Napi Hírek, 1922. december/1

1922-12-07 [0049]

§ A Magyar Távirati Iroda jelenti: Mint tudvalevő, az 1922 : XVII. t-c. 6. §-a érleimében 1923. évi február hó 1:1. napján hatályukat vesztik a kivételes halaimon alapuló mindazok a rendeletek, amelyek tárgyában 1922. évi december hó 11. napjáig

1 lörvényjavnslaíot nem terjesztenek a .nemzetgyűlés elé Daruváry Géza igázságügyminiszter a nemzet- gyűlés mai üléséljen terjesztette elő a háború esetére szóló kivételes hatalom megszűnésével kapcsolatos rendelkezésekről szóló törvény ja vöslalot, amely a kivételes hatalom alapján kiixicsátott rendeletekben lévő igazságügyi rendelkezések közül tőrvénybe kívánja foglalni' azokat, amelyek a gyakorlatban beváltak A javaslat a magánjog körében gondoskodik az eltartásra jogosult családtagok és a házasságon kívül született gyermekek fokozottabb verdéiméről, különösen a bírói ítélet meghozaíata elölt is lehetővé teszi, hogy a bíróság ideiglenes intézkedéssel a kötelezettet a tartás fizetésére kényszerítse, a törvénytelen, gyermek atyját pedig mái- a gyermek megszületése" elölt a költségek és a tartás előlegezésére kötelezze. A hitel jogi rendelkezések a váltó bému tálasára, az óvásra s az elévülésre vonatkozó egyes rendeleti intézkedéseket foglatnak törvénybe, amelyek egy része az uj váltótörvény tervezetével is összhangban van ' Az igazságügyi szervezel körében a joggyakornokok és ügyvédjéiőllek érdekében a javaslat fenntartja azokat a könnyitésekel, amelyeket a vizsgára bocsátás előfeltételei, valamint a letétel módja (megosztott vizsga) tekintetében a rendeletek megállapítottak' és kifejezetten hatályon kívül helyezj a két évi utólagos gyakorlatot megszálló törvényi rendelkezéseket. A polgári eljárás körében igen jelentős módosítások vannak á javaslatban, amelyek a bíróságok eljárását minél gyorsabbá kívánják

1 tennji. A javaslat jelentékenyen "felemeli a polgári perrendtartásban inegál lapított értékhatárokat, ideértve a fellebbviteli értékhatárokat is. A- mái értékhatárok semmiképpen sincsenek összhangban a pénz elértéktelenedésével és aZt eredményezik, hogy egészen apró ügyekkel, pl. egy pár cipő vételével járásbíróság, törvényszék és ítélőtábla foglalkozik, és amint egy ökör vételéről van szó, a per mar a Kúria elé kerülhet. Ebből azüíán az következik, hogy a Kuna polgári ügyszakában, jóllehet a tárgyalási határnapok hónapókra már le vannak foglalva, még 1701 ügyben a tárgyalás sincs kitűzve, a budapesti ítélőtáblán három hónapra kitűzött határnapok mellett 782 fellebbezés ós 203 leiülvizsgálati kérelem tárgyában nincs határnap kilüzve. A inai alacsony értékhatárok következménye az is, hogy az elsőfokú polgári perekben egyes bíróságok 1923. évi április havára tűznek határnapot, a lellebbezési bíróságok pedig, kevés kivétellel, már csak 1923. évi március hóra tudnak határnapot kilüZni. A javaslat a járásbíróság hatáskörét 500.000 koronában, a fellebbezési értékhatárt 10.000 koronában, a felülvizsgálati értékhatárt 100.000 koronában, a kúriai felülvizsgálat érlékhatárát 500.C00 koronában, a törvényszéki egyesbirői hatáskör értékhatárát három millió koronában állapítja meg. A vázolt helyzet okul szolgálhat annak a megfontolására js, hogy a felemelt értékhatárokat az 1922:XVll. t.-c. 6. §nának 1. bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján kibocsátandó rendelettel még a javaslat törvényerőre emelkedése előtt életbe kellene lépletni. A végrehajtási eljárási rendelkezések körében la javaslat az árveréseknek most még fennálló korlátozását elejti. A végrehajtási törvényelíben megállapitoll értékhatárokat a gazdasági viszonyok váttozáisának arányában felemeli, igy pl. az iparosok végrehajtás alá nem

1 vonható anyagkészletének értékét 150 korona helyett 100.000 koronában, a tisztviselők és egyéb alkalmazottaknak végrehajtás alá nem vonható létminimumát 120.000 koronában, a nyugdijasokét 60.000 koronában, a napidijak lefoglalható minimumát pedig 300 koronában állapítja meg. , A büntetőjogi rendelkezésekben szó van az esküdlbiróságokról, a rögtöntíráskodásról, a kémkedésről és egyes más bűncselekmények büntetéséről.