Napi Hírek, 1922. október/1
1922-10-14 [0045]
i Manchester, október'14. Lloyd George, akit az uton összegyűlt tömeg viharos éljenzéssél fogadott, beszédében mőg ezeket monfita: Azt mondtak nekem,hogy igazi keresztény módjára tűrjem;'a*" ! reá'm zúduló - támadásokat. Én azonban nem vagyok a keresztényeknek.azokból a fajtájából való, akik Védekezés nélkül lemészároltatják magukat. Amig Kérd van a kezemben és isten annak forgatásához erőt ad,— ——r forgatn^fogom. A tengerészeti éa a katonai tanácsadók kijelentették, hogy a tengerszorosok szabadságát az angol kereskedelem részére biztosítani nem lehet, ha nem tartjuk mindakét partot. A törökök előnyomultak, a franciák visszavonultak és az olaszok nyonto-iv követték őket. Ha Angolország szerényen Franciaország mögött ballagott volna, a kemalisták megszállották volna Csanakot, Ezt nyomban követte volna a tengerszorosokon való átkelés. Gallipolit igen gyenge Szenegál. ' zászlóalj tartja, amely parancsot kapott, hogy no lőjjőn a, törökökre. A tengerszorosok mindkét partja a kemalisták kezére jutott volna. Vájjon visszakaptuk volna-e valaha? A kritika felvetette azt a kérdést, hogy a kozmánv miért nem kötött megállapodást a szövetségesekkel, hát volt ilyen megállapodás. Behány héttel ezelőtt közölte velünk a francia kormány, hogy ha a görögök vagy/'törökök benyomulnak a semleges zónába, a szövetségeseknek fegyveres kézzel kell ellentállniok, fíhez hozzájárultam. Azt hittük, hogy komolyan. .;szik a dolgot. Hogyan is gondolhattuk volna, hogy ezt a kijelentést párt célokra szánták. Hemcsak mi gondolkoztunk így, hanem a tábornokok is éa több szövetséges tábornok csapatokat küldött ki, amelyeket később vissza kellett vonni. <vu f-^-oéfcoc Lloyd üeoige^ezután/Asquith és Grey részéről ellene intézett ttímadásokkal foglalkozott és a hallgatóság nagy tetszése közben kijelentette, hogy a kormány nemcsak vérontás nélkül biztosította a békét, hanem ez a béke olyan, amely miatt Angolországnak Qf^aJtboJLf*^ Uem kell szégyenkeznie. Azt az állást, amelyet most elfoglal , nem kereste és egyetlenegyszer sem mondt a:Tegyet ek meg miniszterelnökké.' Teljes három évig az volt a Szándéka, hogy lemondjon. Az Thit^e, hogy fügf étlen helyzetben nagyobb szolgálatokat tehet a hazának. Bonar Lawt kére, hogy vegye át a kormányt, de nem akart vállalkozni. Sz év elején Chamberlainnek irt és azt mondta, hogy jobb volna, hogy ha Chamberlain, aki oly pártnak vezére, amelynek az alsóházban többsége van, venné át a kormányt, melyet lloyd George teljes erejével ^támogatna azzal a feltétellel, hogy a kormány politikája a pacifikálás politikája legyen, hogy reakciós törvényeket ne hozzanak és az Írországi szerződést hajtsák végre.Minisztertársai hosszas tanácskozás után más nézeten voltak.Minisztertársai hűségesen kitart-ttak mellette és bennük sohasem csalódott. Eshezére esnék tőlük megválni, de azért örömmel üdvöiffk^a szabadságot. Igen érdekes látvány lesz számára, hogy mások mennyire küzdenek ne- 1/«4^W: kézségekkel, melyeknek elhárítását őkjkönnyünek tartották. Mint szemlélő igen sokát láthatnav • így például, hogy Anglia se inet országnak a jóvátételeket elengedi és Franciaországnak szeretetből többet ad, mint valaha^ láthatná, h ogy Ango 1 or sz ág az Egy e sü 11 Ál lamo knak j v alame nnyi adós ságát Megfizeti/ 7 mig ő maga a többi országnak tartozásaikat elengedi. Hogy Angol ország jobb hadsereget, jobb hajórajt és jobb légi haderőket teremtene, a munkanélkülieknek többet adna és egyúttal az adókat leszállítaná, /Derültség. / Igen érdekes lesz a mások küzdelmét nézni, kzt az örömet fentartotta magának. Igen sok barátja van, konzervatívok, liberálisok ée olyanok, akik párthoz nem tart óznak. Ügyüket harminckét éves politikai pályafutása alatt sohasem árulta el. Bem fél a jövőtől. A világ a háború súlyos csapásaitól még nem tért magához., ?A gyógyulás osak "lassan fog haladni. Az állammüvóazet legfontosabb feladata most a nemzet pacifikálása,TJtja világos. Teljes erejével fog támogatni minden kormányt, mely ennek a feladatnak szenteli magát, feltéve, hogy nem alkalmaz olyan rendszabályokat, amely ele az országnak kárára vannak, reakciós vagy forradalmi rendsaabályokat, Azzal a konaánynyal, amely nem ezt az utat követi, egész erejével szembeszáll, Sz az ő politikája. Angolország és a világ helyzete sokkal komolyabb .semhogy valamely kormány, 'párt- vagy más manőverekre gondolhatna. Sza^lfes vagy párt játékot űzni nem fog. Büszke lesz arra, hogy oly dolgokat kísérelt meg, amelyek nem érlelődtek ugyan meg teljesen, ós nem jutottak el a teljes sikerhez, de büszkébb lesz mint valaha arra a tényre, .— há a mai nap volna az utolsó, amelyen nagy állását elfoglalja — j hogy miniszterelnökségének utolsó napjaiban a nagy brit birodalom .hatalmának segélyével leírhatatlan borzalmakat elháríthatott és'hogy ezer meg ezer férfi, nő és gyermek, akik bíztak Franciaország, Olaszország és^JTagybritaania adott szavában, most hálát .adnak Istennek., hogy Bagybritannla hűséges maradt. /Viharos éljenzés. / /íJTI./ t __3_e r n , október 14. A svájci szövetségtanács elhatározta • (bo^ynordo-/-— : és a bormust behozataliak korlátozását, /MTI./ Bécs, október 14. A Körrespondenz Wilhelm jelenti: A rendőrság az ausztriai szlávok tüntető gyűlését, melyeta cseh szocialisták hétfőre a városháza néposarnokába hivtak össze, nem engedélyezte, mert a nemet nemzeti szocialista párt ellentüntetést hirdetett és igy komolyan tartani lehetett a veszedelemtől, hogy rendzavarásokra ós összeütközésekre kerülhet . sor. /MTI./ Bern .október 14. A telefon- és táviró-törvény elfogadása után a£ parlament ülésszakát ma berekesztették. /MTI./ 1 _. i , v ,*, r 8 ó^yi oktőber 14. A telefonsztrájk a munkaügyi miniszter kö? vetiteséa>el végetjért. /MTI./
