Napi Hírek, 1922. október/1

1922-10-06 [0045]

Bé os , október 6, /& MTI gánjelentó se/ A Berliner Seit'Tug em Mit tag értesülése da érint Kanál basa képviselői Berlinbe érkezt at* hogy tárgyaljanak látvinowal és . \ Kreaztinazki orosz követeti. Szak: a tárgyalások SZO.TÜ& összefüggésben állanak a modaniai értek ez2ettel« L o n ü o n , október S*V:uondo.ai körökben Mao Kennanak a német jóvátételről mondott beszédét nagy haladásinak tekintik, ama nehéz probléma megoldása felé, hogy lémet ország "mikor és mennyit fizethet* Keynes tanár ki jelentat te* hogy ea a beszéd, faluimul mindent, amit eddig erről a kérdésről mondottak* Mao Kanna ajánlata a le gyakorlatibb javaslat, amit valaha előterjesztettek* Mégis meg kell állapítani , hogy Mac Kenna túlságosan magasra becsalta a némát külföldi értékpapírokat* Nugent, a brit gyáriparosok szövet bégének igazgatója ki jeje lantét ÍŐ, hogy a jóvátétel kérdésében kétségkívül a legnehezebb probléma a márka stabilizálása*. Amikor egy ilyen számottevő ember, mint Mao Kenne, ismét rámutat arra a pontra, evvel sokban hoazájárul ahhoz, hogy aa életbevágó probléma végleges megoldásának útját egyengesse* /Lili/ •:; ! á r i s, október 6, A párisi kereskedelmi kamara mai diazlakomáján Be Lsstayíia pénzügyminiszter programbeszédét7n«vv*Éfi^" . ÍMeiy

b en_ ki.jelentette, kogyl

1

a békeszerződés végrehajtásának elmaradésaowfe^ ifcL (jfjpéaziigyl nehézségekey « Bebizonyítani igyekezet hogy teaeaaé Németország á jóvátételi számlára fizetést egyáltalán nem teljesített £ a francia állam kölcsön ut^án kénytelen a költségvetés rendbehozatalához szüksége a összegeket beszerezni* A pénzügyminiszter az 1919 óta elért megtakarításokról beszélt:, s azután hangsúlyozta franclaország feltétlen b ékeké szségétj kijelentette, hogy iranciaország hadseregé létszámának leszállítása terén tovább fog haladni *<í# «?«vuMíüt pénzügyminiszter azután megokolta a kormány adópolitikáját ós végül "p^f*^*. a jóvátételi kérdést fejtegette? Három" év óta csalódás ^OUC^OULA ——után ért bennünket* Kémetország inkább caődötr mond, semhogy kötelezettségeit telje alt se* Arra van-pénze, hogy g. JZ dr.sáx.i berendezését megerősítse, vasutakat ós csatornákat építsen, arra azonban nincs •~ ' • a, hogy szövetségeseinek fizessen* Est a kérdést a béke életbeléptetése után kellett volna rendezni, ha ezt már mag A a békeszerződés elmulasztotta* Ha akkor megszervezt ék volna a némát pénzügyek kemgfem, ellenőrzését, sok nehézség elkerülhető lett volna, ja márka öaszeoHllás a nem következett volna be és. rendszeres mftOtXjfatJmeQ. jutottunk volna* , A legutóbb megkötött egyezmények, a wiesbadani és a nubersac-Stinnea-?«& .egyezmény igazi haladáat jelentenék a jóvátételi problémának dologi ofajtíL teljesítmények utján való rendezése ügyében, űz éknek az egyezményeknek végrenajt ásat biztosit anijés az egyezmény

jkeJL

Ku^^

hb közmunkákkal

amelyeket Kémet országnak kell végrehajtania. em

elet

esebbekké kéli ténnft

.Másrészt azonban Hémet országot (kényszerít; enl'"Jrei

p^raft) hogy dolgait Pro ndbe.i*» és igy külföldi kölcsönöket köthessen. Jz az egyedüli megoldás, FKJBVU^ amelynek révén a francia pénzügyminiazterlum legközelebb készpénzt szerezhet, nem ismeri félre ennek a vállalkozásnak nehézségeit! QAk*^ arra g> komoly belpolitikai helyzetre vezetenoők vissza, amelybe KémetorszéflOÍsaját pénzügyi politikája sodorta* Be Lasteyrie ezután a brüsszeli jóvátételi konferencia ról beszélt és kijelentette, hogy a francia kormány ott konkrét programot fog előterjeszteni, hogy ujjáépitési politikáját megvédj*. Reméli, hogy akkor a szövetségközi tartozások problémája is szőnyegre kerül* tekintettel arra, hogy Bóniatország a várakozásoknak nem felelt meg, i'ranciaor-" azág a fegyverszünet óta kénytelen volt a Németország részéről visszatérítendő kiadások költségvetését kölcsönök utján fedezni. Sam várhatott ölbetett kézzel a romok előtt, amig Németország fizetéseit megkezdi.Oly kiadásokat tettünk, amelyek január elsejéig nyolcvanmilliárdra emelkedtek és december 31-én biztosan meghaladják a százmilliárdot* Kőzete szerint ítanc iaor szagban gyors defláció

ról szó, sem lehet mindaddig, mig Namatorazilg jfizat áseít f

lmss nem kaadik Prane raoraaág 19^9-ben 51.351, 1980-ban 42,888, 1921-ben 31.120.milliót adott kölcsön, ez az összeg azonban 1922-ban már osak körülbélül 20 milliárd lesz, Előreláthatjuk azt & pillanatot, amikor az újjáépített W^*A*v^.>-,mint a nemzeti termelés tényezőig ismét elfoglalják "&z őket megillető helyot* A vasúti bevételek az 192Ó* évhez képe at900millióval emelkedtek. A munkanélküliaég ia enyhült éa & takarókpénztárak betójpl folyton éa szabályszerűen emelkedik* A forgalom ujraf elvétele, a közvagyon gyarapodása, munka és energia Franciaországot abba a

s

helyzétbe juttatják, hogy pénzügyeit fí talpraállitsa* Kétségtelen, hogy al, ország ebben az évben 5-7 milli«*f«&Wk' kevesebbet fog. kiadásokra foraithátni, mín$ 1921-ben* Aa adók Z milliárddal többet fognak jövedelmezni.Mindent összevéve, az 1922-i állóház- ,, tartás az államkincatárnak 8-9 -milliárd könnyitéat fog hozni. J «JX****v*l+--