Napi Hírek, 1922. október/2

1922-10-21 [0046]

, í Pár is, október 20. (Havas.) A francia me­morandum', amelyet Barthou ma déíutáln nyujitott át Bl jóvátételi bizottságban, a következőket mondja: Bradbury javaslataival szemben a francia küldött­ség semmi előnyét nem látja annak, hogy elébe vágjanak Németország moratoriumkérésének az 1923. «|s 1924. esztendőre és azt felidézzék. A moratóriu­mot megfelelő zálogbiztositék nélkül különben sem íehet engedélyezni. Másrészről a jóvátételek és a vplt hadviselő hatalmak {pénzügyeinek szanálása olyan problémák, amelyek egymás között és a szövetséges­Iközi adósságok kérdésével szoros összefüggésben ál­lanak. Ezeknek a kérdéseknek egyikét sem lehet különválasztva kielégitően és véglegesen megoldani. A jóvátételi bizottságnak csak az a dolga, hogy a Saját döntéseinek végrehajtását szorgalmazza és meg­vizsgálja Németország pénzügyi helyzetét, amely a héjmel kormányhitel folytonos és fokozatos romlása és a katasztrofális márkaz|uhanás következtében rend­feivül komolynak látszik. A francia emlékirat hang­sjulyozza a "meglepő ellentétet, amely a birodalom pénzügyi összeomlása és az ipar felvirágozása kö­zött mutatkozik. Az jpar nyereségét külföldön helyezi el s ezáltal csalt növeh az állam elszegényedését és működése kiterjesztésére kihasználja a márkaárfo­lyam zuhanását A költségvetési összeomlás napról­napra erősebben érezteti hatását A bevételek tényle­ges értéke mindinkább csökken. A kiadások mérték­telenül megnövekedtek. A tényleges 1 tőke érint'tleh ugyan, de na az erélyes intézkedések alkalmazását továbbhalogatjuk, meg fogjuk érni, hogy Németország! csődöt jelent Franciaország sokat remél a legköze­lebbi értekezlettől, de nem járulhat hozzá, hogy Né­metországot a jóvátételek kapcsán azzal tehermente­sítsék, hogyi híz elpusztított területek újjáépítésének terheit Franciaország vegye vállaira. Franciaország népi fogadhatja ei azí a felfogást amely elismeri egy országnak, bár Csak pillanatnyilag is, a fizetés­képtelenségét, egy olyan országnak amely szerzett va­gyonával hatalmas termelőeszközeit és életképességét óvja. A fizetési haladékokkal való kísérletezés nega­tív eredménnyel végződőlt, hacsak azt a tanulságot hem vonjuk ve belőle, hogy lehetetlen Németország Í 'óakaratára számítani és végrehajtani az elenged­íetetien szanálását. A francia küldöttség ezért a következőket java­solja: * <i 1. A garanciabizottság bizonyos szigorú körülirt intézkedések végrehajtására vagy eltiltására kötelez­heti a német kormányt; 2. a garanciabizottságot Berlin' c helyezik át, ahol (azonnal megfelelő intézkedj sekejt toganatpstf. a műkö­dés hatékonyságának biztosítására; . 3. a bevételek és kiadások/ ellenőrzésére vagy a tőke menekülésének megakadályozósára vonatkozó in­tézkedéseket teljes mértékben és haladéktalanul al­Ikalmazni kelt; 4. az ellenőrző szervezetnek kötelessége és joga lesz, hogy betekintsen a német birodalom és a né­met birodalom és a német tartományok pénzügyi rendszerének részleteiig. Alkalmazhatja a vizsgálat minden eszközét, hogy meghatározza az elérhető be­vételek legkisebb és áz engedélyezett kiadások leg­nagyobb mértékét. Joga lesz. hogy megtiltsa a cél­talan kiadásokat. Abban az esetben, ha a német kor­mány az ellenőrzőszervezet parancsait nem teijesi­tené, ezeekt a mulasztásokat haladéktalanul közölni kell a hatalmakkal. 5. A birodalom és a német államok kölcsöneit az ellenőrző szervezetnek jóvá kell hagynia és ezeket közvetlenül a közönségnél kell elhelyezni. A kincstári jegyeknek a birodalmi bankban való elhelyezése szigorúan tilos. A francia küldöttség megjegyzi, hogy a hitelező hatalmak még egyéb eszközök felett is rendelkezni fognak, hogy a jóvá­tételek kifizetését elérjék. Ha a költségvetési reformok és a bank.;egyinfláció korlátozása érvénybe lépnek, akkor a tőkék újra vissza fognak térni és újból helyreáll a fizetések egyensu'ya, akkor talán lehet­séges lesz a fize ési eszközök reformólósához hozzá­kezdeni. Az ehhez szükséges aranytartalékot első­sorban a birodalmi bank jelenlegi érckészlete szol­góltatja. A kincstári jegyek beváltására és a hitele­zők folyó számiéinak kiegyenlítésére a birodalmi bank 160 milliárdot bocsáthat ki. Később, ha ezt a gazdasági viszonyok megengedik, Németország vehet majd fel külföldi kölcsönt, amelynek eredményét jóvátételi adósságai tőketörlesztésére használhatja, ugy, hogy a p< 1 tikai adósság helyébe tisztán gaz­dasági adósság fog lépni. Németország pér zügyi helyzetének javulása és a jóvátételi kéidés megoldása tehát inkább mint valaha a német kormány lojalitásától és szilárd akaratától függ. A francia küldöttség ezért a következőket indítványozza : 1. A német állami pénzügyeket haladéktalanul Németország hitelezőinek ellenőzése alá kell he­lyezni az előbb emiitett feltételek alapján. 2 Intézkedéseket kell foganatosítani a költség­vetési egyensúly helyreáliitására és a költségvetésbe be kell illeszteni a jóvátételi kiadásokat és a jóvá­tételi adósság tőkéjenek törlesztésére szükséges köl­csönöket! 3. A kincstári hivatalnak meg kell tiltani, hogy bármilyen bont a birodalmi banknál számitoltasson le s továbbá a kincstári utalványok egész kibocsá­tását szövetségesközi ellenőrzés alá kell helyezni. 4 Szövetségközi ellenőrzést kell gyakorolni a birodalmi bank ügyvitele felett. 5. Szigorítani kell a tőke menekülése és az idegen fizetőeszközök thezaurálása ellen hozott in­tézkedéseket. 6. Mihelyt a viszonyok megengedik, meg kell kezdeni az eranyfedezetü kincstári utalványok ki­bocsátását a birodalmi bank érckészletének növelé­sére, a valu'areform eredményének biztosítására és a jóvátételi fizetések pótlására. 7. A német kormánynak az egész kiviteli érték 25 /o-át továbbra is aranyban vagy idegen valutában kell behajtania, azt az összeget a garancia-bizottság nevére nyitott külön számlára kell befizetni a biro­dalmi bankhoz. Ha a jóvátételi bizottságnak az a véleménye, hogy a birodalom nem teljesiti kötele­zettségeit, akkor a garanciabizottság az erre a szám­lára befizetett követelést es esetleges később befolyó illetékeket birtokába veheti. (MTI). $" Zürich, október 21. (Devizazárlat). Berlin 0.127*. Hollandia 216 3 /*. Newyork 547. London 2446, Paris 4050, Milano 2295, Préga 1800. Budapest 0.21 Vi. Zágráb 250. Bukarest 340, Szófia 360, Varsó 0.05, Bécs 0.0072. Osztrák bélyegzett bankjegy 00078. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents