Napi Hírek, 1922. október/1

1922-10-06 [0045]

§ 3 z.o £ 1 * t október Öt -/Bolgár Távirati Ügynökség/ A képviselőházban, kérdést intéztek a korányhoz, hogy milyen intézkedéseket tett Tráolá tekintetében ós milyen álláspontot foglal el e tárgyban. B&á Basaaloff belügyminiszter, aki a miniszterelnököt helyettesíti, a következőket válaszolta: Elsősorban köt élességem, visszautasítani wdkx& a kérdésben foglalt azt.az állitást t hogy.a szerb vagy a bolsevista hadsereg bolgár területen készül áthatolni. Már találkoztam evvel a hirrel .táviratok formájában is, amelyek megnyugtatást kértek a kormánytól, utalva arra, hogy a kérdéses területek lakossága körében emiatt izgalom ural-* 'Jfcodik. Ezeket a híreket a kojsfeüiy politikai ellenfelei terjesztik, Kőtél ességemnek tartom, hogy ezt" az állitást a log&a&áxoz ott abban meg*- : Cáfoljam, üzon a véleményen vagyok, hogy a népnek, a kormánynak és a háznak felhatalmazása nélkül senki sem elfedhet át hadseregeket bolgár területenjfa na engedheti meg, hogy hazánkból katonai műveletek színhelye váiQák.A korjsánynek ninos tudomása róla, hogy bármslyik idegenhatalom ilyen szándékokat táplálna, Épügy n*m tud róla a kormány, hogy a szarbek, akikkel jó szomszédi viszonyban élünk j mozgósítani szándékoznának és csapataikkal a mi területijükön akarnának átvonulni. Hasonlóképen nem tud arról »em, hogy Szovjet Oroszország csapatait bolgár területen át Zonstantinápolybá szándékoznék küldeni* Kijelentem, hogy Bulgária egyetlen idegen hatalomnak sem engedi meg, hogy belső ügyeibe avatkozzék, A bulgár szuverenitásnak ilyen megsértése Bulgária erélyes tiltakozásával találkoznék* Az egész civilizált világ előtt óvást emelnénk az ellen. Épen ezért nem is hiszem, hogy bárki ilyen tervre gondolna. De ha mégis ilyen .térvvel foglalkoznék valaki, Bulgária naa késne ez ellen fellépni, Bulgáriának eltökélt szándéka, hogy hü marad szavábüs ós a neuillyi szerződésben vállalt kőtafcezettsógeihez, valaminz azokhoz;.* kötelezettségekhez, amelyeket a kormány a néppel szerben vállalt. Ép ugy megóvja semlegességét éa passzív szemlélője marad azoknak a fegyveres-viszályoknak, amelyek a neuillyi béke után kitörtek vagy kitörhetnek, Bulgáriának eltökélt szándéka, hogy kizárólag * bókénak, a békés munkálkodásnak ól.. Bz a mi politikánk, amelyet a törvényekben rendelkezésünk rs biztosított minden erővel követünk, Épugy viasza kell utasítanom a 1 ©gerelyesebben azt az állítást, &ogy a bolgár kormány a hadsereg mozgósítására gondolna. A trácial kérdésről a miniszter a következőket mondatta: - Köztudomású, hogy a sevresi ós neuillyi sz érző dós ékkel ITráoi át egészen elvették Bulgáriától, illetve. Törökországtól. A neuillyi szerződés 48, szakassa értelmében ezt a területet a nagyhatalmaknak adták át. Bulgáriának minden oka megvolt arra a feltevésre/ hogy a nagyhatalmak a népek szabad rendelkezésének elvéhez képest fognak róla rendelkezői ós biztosítják a vegyes bolgár, török, görög lakosságnak est a lehetőségst

fc &ogy szabadon válasszák meg a kormányformát, Bulgária azt hitte, hogy ennek az országnak meglesz a lehetősége, hogy szabadon éljen ós figyelaahe veszik a népszavazás elvét, hogy a lakosságnak alkalma nyíljék akaratát megnyilvánítani óa az óhajtott kormányforma tekintetében állást foglalni, A nagyhatalmak azonban máskép cselekedtek ós a népszavazás mellőzésével Tráoiát a görögöknek adták át. Kétségkívül keasrü kiábrándulást hozott magávsl ea az intézkedés a tráoiai nép körében, amely nem titkolta elégedetlenségét. Bulgária a maga réeaőtóSl nem kés3&t tiltakozni es ellen, ugy vélekedvén, hogy ez. a rendezés nem alkalmas módja a békemű előmozdításainak. Tráoiánafe, valamint Kisáasia bizonyos részeinek a görögök javára vallat engedése sér- tette, a törökök érzékenységét is, akik nem köpették a bolgár példát ós igazuk érvényesít ősét nem békés utakon keresték. A győzelmes törökök mest igenje támaszt ettek T rác is keleti részére. Sem tudjuk, ml fog történni evvel a területtel, de a Balkán békéje függ attól, hogy ezekben a kérdésekben a jog érvényesül-e vagy az erő. Bármint álljon is a dolog |Bulgária nem fogja wsgz^^ctisU a békét. De ha nem vetnek számat e terület népének akaratával, akkor bizonyos, hogy a Balkánon zavargások fognak kitörni. Kötelességünk ezt kijelenteni, saert a bőkének vagyunk hivel ós minden erőnkkel odahatunk, hogy a bókét helyreállítsuk a főiszigeten, A tartós bóké helyreállítása érdekében szükséges azonban, hogy a balkán népek szabadon élhessenek,:^ vallásukat szabadon gyakorolhassák óa iskoláikban saját nyelvükön oktathassanak, /ifiTl/ .. -O- paris, október 6. Mint e Hewyork Eerald jelenti, a szövetséges tábornokok csütörtökön este vi sasaiértck Konstantiaápoiyba, hogy ma reggel megbeszéljék a szövetsz es fámegbizot ta**ai az újonnan felmerült oebézsegeaet, á Mewyora Herald mustit j elea ta se* szerint Harrington táboraos tegnap este az Iroa Duke najó fedexzeten Kijelentette, aoay a délután folyamán elhagyta Und salát . AZ értekezlet véget ért. mert a törökök megtagadta*. Traoiaask a végleges beaaértekezlet való kiürítését. Az angóra^ kormánynak a szövetségesek szeptember 23-iki jegyzékére adott valassa kijelenti, hogy hozzájárta a mudániai katonai kérdéseabea tanácskozó értekezlet tervéhes a est kívánja, hogy a bekéért caezletet 3*mira*ba& tartsak, továbbá, hogy október 20*-íg *ezdják meg* Ak angorai jcormány ragaszkodik Cereszországnak, Georgiának és Ukrajnának erre az ért @mzlétre való meghivasahos,|rra Taló hivatkozással, hogy Romániát óa Jugoszláviát is meg fog jaki hivsi. Jtemal basának ezt a válaazát angol jtöröaben ki elégi tőnek tart jak. /MTI/ •»«a -o- Berlin, október 6* Az ojctóber 11-étöl 17.-ig t erjedő időközre az arany vámfalpéazt 36*900 %-ban aüapitottaa meg. /MTI/ ... -°- Hewyork* október 6. A bankárok ertekezletén Mae Adaaa eloök a német jóvátételi adósság" leszállít áss mellett emelt szót, Fraací aorszegnak, ha Amerikától kölcsönt akar kepní. gondoskodni kell költségvetése egyen se 2yarói éa hadserege létszámának csökkenté sérói. /MTI/