Napi Hírek, 1922. október/2

1922-10-25 [0046]

A Devizaközpont hivatalos árfolyamai: Na­póleon 9300 pe'nz, dinár 4000—4160, Zágráb 1000— 1040, Newyork, dollár 2500—2575, Amsterdam, hol­landi Torint 988—1000 Berlin, márka C0—70, Buka­rest, lei 15—16, Brüsszel, belga frank 167—172v Kó­pén hága, dán korona 510—515, Knsztiánia, norvég korona 450—460, London, font 11200 11500 Milánó, lira 100—105, Paris, francia frank 180—185. Prága, szokoi 80—84, Szófia, tleva 1550—16C0, Stockholm, svéd korona 663—678, Varsó, lengyel márka 22.50— 24-50, Bécs, osztrák korona 3.45—3.55, Zürich, svájci frank 462.50—477.50. § A Magyar (Távirati Iroda jelenti: Az állami jegyintézet tanácsa mai ^ülésében figyelemmel az ál­landóan fokozódó hiteligényekre és arra, hogy a mieinkhez hasonló viszonyok (között működ') jegy­kibocsátási intézetek a kamatlábat már korábban és ismételten is emelték, a kamatlábnak holnaptól szá­mítandó hatállyal két (százalékkal Való fölemelését határozta el. Ennélfogva % hó Xi-ától fogva korábbi intézkedésig váltók, közraktári zálogjegyek és érték­papírok leszámítolásánál 8 százalékot, értékpapírokra adót kölcsötnöknél 9 százalékot tesz ki a kamatláb. Egyebekben az intézeti tanács folyó ügyeket inté­zett el. Berlin, október 25. (Wolff.) Holnap nyit­ják meg Londonban azt idén tervezett három ver­seny közül a második nemzetközi légi forgalmi ver­senyt. A versenyben Franciaország 1 , Belgium, Bolí­via, Persia, Görögország, Portugália, Szerbia és Sziám vesznek részt. (MTLj :: London, október 24. (Wolff.) Az október lovával végződött héten a jegyzékbe vett munkanél­küliek száma 1.332.500 volt. (MTI.) í ,:: London, október 25. (Wolfft.) Mac Kcn­nanak a Cityben tartott (és már ismertetett beszéde után elfogadták Sir Frederic Banbury határozati ja­vaslatát, amelyben kimondják, hogy Bonar <Lawl hűségesen támogatják a küszöbön álló választások' idején. A javaslat ellen mindössze egy jelenlevő sza­vazott. (MTI.) § Keresztény Alkalmazott Kereskedők és Tisztviselők Orsz. Szövetsége október hó 31-én (ked­den) este 7 órakor, a Szövetség' helyiségében (IV., Irányi-utca 25., félemelet 1.) rendkívüli küldöttköz­gyűlést tart f :: Paris, október 25. (Wolff.) A kamara teg­napi délutáni ülésén Bokanovski képviselő az álta­lános költségvetés főelőadója mondott beszédet A többi között kifejtette á z előadó, hogy az 1923. évi kölségvelés 23 milliárd kiadással zárul. A bevétel mindössze 19 milliárd, ugy hogy a deficit eléri a 4 milliárdot. Az előadó megállapít ja, hogy Franciaor­szág államadóssága a háború előtti 32 milliárdról a háború után 131 milliárdra emelkedett, amelyet a versaillesi szerződés is Franciaország terhére irt. Franciaország terhe továbbá még 90 milliárd Német­országnak nyújtott előleggel növekedett. Ebből a 90 milliárdból a költségvetés 4V* milliárd kamathátralé­kot tüntet fel, ez magában több, mint az egész defi­cit, ugy hogy azt lehetne mondani, a jóvátételektől eltekintve, Franciaország általános költségvetése tel­jes egyensúlyban van. A fizetési rendelkezésekben szereplő szereplő 132 milliárd legjobb esetben 50 mil­liárd aranymárkának felel meg, s a francia része­sedés 72 milliárd frank. Németország tehát legfel­jebb 72 milliárdot fizet, míg Franciaország csupán jóvátétel és nyugdijak fejében több mint y milliár­dot kénytelen megfizetni. Az államadósság 1923-ban 31.7 milliárddal növekedett. De Lasteyrie pénzügyminiszter kijelenti, hogy az említett számok erősen túlzottak. Franciaország 1922. év folyamán csak 22 milliárd kölcsönt vett fel, 1923. évben ugyancsak ekkora összeget Az 1 előadó kétsze­resen vette számításba a francia bank javára történő visszafizetéseket ós a külföldi kereskedelmi tartozá­sokat • I i Bokanovski képviselő kijelentette, hogy a pénz­ügyminiszterrel nem ért egyet, kifejtette továbbá, hogy Franciaország az utóbbi években átlagosan mintegy 30 milliárdnyi kölcsönt veit fel évente. (MTI) Pár is, október 25. Azzal a hírrel kapcsola­tosan hogy a jóvátételi bizottság Berlinbe utazik, a Petit Journal a következőket írja: Ugy látszik Barthou és Bradbury között egyetértés jött létre azon az ala­pon, hogy Anglia elvben elfogadja a német birodal­mi pénzügyek ellenőrzését, Franciaország viszont haj­landónak mutatkozott a pénzügyi ellenőrzés módo­zatait megbeszélni a berlini kormánnyal, ahelyett, hogy egyszerűen rákényszeritsék őket Németország­ra. A jóvátételi bizottság berlini utazásának ez a tu­lajdonképeni oka. A bizottság valószínűleg mintegy 8—14 napig fog Berlinben tartózkodni. (MTI.)

Next

/
Thumbnails
Contents