Napi Hírek, 1922. október/1

1922-10-10 [0045]

volt, »«l 7a * s*a»o. ^0«4 a %í a «b2lÖtJ.^.^I / 8331i9tttk3Eá8 x -v- , § B e r n , ©Jttóber 10. A svájci nemzeti tanács és az államok tanácsa tagjainak megválasztását október 29.-ére ír­ták ki. /ÍITJB/ I o n d o JEL t október 10. /Wolff./ /lloyd George és a munkáspárti küldöttség megbeszéléseinek folytatása./ lloyd George ama kijelentésére, hogy Amerikát is be akarja vonni a.népszövetségbe, Thomas ezt felelte: Mi is azt hisszük, hogy Amerika, amely a versaillesi szerződésnek és nehéz­ségeinek megteremtéséhez hozzájárult, most nem bújhat ki kötelezett­ségei alól. Lloyd George a munkásvezér kijelentéseire adott válaszában ismételten hangoztatta, hogy a kormány nem követ hábo­rus politikát. Ha erélyes intézkedéseket is tett, ez azért történt, mert szilárd meggyőződése, hogy ezek az intézkedések a konfliktuso­kat el fogják háritani. A kormány a görögöknek egy fillért sem fize­tett és őket sem pénzzel, sem fegyverrel nem támogatta. A kormány táviratában kijelentette, hogy a népszövetség intervenciójára vonat­kozó j avaslatokat támogatni fogj a.. Más kormán yok voltak azpk, ame- . lyekp irftr'i^Tt n -ifpn^T'ti 6 ^ i­ny i" ágrgT ''-'^ii; ^^^i^if 1­A semlegesség fentartásának és. .atenger szorosok szabadságának szükségéről a miniszterelnök többek közt ezt mondta: Hogyan tehetne Angolország olyan lépéseket, amelye^ Törökországot ugyanolyan helyzetbe hozzák, amilyenben a háború előtt volt,ugy,hogy a tengerszorosok forgalmát Angliával és Romániával szemben Oroszország javára megbéníthatná és a Fekete-tengert a keres kedelem elől teljesen elzárhatná^ Ben Tillet azt kérdezte a miniszterelnöktől, mit ért a tengerszorosok szabadsága alatt. Lloyd George igy felelt: A tengerszorosok szabadsága alatt azt értem, hogy a tengerszorosok olyanok legyenek, mint bármely más nemzetközi vi­ziut, amelyen valamennyi nemzet hajói bármely nemzet beavatkozása nélkül a Fekete-tenger felé közlekedhetnek és nemcsak Törökország szava, hanem, a népszövetség garantálja a szabad átkelést. Ben Tillet erre azt kérdezte,vajjon valamely nemzei közi testület kezében levő erődítésekről ven-e szo? Lloyd George igy felelt: Az illető testületnek magának 3;ellene eldöntenie, hogy az erődítéseket a tengerszorosok szabadságának biztositására^szük­eégesnek tartja-e. Bzt a kérdést tehát a népszövetség döntené el. Ez-már nem a mi dolgunk. ÍBen Tillet következő kérdése ez volt: Há­ború esetén nem fognak-e a tengerszorosok semlegességébe beavatkoz­ni? Lloyd George határozott nemmel felelt. Ben Tillet: Egyik nemzet részéről sem? Lloyd George: Bem, nem, egyik; nemzet részéről sem, sem a mi részünkről, sem más nemzet részéről, mert mi volna akkor a tengerszorosok semlegessége? A beszélgetés további során Ben Tillet azt kérdez^, te a miniszterelnöktől, mi a nézete a nemzetközi ellenőrzésről. Lloyd George igy felelt: Mi a magunk : észéről mindég amellett vol- | tunk, hogy az ellenőrzésbe a románok?*a is bevonják, akik ebben a kÓ3 désben érdekeltek. Ami az oroszokat álletiy erről a felek közt késői tartandó konferencia fog dönteni. Az ügyet valószínűleg a népszövet­séghez fogják utalni ós a népszövetségnek kell majd fontolóba vennií hogy az őrséget mikép állítsák össze . ^^^x^éíL-^ Ben Tillet ezután azt kérdezte: önvaz oroszokat kedvezményekben rész esiteni V-J ""...r- Erre a kérdésre Chamberlain válaszolt, aki kijelentette, hogy a kormánynak, amelynek több má3 kormánnyal kell tárgyalnia, erre a kérdésre felelni igen bajos dolog. Ebben a pillanatban nem kívánhatják tőlünk, hogy határozott kijelentést tegyünk, vagy teljes részletességgel nyilatkozzunk. A legnagyobb Sszintességel kijelentjük azonban, hogy hathatós nemzet­közi ellenőrzést kívánunk, amely reánknézve nem kedvezőbb, mint más hatalmakra nézve. Lloyd George hozzátette: Talán felesleges arra utalnom, hogy Oroszországgal szemben követett i magatartásunk a vi­lág többi hatalmának magatartásával összehasonlítva nem nevezhető a legkevésbé jóindulatúnak. /MII/ § Paris, október 10. /Havas/ Az amerikai kormány, amely mind ez ideig a népszövetség és a vele kapcsolatos nemzetközi munkaügyi hivatal munkálkodásától még tisztán technikai vagy humanitárius kérdésekben is teljesen távoltartotta magátj teg­nap első Ízben válaszolt Albert Thomas r— — a munka­ügyi hivatal elnökének meghívására, fiz amorikaa kormány- sorsét dr. a mezőgazdasági minisztérium élettani kémiai osztályának vezetőjét bizta meg azzal, hogy mint hivatalos és véleményező szerv vegyen részt a szénbányászok betegségei ellen valc küzdelem előkészítésé­ben. /MTI/ Belföldi híres*. § A Magyar Távirati Iroda jelenti.: A kormány­zó a katolikus nagygyűlés elnökségéhez a következő táviratot in­tézte: —ü.—^ ... .. '' \ • Jfrét Zichy Jínos elnök önagymél tóságának Budapest. Hálás szívvel vettem a tizennegyedik, orszá­gos ^katolikus nagygyűlés üdvözlő táviratát. A honment5 munkában való összetartás': 03 a nemzet nagy hivatásának teljesítésére irányuló együttes törekvés sziklaszilárd alapjai a haza jövő bol­dogulásának. Ez eszményekben egyesülje leghőbb jóklvánataim kisé­rik a nagygyülés í működését. Horthy s.k. la ei -ÖVI w,r.n ÁiA k H!J 8 S*£ stá8 * Wrősíg ma báró 7Ir>ssicfx Gvu­kinevefe,,suk folytán letették az előirt hivatalos eskS. íínSÍ S5o^5ív??H tiovözölte a* uj itóiőbirákat; °* uovö^óffrt dr ixpo/mczky István mondott köszönetet. /ÜTl/ n r '-..

Next

/
Thumbnails
Contents