Napi Hírek, 1922. október/2
1922-10-31 [0046]
(Foljialás.) A lövések eldördüllek s ugyanakkor, mikor az O szt rák- M agy a r monarchia szertefoszlott, megszűnt élni az a nemes férfiú, ki éleiének, munkásságának minden percét a Monarchia és l>enne Magyarország megerősödésének és gyarapodásának szentelte. A tragoediia be volt fejezve — Tisza István, mint a Nemzet mártírja kiszenvedett. Uraim! Nem lehet hivatásom, hogy a Nemzeti Casino falai között Tisza tstvánt mint politikust méltassam. Az ő minden hálgondolalot kizáró férfias őszintesége mellett ugy a közszereplése, mint a magánélete, mert hisz ő előbbiben ug'yana* volt mint utóbbiban, mint egíy nyitott könyv fekszik előttünk. A pártatlan történetírás lesz majdan hivatva az ő politikai szereplését méltatni és kimutatni azt, hogy az az átkozott gyilkos .golyó mily végzetes veszteséget okozott az országnak, különösen akkor, mikor a veszteit háború után elkövetkezett eseményekkel' szemben tanácstalanul állott mindenki, mikor nem volt senki, de senki sem, aki a polgári társadalmat férfias elszántsággal irányította volna és sokak ajakáról elrebbent a kétségbeesés és teheleí.lenség kérdése: mit is tenne most Tisza István V Én most Tisza Istvánban az igazi magyar nemes ember példányképei látom, ki egész életén át önérdektő! menten, szilárd meggyőződéssel szolgálta a közérdeket és magánéletében, ugy mint közszereplésében mindenkor követte (egyházának a szereteliét, az elnézést és a mcgbocsájtásl hirdető tanait. Abban a szerencsében volt részem, bogy rövid ideig Tisza István munaklársa lehettem: ezen idő alatí megtanultam nagyrabecsülni az ő rendkívüli egyéni tulajdonságait. Az első benyomásra tartózkodó, hideg küllemében egy melegen érző és megértő szjv dobogott, mellyel egyrészt kerülve a nyilvánosságot, bőkezűen enyhítette embertársaii szenvedéseit, másrészt embertársai gyengéivel szemben, saját felső b bséjgiének fitogtatása nélkül, mindenkor elnéző volt. Embertársaii csak belső ériékük után ítéltei meg. Barátainak és munkatársainak leghűbb támasza volt, míg ellenifeleinek, ha túllépték is az elvi küzdelem határait, mindenkor kész volt baráti jobbot nyujilani. Az egyszer jól átgondolt és helyesnek felismert elvekhez és nézetekhez híven ragaszkodott, értük a végsőig küzdött, de ha utóbb meggyőződött tévedéséről, beismerte azt és férfiasan levonta a legmeszszebbmenő konzekvenciákat, bármilyen súlyosan; érintették is egyéniségét. Hazaszerete, királyhüsége és vallásához való odaadó ragaszkodása ritka összhangban nyilvánult meg minden cselekedetében. Ez erősítette benne afct a határtalan és önzetlen kötelességérzetet, mellyel a köziélel munkájából ott vette ki részét, ahová nem a sors állította őt, vagy ő kívánkozott volna, hanem! ahová őt nagy és értékes egyéniségénél fogva hívták és ahol barátainál, munkatársainak és tisztelőinek nagy száma nem nélkülözhette az ő tág látköréP, nagy tudását, ernyedetlen munkabírását és őszinte férfiasságával párosut jellllemszilárdságát. Nem erőszakolta fel magát soha és senkinek, csak egyszer, mikor önként a harctérre ment, de ha felszólításra egy munkakört elvállalt, akkor kitartó szívóssággal, ügyszeretetlel és lelkiismeretesen foglalkozott vállalt köld.lességével. • Igy ismertük ml, az ő barátai és munkatársai Tisza Istvánt, ezért szerettük őt, ezért követtük őt; dö igy kellett hogy ismerjék őt ellenfelei is, m e rt még a legnagyobb elvi harcok közepette sem tagadhatlak; meg tőle jóhiszeműen alzl ő tiszteletet parancsoló rendkívüli tulajdonságait. , •k Uraim 1 Ma: négy éve annak, hogy fel (hetetlen tagtársunk, a végzet kérlelh tétlen akarata a ' eleiyugodva, örökre lehunyla sz mét és megszűnt do ogni az a nemes sziv, melynek min en dobbanása s ere e tt hazájának szólt. A Mindenható végtel n r a ma megkímélte őt, őt, ki Magyarország nagyságáé t élt és halt, attól a mérhetett; n fájdalomtól, melyet Hazánk embertelen megcsonkítása minden beesületes magyar embernek okozott. Ebben a fájdalomban elszoruló sziw I rójuk le előtted Tisza István elismerésünket és mélységes tiszteletünket. Büszkék vagyunk, hogy miénk lehettél és kegyeletben fogjuk tartni míndenkaor emlékedet, kérve a Mindenhatót, adna ennek a szegényi sorsüldözte országnak sok-sok, minél több olyan férfiút, aks e táblán megörökített halhatatlan igé.'et híven követi: «nehéz viszonyok közölt mit bánja a becsületes ember, m'i lesz saját személyével», mert csak akkor, csakis így szerezhetjük vissza ós váihatik valóra életednek és törekvésednek legszebb álma: < Nagymagyarország nagysága! A kegyeletes érzelmekkel meghallgatott beszéd élénk tetszést váltott ki és minden oldalról gratuláltak az illusztris'fazonoknak. U|jy a kormányzó, mint a királyi hercegek még egy fél óráig maradlak a Kaszinóban, elbeszélgetve a jelenvoltakkal. § A Magyar Távirati Iroda jelenti: Az országos inségenyhitő mozgalom céljára Szeged városából a következő adományokat jelentették be: Bégavári Back Bernát és Szász Ernő 500—500000 korona, dr. Milkó Endre és Wimmer Fülöp 1CO-100.000 korona, Popper Ferenc bőrgyáros 25 pár cipőre való teljes bőranyagot adományozott. I § A József királyi herceg védnöksége alatt álló királyi József műegyetemi segélyegylet 60 éves fennállásának megünneplésére november 8-án, szerdán a Műegyetem dísztermében délelőtt 11 órakor ünnepélyes díszközgyűlést tart. (MTI.) § Paris, október 31. Le Trocqu r munkaügyi miniszter jelenlétében a 1 Pau és Tarbes közötti vonalon tegnap avatták lel az első villamos mozdonyt, •melyet a gőzüzemű vonatok elektromos üzeművé való átalakítása folyamán helyeztek üzembe. (MTI.) Paris, október 31. (Havas.) Gróf Sforza párisi olasz nagykövet lemondott. ! 1 :: Paris, október 31. A reggeli lapok jelenlése szerint Franklin Bouillon magánjellegű táviratot kapott Musztafa Kemaltól, amelyben kilejezle azt a kívánságát, hogy a közeli kelet békekonferenciája Parisban följön össze. Franklin Bouillon e táviratot a Journal jelentése szerint közölte a francia kormánnyal, amely azonban arra nem válaszolt, mert magánjellegű táviratról van szó. Erre Fi anklin Bouillon azt felelte Musztafa Kemalnak, hogy a szövetséges kormánvok ebben a kérddésben már végérvényesen határoztak. j(MTI.)
