Napi Hírek, 1922. október/2

1922-10-30 [0046]

§ A Magyar Távirati Iroda jelenti Egerből: Gárdonyi Géza ma éjjel meghalt. § Szeged, október 29. Nagyszámú int lljgenqia, valamint a helyi és vidéki gazdatársadalom rendkívüli érdeklődőse mellett laifioita meg vasárnap délelőtt 10 órakor a Népfőiskolások Országos Széchényi Szövetsége második vánlorgy .1's-l a városháza közgyűlési termuben. A közgyük sen Schandl Károly dr. államtitkár elnököölt Mcgjel n'ek Kosza István belügyi államtitkár, Sleinecker Ferenc dr.. a közgazdaságtudományi egyelem tanára a kultusz^ minjszter képviseletében, Eckhardt Tibor és Héjj

; Imre nemzetgyűlési képvis lok, Aiginer Károly szegedi és Temesváry Géza dr. hcdmezíhásáiheyi főispánok, Somogyi Szilveszter dr. polgármester, lo.ábbá HÍ mezőgazdasági kamarák, a főváros és a törvényhalóságok szabadoktatási bizottságai és népfőiskola'., valamint számos község küldöttsége'. A közgyűlést Schandl Károly dr. nyitotta meg a következő beszéddel: Tlsziell közgyűlés! Eseményekb n gazdag esz endű viharzott el fölöttünk, amikor ebben a szJlemv ben kibontottuk Széchényi Istvánnak, a legtiagyo' b magyarnak zászlaját. Legyünk tisztában azzal, hogy ma a világ legnagyobb gazdasági háborúja! élj ak, amelyet kikerülh ttunk vo na. ha győze'mes fogy ertényeinket az utolsó órákban semmisé asm tes/.ik a nagy irontmögötti árulások. Nemzeti erényünkéi legyőzte a nemzetközi métely és kéz, amely b'két igérl, a legkegyetlenebb hájborut zúdította iánk. Ma is ugyanazzal az ellenséggel vívjuk küzdelmünket, mint a nagy háborúban De ma gazdasági téren a főhadiszállásokat Zürichnek és Londonnak hivják. Onnan mérik ránk a csapásokat. Ebben az elkeseredett harcban győztesek és legyőzöttek állanak egymással szemben. De ha nem következik e az entente részéről a jobb belátás, a vesztes végeredményében egész Európa lesz. Hogy mi 1 sz pénzünkkel, azt ma még nem tudjuk. De az bizonyos, hogy nem az arany a legfőbb hatalom a világon. És itt Széchényire hivatkozom, aki azt irja hogy a Peru féle kész arany — ha pillanatra felvidít is, — nemzet kel bizonyosan pl, mert csak az az arany terjeszt áldást és tartós megelégedést a népekre, amely a mutnkának és a szorgalomnak a gyümölcse. Én a magyar nemzet győzelmét hirdetem a nagv gazdasági háború végén. A magyar élni és tanulni, fejlődni akar. Gazdajfjaink valósággal tódulnak a gazdasági iskoláira. Az az ország gazdag, amelynek kereskedelmi mérleg ejó. Magyarországnak különösen a textil- és szénimportja nagy. Ez ellen erősen védekezünk és nem sikertelenül. Ma már három textilgyárunk van és jelenleg hét épül. Kivánatos azo.iban, hogy a magyar házi szövőipar uj Iendülelet ny rjen és gyorsan lássuk el a falu népét. E téren is örvendetes a javulás. A vidéken már több száz szövőszékkel dolgoznak'. Fejlődni és erősödni fog a magyar közgazdaság, de csak akkor, ha annak szel leimét magyar erkölccsel fogjuk átitatni. Meg k 11 állapítanom, hogy az uzsora ós kapzsiság sohasem volt oly hatalmas társadalmi életünkben, mint ép,ei napjainkban. Kifelé nem szabad folytatnunk a kolduspolitikát. (Éljenzés) Önérzetre kell magunkat nevelni A gazdasági radikalizmus és a nacionalizmus küzdelmét láthatjuk ma egész Európában. Az őszinteség hiánya van meg most is nagyon sok politikai irányban és ezzel igyekeznek félrevezetni a nagy tömegeket. Széchényi példája megmutatja nekünk azt, hogy meg kell mondani mindenkinek a magunk őszinte, férfias v eményét. A gazdasági liberalizmus szemben áll a m Ideálizmusunkkal, amely a nemzet fejlődését tette meg gazdasági eszközévé. Erre mondja Széchényi, hogy Krisztusi ideál mellett feltámadunk, meri ez lesz az a szikra, amily felébreszti a magyarságot. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után Koszó István belügyi államtitkár emelkedett szólásra Nekünk, szegediéi; nek, — mondotta, — kötelességünk jó pédlával előljárni a vidék előtt. Csakis gazdasági eleiünk megerősödésével és kultúránk fejlesztésével tudunk Európa közepén egyedül magunkra hagyatva megállani. 'Sleinecker Ferenc d. a kröoktatásügyi miniszter üdvözletét tolmácsolta. Kifejti, hogy ma is Széchényi eszméire van szüksége hazánknak. „Széchényi hazájáért mindent feláldozott, vagyonát, családját, sőt népszerűségét is. Széchényi István nemcsak a magyar nemzeti gondolatnak első képviselőej, hanem egyúttal a (megalkuvást nem ismerő magyar jetlemnek is. Minden erejével a nemzet gazdasági függetlenségéért küzdött. ( j Schandl Károly üdvözölte a megjelent egyesületek és népfőiskolák küldöttségeit, továbbá a városi hatóságokat. Csúcs József titkári jelentése után Gulácsy Sándor dr. a szakosztályok működéséről terjesztette be jelentését. Kiemelte, hogy a szövetség elsőrendű hivatásának tartja a magyar intelligencia és a iöldmivelőosztály közti válaszfal ledöntéséLM egemlékezik arról a támogatásról, melyben a szövetségei a szegedi egyetem tanári karai részesítette. Eckhardt Tibor nemzetgyűlési képviselő a dorozsmai kerület választóinak nevében üdvözölte a nagygyűlést. Súlyos időket élünk, — mondotta, amikor is belső integritásra van szükség. Széchényi nyomdokain haladva, gazdasági megerősödésünkre van elsősorban szükség. Nem demagógiával, hanem a tudás, a kultúra és a munka fegyverével keh a magyarságot felemelni. | Héjj Imre nemzetgyűlési képviselő dunántúli kerületének üdvözletét tolmácsolja Gesztely Nagy László, az alföldi mezőgazdasági kamara igazgatója, a Széchényi Szövetség működésének fontosságát hangoztatja. Ezután elfogadták Csiszár István elnök alapszabálymódositó javaslatát. A közgyűlés Somogyi Szilveszter polgármester zárószavaival ért véget. i , A gyűlés résztvevői azután a Széchenyi-térre vonultak, ahol Széchenyi szobrának talapzatára koszorút helyezlek cl. (MTI.J { Zürich, október 30 (Devizsmegnyitás). Berlin 0.13V*. Newyork 553 London 2467. Paris 3880, Milano 2190. Prága 1750. Budapest 0.22, Varsó 0,03'/», Bécs 0.0071, Osztrák béKetjzett ban jegy 0.0077. ( ÚTI).