Napi Hírek, 1922. november/2

1922-11-16 [0048]

i § A Magyar Távirati Iroda jelenti: Kállay Tibor pénzügyminiszter a nemzetgyűlés mai ülésén a biztosító magánvállalatok állami felügyeletéről és egyes közhiteli kérdések rendezéséről törvényjavaslatot nyújtott be a nemzetgyűléshez. E törvényjavaslat szerint a biztosító magánvállalatok állami felügyelct alá kertülneks ifeljhaíal'mazzu a [mpnisz eiiumot, hogy ez(t a Felügyeletet rendelettel szabályozza, rend 1kezcseket állapítson meg a hatóság szervezetéről 'és hatásköréről, a biztosító vállalat megalakításánál-: és működésének előfeltételeiről, különösen pedig a bi&toíitási alapról és a díjtartalékról, a közható-ág által fentartott biztosító vállalatokról, a biztosítás; ügyletekkel foglalkozó különböző jótékony egyesületekről. Az így kibocsátott rendelet rendelkezései a hazánkban működő külföldi biztosító vállalatok i'teni fióktelepeire is; kiterjednek. A törvényjavaslat a külföldi biztositó vállalatokat arra kö'eezi, hogy ugy egész .üzletéről, mint belföldi üzletéről külön-külön, zárszámadást nyújtson be a felügyelő hatósághoz. Újonnan ektkkező vállalatot vagy az országban eddig még nem működő biztosítási vállalatol csali a felugyeio hatóság előzetes engedélye alapján lehet azután a kereskedelmi cégjegyzékbe Lejegyezni. A lörv nyjavaslaí. tételenkint állapítja meg azt, hogy az engedély iránti kérelmet a hatósági mikor utasíthatja lel s le határozat ellen a közigazgatási bírósághoz panaszjogot ad. A törvényjavaslat részletesen szabályozza azt az eljárást, melyet a felügyelő hatóságnak követnie kell abban az esetben, ha valamely ily vállalat válságos gös helyzetbe jut, vagy ha fizetéseit megszüntette. A törvényjavaslat súlyos büntetéssel sújtja azokat a vállalatokat, melyek a törvényjavaslat é|s( a kiadandó kormányrendelet hatarozmányai ellen vétenek, sőt egyes esetekben a vállalat igazgatósági és felügyelő bizottsági tagjainak is meg van a búníetöjogi felelőssége. A törvényjavaslat szerint a kereskedelmi törvény 453—462. §-ai hatályukat vesztik. A törvényjavaslatban továbliő felhatalmazást kér a kormány arra, hogy a részvénytársaságok és szövetkezetek mérlegének készítésére vonatkozólag rendeleti uton tett intézkedéseket íentarlhassa és módosíthassa. Az államkincstár érdekeinek védelmére a törvényjavaslat oly rendelkezést is tartalmaz, hogy azon az alapon, hogy valamely magyar adós külföldi hitelezővel szemben fennálló tartozását a kivételes; hatalom alapjáu kibocsátott valamely rendeletre való hivatkozással »fizetés hatályával" koronaértékben letétbe helyezte, az államkincstár ellen követelést érvényesi leni nem lehet. A törvényj avaslat egyben kiegészíti az 1921. évi XXVÍ. t.-c. 5. §-ának rendelkezéseit azzal, hogy a magyar állani adósság: kamatok cimén támasztott követelés! 15)25. év végéig birói uton érvényesíteni nem lehet, továbbá módosítja az idézett 1921. évi XXVI. t-c. 7. §-ában foglalt azt a rendelkezést, hogy a iPénz(tári Elismervényeknek nyereménykötvényre való kicserélésénél a 100 K-n aluli összegeket csak akkor kell figyelembe venni, ha készpénzfizetés utján 100 K-ra kiegészíttetnek, annyiban, hogy ez az értékhatár a megváltozott viszonyokra való tekintettel 1.000 K-ra emeltetnék fel. , , •Gondoskodni kivan a törvényjavaslat arról, hogy az áll amkincsl árnak a Pénzintézeti Központtal szemben fennálló tartozása fedezetére állami pénztárjegyek legyenek kibocsáthatók és végül a Közszolgálati Alkalmazottak Nemzeti Szövetsége által előterjesztett indokok alapján a háborús segély lelbglalhatasának megengedésével lehetővé kívánja tenni, hogy a kisebb illetményü közszolgálati alkalmazottak a Pénzintézeti Központtól az eddiginél nagyobb mérvű kölcsönt vehessenek fel. i