Napi Hírek, 1922. november/1

1922-11-10 [0047]

Paris, november 10. (Wolff.) Az Echo Ide "Paris jelenti Londonból: Lord Curzon azt a szájndékat nyilvánította, hogy Parisba megy^ hogy Poincarévai és Mussolinivei megegyezésre jnsson azoknak! az irányelveknek a dolgában, amelyeket Franciaországnak, Angliának és Olaszországnak, a keleti ügyekben követelniök kellene. (MTI.) -o- Newyork, november 10. Az uj, amefrikaí szenátus 48 republikánus (kormánypárti), 43 demokrata, 4 ellenzéki republikánus és 1 pártonkívüli képviselőből á|h. A kormánypart többsége, amely eddig 24 főnyi volt, most teljesen eltűnt. ! Az uj képviselőházi «an a kormány eddigi 167 foknyi többsége 15-re csökkent. Uarding elnök valamennyi kedvelt jelöltje Lodge pártvezér kivételévé', kisebbségben maradt. Ilyenformán Harding elnöknek 19244>en való újra megválasztása meglehetősen valószínűtlen. (MTI.) r -o- Belgrád, november 10. A jugoszláv kormány a feszült nemzetközi helyzetre- való tekintettet a hadsereg és a tengerészet céljaira 800 miit ó dináros rendkívüli hitelt kért. (MTI.) London, november 10. (Reuter.) Bradbury,. a jóvátételi bizottság angol tagja, a Reuter ügynökség berlini képviselőjével beszélgetést folylaloft, am lynek során a következőket jelentette ki: t Látogatásunk Berlinben hasznos volt abban az értelemben, hogy a bizottság minden tagja immár meg van győződve a helyzet nehéz voltáról. Valamennyiünknek az a nézete, hogy ha el akarjuk kerülni a katasztrófát, nyomban lépéseket kell tenni, hogy a márka slabilizáltassék, az áll(amiháztartáS egyensúlya helyreálljon és a függő adósságnak szabassanak, brancia kollégám és én szilárdan megmaraaunk amellett, hogy a megteendő intézkedésekért a felelősségnek a német kormányon kell nyugodnia^ Mielőtt a német kormány határozott cselekvési tervet lei nem állit és nekünk nyíltan meg nem mondja, minő engedményeket tekint lényegeseknek, hogy a tervel keresztiül is vihesse, semmi hasznos nem történhetik. A német terv megvalósitásának elöhaladása szempontjából berlini látogatásunk csalódást hozott.) i Végül tisztán személyes véleményként Bradbury kijelentette: — Igén kevés a bizalmam annak az ellenőrzésnek, vagy kényszerpolilikának pénzügyi jövőjében, amely, nézetem szerint, elkerülhetetlenül odavezet, hogy a írankj a márka útját kövesse, vagyis: ha én francia volnék, a helyzet megmentése érdekében még nyomatékosabbari. mint ahogy azt már ma is teszem, amellett volnék, hogy tegyük meg mindazokat az engedményeket, amelyek a bizottság; ép a birodalmi kormány közös akciójának eléréséhez székségesnek mutatkoznak. Sem a jóvátételi bizottság, sem egy bankárbizottság, sem pedig nemzetközi értekezlet, mint valami jóságos tündér, nem segíthet. Ha a német kormánynak nincs bátorsága és, nem talál eszközöket és utakat arra, hogy magán segítsen, ugy mi sem tudunk segíteni. Ha továbbra i& öllxv rakja karjait és megvárja a katasztrófát, ugy fölidézhet és valószínűleg föl is idéz olyan romboló erőket, amelyek ellen a Rajna csak gyönge korlátot alkot és amelyek ellenében még a fLa IManche-csatoruai nyújtotta akadály is hatástalannak bizonyulna. (MTI.)