Nemes Antal püspök, de Robién gróf fran.ia követségi tanácsos, Thierry bárónő, Berzeviezy Albert, Fáikért Alajos és még számosan jelentek meg Nemeskéri Kiss Pál, a társaság tulajdonképeni elnöke távollétében Pékár Gyula felkéri Bene ödönt, a társaság titkárát, a zárszámadás eiőlerjesztóséro, Rene ezzel egyidejűen ajánlja a társaságnak, hogy elnökévé Pékár Gyulát válassza meg Miuián Pékár Gyulát egyhangúlag elnökké választották, megetették a tisztikar megválasztását is. Alelnök Póka Pivny Béla, ügyvezető főtitkár Honthy berenc lett. Pékár Gyula ezután francia nyelven kifejtette, hogy a társaság célja a magyar és francia irodalmi érintkezés intenzivebbé tétele. A mutt századok hasonló törekvésdre vetett visszapillantás után kifejti, hogy őt érte az a megtiszteltetés, hogy a Pelőiiünnepségeken, amelyekot Parisban rendeznek ő k pviselje Magyarországot, örömmel jelenti, hogy a ren r dezőbizottságban a francia irodalom kiválóságai foglalnak helyet, ami előre is biztositja az ünnepségJfl sikerét és hatását. A nagy (tapssal és óljenZéssel fogadolt lieszéd után Doulcet francia köytet a következőket mondotta: Pékár Gyula elragadó nyelven vázolta előttünk a magyar francia irodalmi kapcsolatok történetéi és megmutatta nekünk, mennyire szükséges a Magyar Francia Irodalmi Társaság' megalakítása. A maga rá zárol lelkes örömmel üdvöZli a társasági megalakulását és a szellem diadalát iálja éhben a 'tényben. Jói tudja, hogy (a magyarok mindig szeretettel apoltait a francia kulturált még oly időben is, műkor a politikai helyzet a (magyar-francia viszonyt feszültté tette. Sajnálatát nyilvánítja afelett, hogy nomesklé'n Kiss Pál elnök nem jelenhetett meg az ülésen, mert benne csodálatos harmóniában látja egyesülve mindazt, ami értékes a magyarban és a franciában. Ezért a fájdalomért, mondotta, csak] az kárpótolhat, hogy Pékár Gyulát láthatjuk az elnöki székbem, mert senki Sem alkalmasabb nála arra, hogy a magyar-francia irodalmi társaság élén álljön. A követ ezután a következőket mondotta: A szellemi iéírtékek minden háborúskodáson át is megmaradnak Ebből a tudatból buzdítást kell merítenünk arra, hogy egymást megismerjük és megbecsüljük!. Kifejti, hogy a larísaság a frankiak előtt fel fogja tártai a [magyar irodalom szépségeit, a magyarokat pddig be fogja vezetni a francia irodalom ési a francia kultúra megismeréséi*. Franciaország soha sem tarkózotl el a külföld* előtt, tehát a .magyar leiek és a magyar szellem is megértésre fog nála találni. A társaság' oéflja tehát, megalapozni a kölcsönös meg<értést a két nemzet között. Doulcet beszédét lelkes éljenzéssel fogadiák. Pékár Gyula köszönetét fejezte ki a követ szavaiért és az idő gondolatkörébe belekapcsolódva mtfjállapitja, hogy előbb a lelkek békéjét kell meglerem'leni és csakflazután szá mii hatunk a materiális békém Fáikért Alajos ezután Apponyi Albert gróf és a Magyar Külügyi Társaság nevében örömmel üdvözli a magyar-francia irodalmi, társaság megalakulását, Lüdvig Ernő felszólalása után Tisseyre francia képviselő elmondja, hogy már harmadízben van Magyarországon. A maga részéről tudja, mennyire szükséges a népek kölcsönös megértéséhez az, hogy egymást megismerjék. Mióta tudják róla, hogy többször járt Magyarországon és szereti Magyarországot, gyakran intézték hozza azt a kérdést, szereik-e a franciák a magyarokat. Erre röviden csak azt válaszolhatja,* nincsenek sokan, akik szeret k a magyarokat, mert nincsenek sokan, akik ismerik őket. A magyarfrancia irodalmi társaságban azt a szervet latja, mely a kölcsönös megismerést és közeledést elő iogjfi mozdítani. Beszédét lelkes tapssal fogadták. , Mistler d'Aurioi beszédében ismer:ei te a tá.- aság működését, mely főképp előadások rendez :s ől fog állni. Ezeken a mag ar és a francia irodalom 1 kiváló személyiségéi fogjak ismertetni a két nemzet szellemét. Nagy szükség van arra is, hogy francia könyvtárt létesítsenek Budapesten, amely elősogitene a magyar irodalmi termékek francia fordítását. Visszapillantást vetvén a múltra, megállapítja, hogy háromszáz éven át a németek' igyekeztek saját kultúrájukat Magyarországra ráerőszakolni, ez a törekvés azonban eredményes nem leheteett, mqrt a német kultúra nem alkalmas exportra és nem felei meg! a magyar nép érzületének Pékár Gyula köszönetet mond a megjelenteknek és abban |a reményben, hogy a társaság működése sikeres lesz. berekeszti az ülést. § Párjs, december 15. Az első automobil ma hagyta el Tuggurt várost abból a célból, hogy a Szaharán keresztülhatoljon. (MII.) i § Paris, december 15. A török közoktatásügyi minisztérium körrendeletet adott ki, mely szerint azok a francia iskolák, amelyek az angorai egyesmény előtt már fennállottak, tovább is működhetnek'. Uj' iskolákat nyitni tilos. (MTI.) § Paris, december 15. A francia sajtó rendlkiv|ül meleg hangon fogadja Bonar Law beszédét, a melyben a jóvátételek kérdése tekintetében a francia érdekeket ikíémelto és ezt a kérdést mindkét állam javára akarják megoldani. (MTI.) § Fáris, december 15. Francis Woöd, a kóh lumbiai egyetem tanára megtalálta a lehetőségét annak, hogy a Röntgen-sugarakat le lehessen mérni és ezáltal a rák gyógyítását egységesíteni. (MTI.) § Párjs, december 15. Tosi bíboros ma adta át a pápának azt a tiarát, amelyet a milánói katolikusok ajándékoztak neki. A Szentatya sokáig gyönyörködött a remekmiüiben (MTI.)
