Napi Hírek, 1922. november/2
1922-11-28 [0048]
§ Petii Pál államtitkár és Visíki Károly ari erdélyi magyar népművészetről könyvet irt a finn közönség számára. A könyvet Setála Emil és Víkár? Béla fordításában a helsingforsi Ofcava-cég adta kí. A gazdagon illusztrált diszmü a székely népművészet mindén vonatkozását felöleli és bizonyára sokban hozzá fog járulni a magyar-finn szellemi érintkezés előmozdításához. A könyvet a kiadó cég megfcüldötte a magyar tudományos akadémia, valamint a magyar képviselőház könyvtára részére is. § (—) Prága, november 27. (Magyar távirati Iroda.) A légtiöbarátszövetség a napokiban alakult meg Pozsonyban. A szövetség hígjai nem légionáriusok, hanem a különböző társadalmi osztályok' oly tagjai, akik magukévá teszik a csehszlovák légionarizmus eszmei tartalmát és annak céljaiért küzdeni akarnak. A pozsonyi ülésen a szövetség mte§£alakitói, volt légionáriusok, hosszabban fejtegették a mozgalom célját, mely szerintük nem e^yéb, mint a cseh légiók szellemének a közéletbe való átültetése olyformán, hogy a volt légionáriusok munkájával párhuzamosan a nem légionáriusok 1 a szövetség keretében működnének közre a köztársaság életéneK átformálásánál. Egyes szónokok utallak a külföldön észlelhető hasonló mozgalmakra. Ámbár eleve kijelcttitették, hogy nem fasciZmusról van szó, rámutattak! a katonai szervezkedés szükségességére. A hivatalos szónoklatok után vita volt, amelyen a közvetlen célt is kitűzték: a szövetségnek erős, fegyelmezett, békiésszandéku légionárius hadseregnek kell lennie. A mozgalom szervezője, Granatier Antal légionárius. § Belgrád, november 28. (Avala) A jugoszláv államvasutak, a magyar államvasutak éjs a délj> vasul képviselői Szabadkán vasutügyi értekezletet tartottak, amelyen elhatározták, hogy az eszek—pécsi vonalon közvetlen forgalmat létesítenek. Hasonló értekezletet tartottak a román áUamivasutak és a jugoszláv államvasutak képviselői. Ezen az értekezleten abban állapodtak meg, hogy a báziás —versec—temesvári vonalon közvetlen forgalmat állítanak be. (MTI.) § Róma, november 28. Mussolini a szená tusban beszédet mondott az orSzág! külpolitikai helyzetéről és a kormány külügyi politikájáról. Beszar molt lord CurZon angol külügyminiszterrel és Poincaré francia miniszterelnökkel történt találkozásáról. Megemlítette, hogy bármilyen drámai lefolyású volt is ez a találkozás, félórai meglieszéléstől mégsem lehet nagy eredményeket várni. AZ olasz miniszterelnök nyialtkoZatának e része némi csalódást árult el. Hangoztatta azután, hogy a kormány olyan külügyi politikát szándékozik követni, amely nem nyugszik sem kalandokon, sem lemondáson. A mi eszményünk, — mondotta — a béke, de az természetesen nem jelenti azt, hogy ha kényszerhelyzetbejutnánk', végsősorban ne folyamodhassunk a fegyverekhez'. A miniszterelnöknek ezt a kijelentését viharos tapssal fogadták. Mussolini végül utalt arra, hogy egyel már is sikerült elérnie: azt, hogy a szövetser gesek és a többiek most már az ő szemével nézi hí Olaszországot. A szenátus egyhangú helyesléssel hozzájjárult a kormány politikájához. A szavazás rendkívül nagy lelkesedés közt ment végbe. (MTI.)