Napi Hírek, 1922. november/1
1922-11-12 [0047]
F 4 r l a, uofwaboí lWBaW A* angol kormány káiéére a lausannei értekezletet november 20-ara halasztót tak-/IIL.i/ Paris, november llT/iavas/ Poinoaré miniszterelnök nyciratéWan megkérte Hardinge angol nagykövetet,- nagy H^ybritanu. novaiba?] 3-áza elküldje egytk kcpvi S elf a9 t,Luusannaoa. Az a^kor aegUrtaodá értekezlet osak alakiság volna es a tárgyalások tenylegea megkezdését bizonyára november Bu-ara nalasztjak. A kosbacsC ídőban lord Curzon, Poincaré és (jlcszorszag kepviselőja Parisban megbeszélhetik azt a magatartást, amelyet a szövetségesek a lausannei tárgyalások során tanusitetnai.. ÍLz a megbeszélés osupán rövid' időt igányel, mart ugy látszik, hogy a két kormány a megintendő szerződés, területi, politikai, pénzügyi és közgazdasági rendelkezései dolgában egy nézeten van. Kalönösan katonai szempontból teljea a megegyezés, a francia és az angol vezérkar közt* Karagacs városa valószínűleg visszakerül Törökországiioz é:j feltétlenül megszüntetnek ainuonnamü katonai berendezkedést a tengerszorosokban. Amennyiben Angira a franoia javaslatokra kedvező értelemben válaszol, Bompard a francia küiaöttség egy részének kisóretóben vasárnap esta Lausannaöe utazik«./MxTy I 0 n d o a, november 1./Reuter/ Az angol koxoány Konstantinápolyból rádíüj!.'lantosakat kapott, amelyek kiemelik annak: lehetetlenségét, hogy a kemalistákkaX a közigazgatás kérdésében magágyűzésre lehessen jutni»éa élőkészitanan. arra, hogy a város területéra ki*«í«Ah.iraetni az ostromállapotot- /OTT/ , laií La a t a i, novambor ll./Keutar/ lord Derby hadügy— miniszter a gyöngélkedő minisz-taia in3k képviseletében íilanchesferben beszédet tartott, amelyben az Anglia és Franciaország közötti viszony dolgában hangsulyoz-ta, hogy a köt hatalom között jelenleg tökéletes egyetértés uralkodik. Azt akarjuk, mondta többek között Lord Dcrbjr. hogy az az egyetértés a lővátSteli kérdói tárgyalása sorándfenálljon, aintnogy ez a kérdés -Angliát és Pranoií Országot egyenlő ncrtákban érdekli. Ki kall kaszöi;alnünk a fél- ' reértocckates arra kell dolgoznunk, hogy béke* és biztonság; uralkodjék a világon és .— a jövőben, is télies ietyen. az össz6ang./ffl/ t a s h i i. g t o n,novembex l.,/Rduter/ Harding alnók fölhívást intézet a nemzeties. A íílhiváabaa többek között a következőket : ejti ki: Elérkeztünk arra a pontra, ahol számot keli tr-J»ünk azzal, hogy nam térhetünk ki a sokszor nyoaatwtá es ké*y«srfelelosseg fJWm/éhrt&^mM^fys árnak egy xaszót, amelyei meg; EOJ.1 iizitnűnk, hogy a többi, neűsettsl saeren'Coéi kapesclatomat tarthassunk fenii./MTI/ , J » * i s » november 11,/Havas/ Sforza gróf volt olasi nagykövet rárisba érkezett./liTS/ % 4 Magyar Távirati Iroda.-jelenti; A Külföldi Magyarok Szövetsége vas;,rn.3£ délelőtt 10 órakor tartotta meg rendes évi közgyűlését Bejrzeviczy Albert v.b.t»t. elnűklésévei a képviselőhá delegációs ten.ében., 1 közgyűlésen részt vettek a külföldi magyar sagitoegyesüle;,ek képviselői, köztük a lípesai, berlini, aváiol, pariai, stockhílmi, hollandiai, kanadai,-ás bécsi magyar egyesület megbízottai, . * Eezzaviczy Albert elnök megnyitó szavaiban előadta, hogy az egyesület ezt i Közgyűlést a külföldön; éli magyarok világíongreasz sanak tervezte, da a szomorú gazdasági viszonyok csak a reményt bagytákaeg,, hegy ez a' tere a jövő évben megvalósítható, lesz, A BUToldi. jtagyaraSg. aa nagy erőtartalékát jelenti a megcsonkított hazának a arra kall töraíedni a kűlföldra szakadt tústvéralhk lehetoxag állampolgárságuk fentartásával, de ha az. nem 1 ahat ugy mint Idegen állampolgárok is nyelvben ás szellemben ápolják ojpete'tteBauket a regi hazával* Az egyesület ozizanyu. fáradozásaí| edaig sikerrel jaxtai. s elismeréssel, kall megemlékeznie a vezetőségi ben helyet foglaló Simon Elemér dx, főispán, működéséről. kemény Arnold dr. főtitkár terjesztette elő azután a szövetségi tanáca terjedelmes jelentését az agyeaület működéséről. A jelentés megállapítja, hogy az egyesület mindenben magfelelt hivatásának, amely i külföldön szétszórtan élő sok százezer magyar összetartó agyú .tmunkálkodásának elősegítésében állott. A legtöbb magyar ma Aaarliában él, de tekintélyes szám esik Ausztriára, Német' PÍSiiágsa és Sváíora la* A szövetség összeköttetést talált Uzenkijul a Kínában,, .Japánban, ka lat-Szibériában ás a maláji szigeteksn elo magyarokkal 13<- A. külföldi magyarok egyesületeinek száma meghaladja a négyazrat, de tudatos, egységes szervezkedés szempontjából sajaon a németek, csehek, jugoszlávok, románok is felülök a maí ' Tax " li;at-' Ennot nagyrészt naa a külföldön élő magyarság
