Napi Hírek, 1922. november/2

1922-11-24 [0048]

; ; :: Ijeriin, noveniner ZÍ. (.wout.j A Dirodalmi gyűlés mai ülésén dr. Cuno birodalmi kancellár ismertette az uj kormány összetételét, amelynek! megalakítását a sors nehéztórájában válliailp el s (megjegyezte, hogy az újjáépítési miniszter tisztje betöltetlenül maradt. Épp ugy nem neveztek ki szónokminisztert sem. Ezzel azt akarják kifejezésre juttatni, hogy dolgozni kell és nem szónokölni. Miután a birodalmi kancellár szívélyesen köszönetet mondott elődjének és munkatársainak, sajnálkozásának adott kifejezést afelett, hogy az uj birodalmi kormány nem áll azon a széles parlamenti alapon, amilyenre ő a kilejtendő programm alapján számíthatott volna. Szükség! van arna, hogy a köztársasági államforma talaján valamennyi erő összefogjon! s a (birodalmi kancellár örömmé! üdvözölte volna, ha a szociáldemokrácia képviselői készek lette';, volna arra. hogy a kormányban résZlvegyenek. Romélik, hogy megértéssel teljes együttműködés fog következni s hogy a közös alkotó munka szelleme valamennyi államfenntartó erőt közös talajon egyesit. Nem azon fordul mpg a dolog, milyen a kormány* parlament-technikai megjelölése hanem aZon, hogy vájjon a kormány munkája a birodalmi gyűlés helyeslésével találkozik-e? A birodalmi kancellár ezután a mai Németország képét vázolta és hangsúlyozta, hogy kifelé Németországinak az egyenlő jogú népek között önmagával rendelkező, saját erejéből és saját jogán élő állammá kell lennie. A versaillesi szerződés nem' állott összhangban egy előzőleg létrejött jogerős szerződéssel. A Londonban ránkszabott szolgáltatási kötelezettséget anélkül állapították meg, hogy Németországnak betekintést engedték volna számvetéseikbe. Azóta a teljesítési politika körül folyó viszály kapott túlsúlyra a nyilvános megvitatás során és igen sokszor belpolitikái békénk kárára a józan gazdasági mérlegelés kérdése érzelmi kérdéssé vált. Ma már tisztázódott a teljesítések lehetőségének

1 és határainak kérdése Cannesban, Genovában később meggyőződtek a jóvátételi bizottságban képviselt hatalmak arról, hogy a Németországra rákény

rszerített terhek elviselheietlendk. Nem Németország, hanem a világgazdaság hitelezői és szakértői jelenük ki, hogy Németország nem tud fizetni. Mindamellett csupán a jóvátételek és a megszállás fejében teljesítendő arannyal való fizetéseket halasztották el az év végéig. A bizonytalanság kardja fenyegetően függ Németország felett Ezen felüli még a megszállásoki és a dologi szolgát tatások terhe is nyom; bennünket. Noha Németországnak csak 100.000 embere áll fegyverben, a Rajna balpartján és a Rajna jobbpartján levő bárom városban, amelyeket a békeszerződésben alappal nem bíró okból szállottak meg, mégis olyan hadsereg tartózkodik, amely lényegesen nagyobb, mint a német véderő. A birodalmi kancellár ezután Németország gazdasági helyzetét ismertette, melynek termelőképesség í mezőgazdasági és iparűzö területei elszakítása folytán a legnagyobb mértékben meggyengült. A világnak Németország jövőjében való hitét a legfenyegetőbben megrendítette a még sértetlen közgazdasági erők számára is teljesíthetetlen fizetési kötelezettséggel való túlterhelés s az ultimátumszerű fenyegetések politikája. A márka (mostani értékelésével elvesztette (azt a tulajdonságát is, amely eddig mint értékténntartö érvényesült. Ennek a következménye az anyárcsökkenés, a növekedő hitelszükséglet, a külföldi t'ízetőieszfcözökben mutatkozó keresleti a takarékossági szellem megromlása, az árukba való menekülés és bizonyos körök számára az élvezetbe való becstelen bea külföldi szemlélőt. • A jóvátételi kérdés a német gazdaság sorsdöntő kérdésévé vált. A világháborúban való bűnösség kérdéséi nem lehet valami odavetett szóval eldönteni, kevés értelme volna azonban számunkra annak, hogy letagadjuk a háíhoru elvesztését A kormány kötelességének tekinti félelem nélkül mindent megtenni, ami a bűnösség kérdésében igazságos ítélethez vezethet Éppen ugy szükségesnek tartja a kormány, hogy a Németországira rákényszerilelt kötelezettségek teljesítése érdekében, különösen pedig Franciaország elpusztított vidékeinek helyreállítása, a béke e müvének céljaira "míndaZl megtegye, ami a német életszükségletek fedezése után még lehetséges. Ez az elhatárolás megfelel a versaillesi szerződésnek, amely szerint a német 'szolgáltatásokat teljesítőképessége fokához kelt' szabni, mégfelel továbbá a szövetségesek 1919. július 16-iki jegyzékének is, amely arról szól, hogy lenn kell tartani annak a Németországnak társadalmi, gazdasági és pénzügyi szervezetéi, amely őszintén fáradozik azon, hogy "teljes tetterejét a jóvátételnek szentelje. Megszakítás nélkül egymásba füZí a régi és az uj kormány politikáját az »elcbb kenyeret, azután a jóvátételt* jelszó. Ez a poiitika a nemzeti önienntariás politikája: a német gazdaság megerősítésében áll és a feleslegből lehetséges legnagyobb szolgáltatásban. Egyetlen hitelező sein helyezkedik szemlx; ezzel a politikával, akinek szemében a jóvátételi kérdés gazdasági kérdés és nem hatalompolitikai célok szolgálatában álló eszköz. A birodalmi kancellár eZulan annak a reményének! adott kifejezést, hogy a belátás egyre inkább utat tör magának aA-oll ellenségek országainak szenvedélytői ment gondolkozásiinödjában. S különösen azt juttatta kifejezésre, hogy az Egyesült Államokban, amelyek támogatása nélkül a megoldás elképzelhetőnek sem alszik, megértéssel lógnak nozzá a feladatoknak világgazdasági szempontból való megoldásához. A birodalmi kancellár a német kormány nevében kijelenti, hogy a kormány minden fenntartás nélkül a november 13-iki jegyzék alapján áh és szilárdan elhatározta, hogy a benne foglalt programlmol egész terjedelmiében képviseli. Az uj. kormány azon lesz, hogy a márka értékének emelésére és állandósítására azonnal kezdjenek legalább ideiglenes akciói s hogy erre a célra a birodalmi bankból 50;) millió aranymárkát bocsássanak rendelkezésre. A kormány nem fél a márka stabilizálásával járó nem jelentéktelen megrázkódtatásoktól, mjert ki ne kívánná inkább a netalán fápalmaS gyógyulási válságot a lappangó romlás válságánál. Az uj kormány teljes komolyságával a jegyzék kiinduló pontjainak slzoigálalában áll. Németországot legelső sorban három-négy 'évre fel kell menteni minden készpénzbeli és dologi szolgáltatástól, amelyet a versaillesi szerződés előír, az elpusztított terüleiek számára történő dologi szolgáltatások kivételével, mihelyt az előbb említett szolgáltatásokat a függő adósság növelése nélkül el lehet látni. Németországnak meg kell adni a kereskedelmi forgalomban az egyenjogúságot Ezeknek a .javaslatoknak az elfogadása csupán logikai következménye .annak a belátásnak, a melynek Poincaré utolsó kamarai beszédében adott kifejezést, hogy tudniillik Németország ebben a pillanatban nem fizethet többet. Poincarónak a^ a' Szemrehányása, hogy Németország sohasem kívánta őszintén jóvátételi kötelezettségeit teljesíteni, nem nyomihat a latban azzal a ténnyel szemben, hogy Németország teljesítési szándékát nyíltan kimutatta a nagyvilág előtt és rámutatott arra, hogy ennek végerediménye gazdaságunk mai teljes kimerülése. A birodalmi kancellár ezután a továbbiakban Poíncarénak a német kereskedelmi mérlegről való fejtegetéseivel foglalkozott. A birodalmi kancellár is elismeri, hogy a statisztika módszerei javításra szorulnak.