Napi Hírek, 1922. október/2

1922-10-28 [0046]

§ Márkus Miksa; ünneplése. A Magarországi Újságírók Egyesülete november 5-én, vasárnap, délután négy órakor az Otlion írók és Hírlapírók Köre nagyterűiében kiszközgyülésre ül össze, hogy megünnepelje Márkus Miksa egyesületi elnökké történt választásának tizedik ériordulóját Az egyesület tagjait ezúton is meghívja a közgyűlésre Rákosi Jenő tiszteletbeli elnök, Iloltsy Pál alelnök és Habár Mihály főtitkár. • (Pro domo! Nagyon kérem a t. szerkesztőség ket, hogy Márkus Miksa ünnepeitetésárői ezt a közlejhiényt leadni szíveskedjenek, mert a díszközgyűlés idejére és helyére nézve változás történt. Nádor Jenő egyesületi titkár.) § Az Országos Képzőművészeti Társulat mai jubiláris közgyűlésén József főherceg a kövtkező beszédet tartotta: — Tisztelt Díszközgyűlés! A múltba visszatekintve, az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat első csiráit 1816-ban találjuk meg a nemzeti képcsarnokegyletben. Ez József Nádor atyám védnök anyagi és erkölcsi támogatása mellett alakult; 1855-ben mutatott fél először nagyobb eredményt, midőn szeptember 8-án 52 kiváló hazai művésznek müveiből összeállított képtár nyílt meg. Ez volt az' egykori nemzeti múzeumi és szépművészeti múzeumi képtárak őse. A tulajdonképpeni Országos Magyar Képzőművészeti Társulat megalakításának eszméje már 1859-ben foglalkoztatta a művészet lelkes hívéit. Egy a magyar képzőművészet támogatására alakítandó társulat első alakuló ülését a magyar képzőművészet régi úttörői: Ujházy Ferenc, gróf Keglevich Béla, Telepi Károly, Harsányt Pál, Orlay Soma, Ste.rio József, 1860 december végén hívták össze elsőizben. Megszerkesztetlek annak alapszabályait és jóváhagyás végett beterjesztették Pest város helytartóságának, amely azokat 1861 február 15-én tartolt közgyűlésén jóváhagyta. Az alapítók a jóváhagyás birtokában 1861 március hó 15-ére és 28-ára, a mozgalom élére álló Barabás Miklós elnöklete alatt, alakuló közgyűlést hivtak össze, amelyben a magyar képzőművészeti társulat végleg megalakult. Ekkor azonban a társulat működésének megkezdése elé váratlan akadályok gördültek, mert a császári helytartó tanács Pest város tanácsának az alapszabályt jóvánagyő határozatát megsemmisítette és a társulat további működését betiltotta. Egyidejűleg utasította a társulatot, hogy a bécsi Concordia Egyesülethez hasonló uj alapszabályokat dolgozzon ki. A szervezők; e váratlan csapás következtében ujabb titkos tanácskozásra ültek össze, hogy mitévők legyenek. Belevonták a mozgalomba Jókai Mórt is, aki ebben az évben lett képviselő és éppen átvette, a Magyar Sajtó szerkesztését. Jókai tanácsára gróf Nádasdy Lipót közvetítésével atyámhoz fordultak támogatásért. 0 kezébe vette a nemzeti művészetünk ügyét és sikerrel lépett közbe legfelsőbb helyeta; a bécsi kancellária 1862 decemberében végleg jóváhagyta a módosított alapszabályokat, amelyek 1863 február 9-én legfelsőbb jóváhagyást is nyertek, ugy hogy 1863 július 5-én tartották meg azt a rendkívüli közgyűlést, amelyen tulajdonképpen megkezdődött társulatunk működése. A társulat első kiállítását 1863-ban a »Nagyhid«utca 5. szám alatti ház néhány szobájában rendezte és aZ *a|kadémia uj palotájának befejezése után annak második emeletére költözött át 1861-ben gróf Andrássy Gyulát választotta meg elnöknek a társulat. Ü 1866 végéig, az alakulás korszakában, nagy érdemekel szerzett magának. Külügyminiszterré történi ki nevezte lése után Pulszky Ferenc 'követte aci 1879 december végéig volt a társulat elnök:'. Ennek elnöklete alatt 1877 november 8 án nyitotta meg

1 ő etsége I. Ferencz József királyunk a régi műcsarnokot Pulszkyl Ipolyi Arnold püspök követte aki 1885-bén gióf Károlyi Tibornak adta át az elnökséget. Ez időben választották meg' Rudolf trónörököst védnöknek. Ez a társulat keletkezésének rövid története. A sovén magyar géniusz őrköddött eddig fele te és vezette mindig. Ép ezért a mostoha sors dacára mindig virágzásban láttuk, az egész világ elölt tanúságot téve nemzeti kultúránkról. Tisztán magyarnak erezte és vallotta mindig magát és fáradhatatlanul dolgozott attól a tudattól lelkesítve, hogy a képzőművészet gyökere az ezeréves magyar fóldne;, melyet a sok vihar megtépett ugyan, de soha le nem tudót! dönteni és ha viruló hajtásait le is tépte, újra ki növesztette azokat. A mai hatvan éves jubileum alkalmából szeretettel, hittel és

1 törhetetlen bizalommal üdvözlöm az Országos Magyar Képzőművészeti Társulatot, mint ennek védnöke. Hittel és bizalommal, meri tudom, hogy annak minden egyes tagja a művészeteket magukban is egy nagy erős tényezőnek lekinli. amely megmutatja, hogy a magyar nemzet a kultúrának bármely ágában bátran felveheti a versenyt a nyugattal; emelt fővel, büszkén tekinthetünk müvészdtünkre, amelynek egynéhány világhírű mestere is a mi sorainkból került ki. Hittel és bizalommal azért, meri tudom, hogy nem fogunk csüggedni, ham m a balsors dacára is megduplázott akaraterővel folytatjuk munkánkat, hogy ezen a téren is bemulassuk azt, hogy a kultúrát hirdető győzők magasíoku kultúrál taposlak tudatlanul össze, de hiúba mert a magyart nem lehet halálra taposni; a magyar uj életre kél, újult erővel, virágzó kultúrával. Szivem őszinte, jókívánságát fejezem ki. Viruljon, fejlődjék, működjék még sok évszázadon át társulatunk szerelett hazánk javára és dicsőségére. — A díszközgyűlést megnyílom. § A Nemzeti Színház heti műsora. Csathó Kálmán nagysikerű vígjátéka az Uj rokon, amelyet a péntek esti bemutatón mély és nagy szeretettel fogadott a közönség, ezen a héten szerdán, szombaton és vasárnap esle kerül színre. Ezen a héten különben egy előadással megszaporodik a Nemzeti Színház játékrendje. Ezentúl ugyanis szombaton délután is lesz élőadás. Ez előadásokon a magyar és kaslszikus drámai irodalom remekei kerülnek színre mérsékelt helyárakkal. Az első szombat délutáni előadáson a Peleskei nótáriust játsszák Dezséri Gyulának, a kolozsvári Nemzeti Színház örökös tagjának vendégszereplésében 'a főalakban. — Kedden a Tolonc, csütörtökön a Vadkacsa, pénteken Rang! ési mód, vasárnap délután és a következő kedden a Gyurkovics lányok, a jövő hétfőn pedig Hamlet van műsoron ,: t < m, •