Napi Hírek, 1922. november/2
1922-11-16 [0048]
§ Róma, november 16. Mussolini miniszterelnök mai bemutatkozó beszéde még 1 politikai ellen, 1felei között is nagy sikert aratott. A beszéd elhangzásakor a képviselők túlnyomó többsége az ülésteremben volt, csupán a kommunisták voltad távol, akik! közül többen még most is Oroszországban vannak, mint a szovjetkormány vendégei. A szocialisták csendben maradtak helyükön és csendben figyelték, milyen irányban fejlődnek az események. A parlament legvidámabb embere az agg Giolitli volt, akinek: az a meggyőződlése, hogy Mussolini az egye'len emf ber, aki azio> vszágot egészséges pénzügyi a'apra hozhatja. Gioitttinlak ós párthiveinek ez a meggyőződése hozzájárul ahhoz, hogy a teljes kormányhatalom! Mussolini kezére jusson. A mostani helyzetben Mussolininak az a nézete, hogy a parlament ellenőrzése felesleges. Számos képviselő habozva szavazott bizalmat Mussolininak, amikor azonban megtudták, hogy Viktor Emánuel király már tegnap aláirta a Mussolininak felhatalmazást adó dekrétumot, a többség magáévá tette a király döntését. Ezzei az okmánnyal Mussolini hatalmat kapott arra, hogy a közigazgatási a pénzügyek reformja, sőt a közmunkák tekintetében is; intézkedjék. Ez a felhatalmazás egy évre és egy hónapra, vagyis a jövő év decemberének végéig érvényes. EZ a felhatalmazási királyi dekrétum egyébként törvényerőre emelkedik a hivatalos lapban való megjelenés sévcl egyidejűleg ugy, hogy Mussolini kezében tartja a helyzetet, még a parlament szankciója nélkül is. A 'parlamentbe való belépéskör Mussolinit á Hála lelkesen ünnepelte, a (iáscista képviselők pedig vezérük! egy intésére zajtalan felállással üdvözölték. Magát a beszédet a legnagyobb csendben hallgatták végig.. Különösen nagy tenyomiást keltett az a rövid mondatokból álló világos kifejezésmód, amellyel a jövő politikáját körvonalozta, mintegy azt a kijelentését követve, hogy nem kell sok szót vesztegetni. Határozott fellépése ellenfeleinek is imponált, akiket most az elé a választás elé állított, hogy vagy elfogadják' Mussolinit, vagy pedig előidézik a parlament feloszlatását, ebben az esetben pedig az általános választásokon bukhatnak el. (MTI.) § Róma, november 16. (Stefani.) Mussolini miniszterelnök beszédének 11. folytatása — Ami Olaszországot illeti, a tekintély politikáját és a nemzet javát akarjuk szolgálni. Nem folytathatunk esztelenül önzetlen politikát és nem adhatjuk teljes egészüklen másoknak mindazt, amivel Olaszország ma rendelkezik. A külföldön is kezdik most már Olaszországnak hatalmát elismerni, amelyet különben nem 1 kell túlozni, sem kisebbíteni. Jelszavunk egyszerűen annyi, hogy a semmiért nem adunk semmit. AJsji a barátság gyakorlati bizonyítékait akarja tőlünk megkapni, annak magának is bizonyságot kell adnia barrátságáról. A i'asoista Olaszország, amint hogy nem akarj|a összetépni a békeszerzödéséKet, több oknál fogva, a a politika rendjénél és erkölcsi gazdálkodásánál fogva nem akarja háborús szövetségeseit elhagyni. Olaszország azonban megkívánja szövetségeseitől, hogy vizsgálják meg lelkiismeretüket, amit a fegyverszünet óta nem tettek meg. í . Mussolini ezután azt a kérdést vetette lel, vájjon ÍFénnáll-e még az antant a szó lényegbeli értelmében. Azt kérdezi, mii jen az antantnak a helyzete Németországgal és Oroszországgal és a német-orosz szövetséggel szemben. Milyen Olaszországnak a helyzete az antantban, annak az Itáliának, amely fontos helyeket vesztett el az Adrián és a Földközi-tengeren akkor, amikor kétségbe vonták alapvető jogainak néhányát, annak az Itáliának, amely nem kapott sem gyarmatokat, sem nyersanyagot és amelyet valóban összeiImorzsolt az az adósság, amelyet a győzelem kivívásáért magára vállalt (Folytatása következik.) (MTI.) i
