Napi Hírek, 1922. október/1
1922-10-12 [0045]
-.1 A /Prága, október 12. . '/Magyar Távirati rroda / — A f elviuéki kéalicics pártok koréiroaa/ - —. - hosv a teljhatalmú ben mozgalom indult meg, —- - .' 2X*>Ii « p«ividék miniszter pártonkívüli álláaára yalo tekintettel a fel . igényelnek az egyes pártok szempontjából való kielégi^sere a xei vidSi koalíciós pártok /szociáldemokrata, W B .?*\•"?í2áa minés agrárpárt/képviselőiből aa egykori prágai otor^!;"?*^ • táj áfa hármas-bizottságot alakitsen. , amely a minaszterrel egyetértésben intézné a Felvidék politikáját, / tervet a »^ciáldemckraták erősen támogatják, mig az agráriusok felfogása szerint ÍZ tényleges dualizmus volna s ennéltfogva veszélyeztetné az állam egygrógét. Bécs, október 1£» A milliárdos lopás ügyében tegnap letartóztatott Better ékszerésztvalószinüleg; meg ma szabadlábra^helyezik^ mert kitűnt, hogy as olyan ing^omb, amilyent Betternél találtak, éppenséggel nem ritkaság és igy megdől az a vád, hogy az inggomb a meglopott fái tulajdona volt./MTI/ Bern, október 12. A svájci távirati irota mértékadó helyen szerzett értesülése alapnán határozottan me£oáfolja a külföldi lapoknak azt a hirét, hogy Burcárt,bécsi svea&L követ visszahívása küszöbön áll./MTI/ r & Í kormánvzó a debreceni magyar királyi Tisza István tudoLnvegvetem sebészttf tLszékére^dr. Hűttl Tivadart, a tanszék jt^nlegiSelyetUs tanárát egyetemi nyilvános rendee tanárrá az V. fizetési osztályba kinevezte. /MTI./ § A kormányzó a földmivelésügyi miniszter f^ifí^sztésére lx. sohmiadhoifer Gyula okleveles állatorvos, bakteriologust, magyar királyi főbakteriologussá kinevezte. /MTI./ § A népjóléti és munkaügyi~miniszter végh Sándor volt képviselőt ??rvényhatósági bizottsági tag, ceglédi lakc*£~ jótékonyság terén kifejtett buzgó éa áldozatkész tevékenysége ért elismerését fejezte ki. /MTI./ § A Gyáriparosuk OrazaLgos 3sövetsóge ma délután isiss Manfréd elnök lésével nagyválasztmány i ülést tartott, amelyen a magángazdasági hitel megaz orl táa áaak tér dósé vei fog lalkozottsjA kérdést l?enyő Miksa ügyvivő igazgató fejtette ki részietesen, aki iuiagozt&tta*. hogy amikor a sármány a magángaz la sági hit el megszari tasaval akar gátat vetni az inflációnak, akkor azt a célt tartja az ez előtt, hogy a drágaságot csökkentse. Véleménye szerint azonban a kormány evvel az intézkedéssel a drágaság ható okai közül a leg lény égte len ebbe t ráadja ki v A drágaságot okozta** vógigküzdött háború, a háború elvesztése, a forradalmak, a reparáciők Bsaokles-karő js* a szomszéd államok külkereskeűeimi elzárkózása,, a külkerer esk edeimi mérleg passzivitása, az államháztartási mérleg passz!vi. tasa* AZ infládő nem aany-.re mint inkább okozat. Hámntatott arra, hogy az ipar túlnyomó része ma raadkivül távol áll a békét érmeié a színvonalától, készleteket nem haJmoz fel éa csak a legszükségesebb termelési célokra vesz igénybí hitelt* A kereskedelem hiteligényei szintén alaposan megokoltak. Optikai csalódás azt hinni, hogy a bankjegyforgalom emelkedett. A háború előtti állapotokkal összehasonlítva egy anes) csökrenés konstatálható, mert a legalacsonyabb számit^e mellett is •' a meg csonki tűt t országrész bankjegy forgalma 200 millió aranykoronának, vagyis 96 milliárdnak felelt meg 19lá-bea 9 holott a mai forgalom csak ( 80 milliárd jsorona. A budapestit íőintézet vált ót arca jának állománya a' habára előtti utolsó évek átlagában 225 millió korona volí; a ma pedig mindössze 56 millió aranykorona, A jegybank ma távolról sem szolgálja a magánga zd&sagi hitelt akkora összeg étkei, mint a háború előtt* A hit elmegszoiitás ötlete a lehető legrosszabb időben vetődött fel , árukor a azezónipároknak meg a közeli néhány hónapban öt-hat milliárdéi hitelre van szüksége* A n«m szezón-ípárok a rntgaa munkabérek és a nyersanyagok drágás aga. mellett szint éü csak. ugy boldogulhatnak, ha hiteligényeiket fedezi a jegybank. Általános hitelkor lát ozáa esetén a vállalatok kénytelenek volnának részvénytőkéjüket felemelni* Ha azonban a magyar ipar túlnyomó része egyszerre próbálkoznék meg reaz vény emeléssel, ez jcatasztrőfália helyzetet idézne elő* Véleménye szerint a kérdésnek politikai háfctere van* A szövetségnek figyelmeztetnie kell a kormányt, milyen súlyos veszélyekkel járhat, ha politikai szempontból vagy hibás gazdasági megfontolásból enged az ilyen törekvéseknek. A magyar ipar termeleset veszélyezteti ezzel, aminek gazdasági, pénzügyi éa szociális szempontból egyaránt kárát vallani az ország*- i Bun József- •. —-r-—- hangoztatta, hogy fontos állami érdek az ipar fejlesztése, mert külkereskedelmi mérlegünk passzivitása onnan származik, hogy 35 milliárd értékű ipari cikket hozunk be. Kern szabad a meglevő ipari hitelt is megvonni, mert akkor az egész gazdasági vérkeringés megáll. Hangoztatja, hogy mindaddig, amig a jóvátétel kérdése nem nyert elintézést, az államháztartási kérdésekben nem lehet komolyan állást foglalni, mert a költségvetés felállításához hiányzik a kiindulási pont. Payer Sándor különbséget tesz az inflációs pénz és a hitelpénz között. Azok az összegek, amelyek a termelés céljára szolgálnak, visszafolynak, ellenben azok, amelyek az inflációra szolgainak, nem folynak vissza. Van abban az állításban valami, hogy minél több pénz van forgalomban, annál nagyobb a vásárlóképecség, tehát bizonyos drágulás következik be, de nem lehet a vásárióképeasóget annyira lefokozni hogy mindenki óhenhaljon* A termelést szolgáló eszközöket feltétlenül rendelkezésre kall boosétani, mert különben egyes iparágak nyomban íngazan'cetik üzeműket, mások pedig ideig-óráig fennmaradnak, de egymással versengve magaa-íabb kamatot fognak kinálni a pénzért, amit végeredményben a közönségre hárítanak át. Ez tehát megint csak az élet drágulását vonja maga után. A kérdéshez még Vida Jenő, Birő Pál, Moskovits Farkas szóltak hozzá. A na ^választmány abban állapodott meg, hogy a kérdésbén reszlutes felterjesztéssel fo^ a kormányhoz fordulni.C N7 "0 A Magyar Orazágoa Tudósito jelenti: Mint délelőtti tuóaitásunkban jelentettük, a főváros tanácsa mai ülésén foglalkozott a közüzemi alkalmazottak munkabárének emelésével. I pont letárgyalása után sorra került a vizdijak emelésének kérdése. A főváros tanácsa e tekintetéén azt a határozatot hozta, hogy a háztartási viz diját két koaronáról tiz koronára, az ipari víz diját pedig nyolo koronáról harminc koronára emeli:; fel. 21 szokatlan mérvű, emelésnek a vizmuvek hatszáz milliós deficitje az okai amely már katasztrofálisan megbillentette a vizmuvek költségvetésének egyensúlyát. ORSZAGOS LEVÉLTÁR
