Napi Hírek, 1922. október/2

1922-10-25 [0046]

Paris, október 24. (Havas.) Miután francia­ország. Anglia és Olaszország megegyezlek a keleti értekezlet szinlielye és időpontja tekintetében. Poin­caré miniszterelnök közölte a kemaíista kormánnyal, Logy az értekezleted november 13-án nyitják meg Lausanneban. (MTI.) • London október 24. (Reuter.) A munkás­párt vezetőségének nemzeti végrehajtóbizottsága el­ji|alározta, hogy a miniszterelnöktől a választásoknak! szombati napra vafó kitűzését fogja kérni. (MT1.)» London, október 24. (Reuter.) A független liberális párt manifesztuma elitéli a koalíciós libe­rálisok és a konzervatívok álláspontját és kijelenti, liog'y a liberálisok programmja a béke, a leszere­lés, a jóvátételi kérdések és a szövetségesközi adós­ságok gyors szabályozása és a katonai kalandok) politikájának megszüntetése. (MTI.) London, október 24. (Reuter.) Bonar Law miniszterelnök kihallgatáson fogadta Cbsgrave ir kormányelnököt. (MTI.) Prága, október 25. A lapok jelentése sze­rint Krepek képviselőt megválasztották a némlefc iparlamenti szövetség elnökévé, miután Lodgman dr. .Visszautasította ezt a tisztséget. (MTI.) ! § Róma október 25. Az olasz nemzeti szö+­vfclség Schanzer külügyminiszterhez felterjesztést in­tézett, amelyben rámutat a svájci kormánynak leg­utóbbi, az olasz bevándorlók érdekeit sértő rendele­tére és kéri. hogy megváltoztatása • iránt a külügy­miniszter tegyen megfelelő intézkedéseket (MTI.) -o- London, október 25. Lord Róbert Cecil a Matin londoni tudósítója utj ( án intelmet (intézett Franciaországhoz, figyelmeztetve, hogy Franciaor­szágnak épp ugy áldozatjókat kell hozni a jóvátétel kérdésében, mint Angliának. Meg kell állapítani, Né­metország valódi fizetőképességét; Franciaország nem­zetközi kölcsön utján fog pénzhez jutni. Állandó fe­nyegetésekkel nem lehet így hatvanmilliós népet el­nyomni. (MTI.) I v i :: Berlin, október 25. (WJolff.) A szociál­demokrata párt a birodalmi gyűlésen interpellációt nyújtott be, amelyben foglalkozik adaptudósitóki mün­cheni elitélésévei. A müncheni esküdtszék összesen 33 évi fegyházat mért ki a laptudósitókra, köztük Fechenbachra. Az interpelláció azt a kérdést terjeszti a kormány elé, vájjon tudja-e, hogy a törvényszék 1 a hazaárulás bűncselekményét abban látta, hogy a tudósítók olyan titkos szervezkedésekről adtak hírt, amelyek a birodalmi törvények értelmében tilosak', kérdi továbbá, vájjon a birodalmi kormány ezt az 1 ítéletet összeegyeztethetőnek tartja-e a fennálló tör­vényekkel. (MTI.)

Next

/
Thumbnails
Contents