Napi Hírek, 1922. november/2

1922-11-17 [0048]

§ A Magyar Külügyi Társasáig közgazdasági és nemzetközi) jogi osztályainak november l/-én délután 6 órakor Lers Vilmos báró elnöklete alatt tartott együttes ülésén Hajnal Henrik dr. ismertette a nemzetközi Duna-egyezményt, melyet a trianoni békeszerződés reánk oktrojált. Ennek folytán a miniszterelnök rendelettel léptette hatályba az egyezményt, ugy rendelkezvén, hogy a központi hatalmak ratifikálása nem érinti annak' életbeléptetését, melynek időpontjául folyó év október 1-ét állapította meg. Az egyezmény legfontosabb rendelkezése, hogy fenntartotta a nemzetközi Duna-bizottság intézményét melyet a békeszerződések létesítettek es amelynek következtében immár a nagyantant államai állandó befolyást gyakorolnak, a dunai hajózásra, holott egyik sem! parti állani. így történt azonban a Raj'ná'n ós a többi nemzetközi íolyón is. Ugyancsak fontossággal bír az egyezmény az a rendelkezése, amelynek folytán n partközi hajózást, vagyis az úgynevezett canotageí mindegyik parti állam magáinak tartotta fenn. EZ Jugoszlávia és Románia kezdeményezésére vezethető viszsza, melyek még

1 Anglia kivánsálgára sem voltak hajlandók e reakciós rendelkezéstől elállani. bár hajózási vállalataikkal együtt az angol érdekeket is érintették, mert tudvalevő, hogy azok részvényeinek tekintélyes része angol kézben van. A mai viszonyok között az előadó nemi igfen lát valószínűséget az egyezmény revíziójára, mire különben is csak öt év múlva kerülhet a sor. <• Jármay Elemér államtitkár a mondottakhoz hozzáteszi, hogy mint minden nemzetközi egyezmény, ez is kompromisszum jellegével bír. Két ellenkező gazdasági mentalitás jutott benne kifejezésre. Az egyiket a kisantant képviselte s a szuverenitást ürügyül használta lel retrogad felfogásának érvényesítésére. A központi hatalmakát illette volna meg az szerep, hogy a szabad hajózás elvét védelmezzék, legyőzött voltuk azonban erre nekik módot nem nyújtott. ( lílesen megvilágítja saját tapasztalatai alapján azokat a körülményeket, melyek közt ez a szerződés létrejött, s azokból azt a konklúziót vonja le, hogy túlnyomórészt a politikai tényezők hatása alatt allakut ki ily módon. György Endre volt földmivelésügyí miniszter csatlakozik az előtte szólóhoz, de nem osztozik Hajnal Henrik véleményében, midőn a Kongo-aktát kifogásolja, mert ebben érvényesülnek leginkább a szabad hajózás elvei. Lers Vilmos báró érdekes és gazdag okadatolássai alátámasztott felszólalásában indokolja, hogy miért nem teheti magáévá azt a melankolikus; hangot, amelylyei Hajnal Henrik a jövőt tekinti. Nézete szerint a jelenlegi helyzet csak íde/iglenes jpllegü, s psiupánj folyománya legyözetésiünkhek. Egy kis etapp, egy pillanatnyi mozzanat ez a világtörténelem! em s fezért nem szabad belőle messzemenő következtetésekr

1 jutnunk. Nem beszélhetünk tehát rendszeres visszalejjlődésrői, midőn a Duna-egyezmény hibáit felismerjük. Köszönetét léjezi ki az előadónak érdekes ielolvasájsáért s kéri, hogy mielőbb ismertesse kutatásainak további erredményét. i i § Varsó, november 17. (Lengyel Távirati Ügynökség.) Gregorzevski, a lengyel orientalisták nesztora meghalt (UMT1.)