Napi Hírek, 1922. október/2

1922-10-27 [0046]

Moszkva, október 27. A legtekintélyesebb kinai újság, a >Csenbao védelmezi az egységes oroszki na i front megalakítását. Az' uj front a japán militarizmus ellen alakul. A »Csenbao* feltétlenül szükségesnek tartja a japán militaristák terveinek meghiúsítását, akik egy nagy ütköző állam megalakításáról álmodoznak, amely magába foglalná Mongoliái;, Mandzsúriát, az Amur-vidéket és a Tenger-melléki államot. (Jizvcsztija okt. 11. számából.; / Varsó, október 27. A keletgaliciaí felkelésről szóló hirek részlien túlzottak, részben önkényes kitaláláson alapulnak. Eddig senki sem tud arról, hogy városok .'lángokban állanak, hogy egész hadsereg volna mozgósítva. Csak az a tény, hogy három lovas ezredei küldtek a határ mentén álló csapatok m egerősi téscre. Az egész mozgalom onnan keletkezett, hogy három banda, amelynek mindegyike körülbelül 40-őO emberből állott, Szovjetoroszországból jövet, átlépte a határt és mindenféle atrocitásokat követett el. Politikai gyilkosság csak egy történt. Meggyilkolták Twerdochlib rutén tanárt. Ennek is már körülbelül kél hete. A csapatmegerősitések megérkezése óla a nyugalom nagyrészben már helyre is állott és az egész állítólagos ütközeteknek az emiitett tanáron kívül csak egynéhány csendőr esett áldozatul. (MTI.) § London, október 27. Bonar Law miniszterelnök Glasgowban tegnap délután mondott neszében politikájának számos olyan alapgondolatát fejtelte ki, amelyeket már manifesztumában lefektele't. A keleti konferenciával kapcsolatosan Bonar Law ezekéi mondottal: «Erre az értekezletre azzal az elhatározással kell elmennünk, — és én bizonyos is vagyok abban, hogy ugy fogunk elmenni — hogy méltányosak legyünk a görögök iránt, továbbá azzal az elhatározással, ami a mi szempontunkból, akik a legnagyobb mohamedán hatalom vagyunk, életbevágóan fontos, 'hogyj a törökökkel szemben épen olyan méltányosak akarunk marad ni.» A továbbiakban a jóvátételi kérdéssel foglalkozott, amelyet a külpolitika terén ma ís a Iegsulyotsabbnak tart. Megemlékezett azokról az áldozatokról, amelyeket Franciaország hozott a háború folyamán s lazll a (nézetét fejezte ki, hogy az angol nép tiszteletteljes és méltányos marad szövetségesével szemben. Ami a behajtható' jóvátételek összegét illeti, erre nézve a legutóbbi választások alkalmával a népesség igen nagy része túlságosan vérmes reményeket táplál. Mosl azonban ugy érzem — mondotta, — hogy a közvélemény nagyon is az ellenkező véglet felé fordult. Ezzel sem értek egyet. Németország helyzete rendkívül nehéz, viszont Fnanciaország szükségletei is valósággal kiáltóak. ugy hogy megtörténhetik, hogy a megegyezési '^ehetetlenné válik. Remélem ugyan, hogy ez nem következik be, de mindamellett lehetséges. Franciaország és Anglia ugyanazt a célt tartják szemük előtt, amikor ezzel az üggyel foglalkoznak. Szükségünk van bizonyos dolgokra Németországtól, ha meg tudjuk őket kapni. Franciaországnak nagyobb mértékben van ezekre szüksége, de emlékezetben kell tartania, hogy ámbár a mi szenvedésünket nem az elpusztított területek mutatják, nagyon is nyomuk van gyárainkban és műhelyeinkben. Az egész országban vannak munkanélküliek. Noha Franciaországnak — mint mondottam — nagyobb szüksége van a jóvátételre, mi a közös célt szem előtt tartva foglalkozunk a kérdéssel, hogy tudniillik megkapjuk mindazt, amit józan ésszel meg lehet követelni Németországtól. Mindezekhez a problémákhoz Franciaországban is, nálunk is, ugyanabban a szellemiben kell közelíteni. Ez vitális fontosságú, nemcsak a brit nép és a brit kormány, hanem a francia nép és a francia kormány szempontjából, amelyeknek meg keh érteniük, hogy Európának egész jövő jóléte s ezért mondhatnám az egész világ jóléte a közös eljárástól függ. Mind a kettőnknek nagyon kell óffakodnunk az olyan cselekedettől, amely lehetetlenné teszi ezt a közös eljárást. Beszédé további folyamán az

1 uj kormánynak a nemzetek szövetségével szemben elfoglalt álláspontjáról szólott: — A háború alatt egyetlen érzés sem volt közelebb szivünkhöz, mint az, hogy a győzelem eredményekéjien nemcsak mosl, hanem a jövőre nézve is biztosítani tudjuk a békét. Ez> az érzésünk most sem merüli feledésbe, amikor a háború már elmúlt. Számiékunkat a népszövetség utján kíséreltük meg megvalósítani. Azt hiszem, hogy a népszövetség hasznossága növekedőben van, mi pedig mindent megteszünk ami csak módunkban van azért, hogy még hasznosabbá és hatályosabbá tegyük működését. •— Azt hiszem egyébként, nagy szerencsétlenség, hogy az Fszakamcrikai Egyesült-Államok nem vesznek részt a nemzetek szövetségének munkájában. Remélem, hogy eljön még az az idő, amikor valamilyen módon csatlakoznak a népszövetséghez s ezáltal annak értéke többel gyarapodnék, mint amenynyit szavak kifejezhetnek. Az uj kormány külpolitikájának áttekintését azzal fejezte be a miniszterelnök, hogy cáfolta az olasz sajtóban napvilágot látott gyanúsítást, mintha Nagybritanniának szándéka volna a Dardanellákból és Konstantinápolyból második Gibraltárt teremtem. i> Nevetségesnek tartom ezt — jelen telte ki — hiszen mindenki tudja, hogy felelősségünk is elég

1 nagy ahhoz, hogy ne akarjuk még növelni. Mindenki tudja, hogy semmi sem örvendeztethet meg bönnünket inkább, mintha ennek a most tárgyalásra kerülő békeszerződésnek eredményeképpen csapatainkat haza hozhatjuk arról a földrészről. (MTI.) Weimar, október 27. (Wolft.) "Csütörtökön délután, amikor a Göthe-muzeumban meglehetősen nagy volt a forgalom, eddig ismeretlen tettesek az üveges szekrényből kilopták Göthe jegygyüréjét, egy aranylemezes nagy pecsétnyomó gyűrűt, egy; kőbe vésett címert. Göthe aranyóráját, egy arannyal és márvánnyal kirakott burnótszelencét és egy belül aranyozott utipoharat. A tetteseknek eddig nem akadtak nyomára. (MTI.)