Napi Hírek, 1922. október/2

1922-10-21 [0046]

§ A népszövetségi unió üléséről szóló tudó­sítás harmadik folytatása. Treub delegátus javaslatának elfogadása után az elnök a délelőtti ülést egy óra előtt berekesztejtte. A délutáni ülést Ruffini elnök. 3 órakor nyitotta,: még { Az első felszólaló Garay argentínai delegátus, az argentínai népszövetségi társaság nevében javaslatot nyuj be a kivándorlók .politikai jogai ügyéten. Ja­vasolja, hogy mindazok a kivandorlottak, akik Ame­rikába mentek ki, amellett, hogy megtartják nem-> zetiségüket, ott politikai jogokat gyakorolhassanak. Javaslatának részletes indokolásában hangsúlyozta, nem az elnemzetietlenitésről, hanem tisztán tarról van szó, hogy az eddigi állapottal szemben az illetők po­litikai jogaikkal élhessenek. .Seferiades görög delegátus javaslatára Garay ja­vaslatai jelentésével és megtárgyalás végett Ruffini elnök hozzájárulásával a jogi bizottsághoz utalják át. Wlassics Gyula báró terjeszti elő ezulán a hágai nemzetközi döntőbíróság kebelén belül felállítandó kisebbségi kjaniarára vonatkozó határozati javaslatát. Bevetésképen előadja, hogy véleménye szerint olyan program mot kell kidolgoznjL amely a nemzetiségi, fe­lekezeti, intellektuális, gazdasági és társadalmi ki­sebbségek védelmét a lehető legnagyobb mértékben biztosítja^ Tudvalevő ugyanis, hogy a kisebb->égekj száma az egész világon 200 millióra, Európában pe­dig 20 millióra rug. Szükséges tehát, hogy ezek kellő védelemben részesüljenek. A kisebbségek védelmét ez idő szerint nemzetközi szerződések biz'ositják, te­hát egyúttal pozitív jog is biztosítja. Örömmel álla­pította meg annak idején, mondja, hogy ezeket a szerződéseket a népszövetség garanciája alá helyez­ték. A nemzetek szövetsége kebelén teiüi bizottságo'­kat is állítottak ifel a leimerülő panaszok orvoslásá­ra. Ezeknek a bizottságoknak működése azonban nem mindenkor mutatkozott kielégítőnek s nem is helyeselhető az, hogy a nemzetiségi kisebbségi kér­déseket tisztán politikai kérdéseknek tekintsék és egy politikai faktor kezébe adják. Csak pártatlan bíróság adhat teljes garanciát a nemzeti kisebbségek védelme tekintetében. Javasolja tehát, hogy ezek a kérdések! a jövőbeni a hágai nem­zetközi döntőbiróság elé tartozzanak, még pedig oly módon, hogy a döntőbiróság kebelén belül szervez­zenek kisebbségi kamarát a nemzeti kisebbségi kér­désekben való döntésre. E kisebbségi kamara előtt ne csak egyes államoknak legyen joga panaszt tenni, hanem adjanak perlési jogot egyes autonóm tes­tületeknek is, például a rutén autonómia képvisele­tének. Kunz osztrák delegátus csatlakozik Wlassics báró; indítványához és a maga részéről is határozati ja­vaslatot terjeszt elő az osztrák népszövetségi társa­ság nevében. M;intí a kettőre nézve kéri, hogy tegyék ét őket a kisebbségi bizottsághoz. (Ezután Heyking báró, az estóniai népszövetségi társaság nevében nyújt be a kisebbségi ügyre vonat­kozó indítványt. Ludvig Ernő főkonzul határozati javaslatában kisebbségi bizottság szervezését kérj a népszövetség­nél. Kéri továbbá azt is, hogy, azokat a menekülteket, akik menekülésükből kifolyólag anyagi kart szenved­tek, kártalanitsák. •­Mindezen javaslatokat az unió keretén belül mű­ködő kisebbségi bizottság elé utalták. Seferiades görög megbízott szintén helvesli Wlas­sics báró intíitványát. Assim bég' hasonló értelemben nyilatkozik. Ruffini elnök megállapítja, hogy valamennyi fel­szólaló egyértelműen oglalt állást Dickinson angol megbizott szerint talán nem is voina szükséges ezeket a határozati javaslatokat a tanács elé terjeszteni, hanem elég' volna eg3'«nesen Ruyssen főtitkárnak beküldeni, hogy ossza szét őket az illetékes bizottságoknak. iRuffini elnök szerint azok a javaslatok, amelye­keit a tanács letárgyalt és tárgyalásra méltóiknak ta­lált, előnyben részesülnek azokkal szemben, amelyek egyszerűen csak a főtitkár utján kerülnek a bizott­ságok elé. Áttértek ezután az elnök és alelnök megválasz­tására. Ruffini elnök bejelenti, hogy az elnökség meg­beszélései alkalmával megállapodás jött létre a"rol, hogy a maga helyéibe Adeiswaerd volt svéd pénzügy­minisztert javasolja elnökké megválasztani. A konfe­rencia ebben az értelemben határoz, mire Adelsl­waerd meghatott szavakban köszönetet mond a bi­zalomért és kijelenti, hogy elfogadja a választást Ugyancsak az elnökségi megbeszélések alapján Ruf­fini javasolja, hogy alelnökké Apponyi Albert grófot és Dazai japán delegátust a japán császári tudomár hjyos akadémia tagját válasszák meg,. A választás eb­ben az értelemben történik meg. Az uj, alelnököket B! konferencia tagjai tapssal ünnepük Aulard, a párisi Sorbonne tanára indítványozza, hogy Ruffinit, a Jtávozó elnököt, a főtanács tisztelet­beli tagjává válassza ama kiváló szolgálatok elisme­réséül, amelyeket elnöksége idején tett az uniónak. Ruffini megtisztelésnek veszi az indítványt, de ellenzi, hogy precedenst alkossanak, amelynek ké­nyelmetlen következményei lehetnek a jövőre nézve. Végül azonban, mivel ai tagok erről hallani sem akar­nak ós továbbra is ragaszkodnak ahhoz, hogy Ruf­fini a főtanács tiszteletbeli tagja legyen, meghajlik á! közóhaj előtt és elfogadja megválasztatását Am elnökség megválasztása után Marintsák ke­letgahcia ukrán delegátus emelkedik szólásra, aki fölsorolja azokat á panaszokat, amelyeket a lengye­lek elnyomása váltott ki az ukrán közvélemény so­raiból. Ezzel kapcsolatosan előterjesztett határozati javaslatában kéri, szólítsa föl a főtanács Lengyelor­szágot arra, hogy az ukrán kisebbségnek szerződés­ben biztosított jogait tartsa tiszteletben. iBaratkovszki lengyei delegátus válaszolva az előt­te szpló szavaira, hangsúlyozza, hogy a felsorolt pa­naszok alaptalanok \ íAd'elswaerd báni, az uj; elnök, kijelenti, hogy az (ukrán delegáció panaszait egyiZben már a főtanács (ílé terjesztette, ennélfogva a mostam határozati ja­vaslat tárgyalását szükségtelennek tartja (folytatás következik.)

Next

/
Thumbnails
Contents