Napi Hírek, 1922. szeptember/2

1922-09-21 [0044]

„ -o- Be r 1 i a , szeptember 21. Biztosra veszik, bog;/ a kincstári váltok kérdését most már hamarosan és simán el fogják: intés, ni* A kincstári váltókat valószínűleg még ma vagy holnap kiállítják és át­adják a belgáknak* /tol/ -o- A 0 g sbnrg , szeptember 21, Ittatán Loebe birodal­mi gyűlési eJnök e szociáldemokrata pártgyttlésen nagy^tetszessél fogadott beszédében azt «^ —^-Ígéretet tette, hogy lépéseket tesz Fémetor­szagnak a népszövetségbe való felvétele érdekében, a birodalmi igazságügy­miniszter és a birodalmi gazdasági miniszter ^VÍ^KIJM^*.— ; , hogy a birodalmi gyűlés többségi szocialista párti tagjai ugy látszik, pártolják a népszövetséget* /MTT/ "O- Berlin , szeptember 21. A gazdákkal folytatott ér­tekezlet ütán tartott megbeszélésen von Brartn a birodalmi, gazdasági tanács elnöke a sajtó képviselői előtt kije íentette, hogy Nőmetorazágbaa rossz ga­bonatermésre keU elkészülni, mert a termés eredménye-a amit óvírtWe. csak egy harmadát éri el, tf-gy hogy a német nép ellátásáét való kilátások rendkívül rosezak* a firth birodalmi kancellár a Westminster ^fazette berlini k#p­viseló'jével folytatót t beazóigetés során akként nyilatkozott,, hogy a né­met kormány a rosszjfe^i^ miatt / ?tfiAeé helyzetben van* amely alkalmat adhat a belső zavarokra, snnek. legfőbb okozója a londoni riltimátam, amely a semleges államokban is gazdasági nehézségeket idézett elő* A birodalmi kancellár ez alkalommal nfból viassant asito tfco, azt a szemrehányást s hogy a németek a márka esését szándékosan idézték elő* A márka esőse a német középosztályt úgyszólván megsemmisítette a a mr.nkások között is növeke­dőben van az elegületlenség. Az atolső és egyetlen remény még Amerikában van, Amerikának azonban hamar keli segítenie, hogy későn ne er&ezzék a segítség* /kTl/ § London* szeptember 21. A parisban tegnap Lord Curzon, es poincaré között folytatott megbeszélések, amelyeJEeec etAjfá, későbbi stádiumában Sforza gróf is resztvett, ngy latszik, igen kedve­zó'en alakultak ki* A közel keleti kérdést részletesen és a legteljesebb nyíltsággal vitatták meg, amely minden félreértést eloszlatott az ér de ­kelt kormány-ök állásfoglalásáról* Habozás nélkül elfogadták lord Garzon­nak azt a javaslatát, hogy minél hamarább hívják egybe a békekonferen­ciát granaLaország, iagybritaania t Olaszország, Törökország* Görögország, Szerbia ős Románia részvételével* Lord Curzon kijelent ette, hogy lagy­feritenala az értekezletnek bármely módozatát elfogadj a s aaelyet Pranoia­orszag ós Olaszország kívánatosnak tart. A he-tyzet katonat> 4b tengerészeti részét lord , Beatty ad­mirális előterjesztése alapján ianerték meg, miközben Grasset francia ad­mirális is jelen volt, hogy kiegészítő információkat nyújthasson* A miniszterek megállapodtak abban, hogy pénteken újból ta­nácskozásra jönnek össze, A Times az értakeziettel kapesolatosan a követk ezekez irja,^ Noha a párisi magbeszé lóse&:..Tíészl et es lefolyását szigorúan titokban tartf? jak* okunk van azt hinni, hogy a franci a kormány egyre több megértést ta­núsít Lord Ciírzon álláspontja iránt* /MTI/ § London, saeptember 21» A Dardanellák ázsiai részén levő sokat emleget ett semleges zona ós különösen a Dardanellák deli part­ján levő Csanak szerepet tárgyilagos megvilágításba neiyezi az a közle­mény, amelyet Londonban a minisztertanáos iegntóbbi ülése ntán tegnap éj­szaka bocsa.jtfittek ki* A minisztertanács ékkor már megkepta Garzonnak a per isi megbeszélésekről sző ló jelentése , s ezután bocsa jt ott ak ki a kö­vetkező kö zlemenyt^í TíJroft részről elhangzott ki je lent és ékbe n és a külföldi saj~ tóban megállapított ék, hogy a törökök bizonyos idő óta elfoglalták as agynevezett csanaki semleges zónát* A tényállás a kővetkező; A csanaki zónát & szövetségesek hozzájárulásával a brit ősapátok kösvetle ral a fe$f— •erssüaet után elfoglalták, S.22L————* • .* katonai Oázist létesí­tettek csanakban* A területet ettől kezdve megszakítás nélkül elfoglalva ártották* 1921 »májnaá ben a szövetségesek kiáltványt bocsa jt ottak. ki* smélybea ki jelentett ók semlegességüket minden további görög-török hadmü­y életbe a. a —- .körülhatárolták azokat a területeket* ame­lyeket a brit cs%swir/B»zvetlenül katonai hatalmukban tartottak* Sjzek jtőzé a terű letek közé tartozott csanak is* A kiáltvány hozzátette, hogy Qzm a területen minden fegyveres eró'nek a az egész lakosságnak alkalmaz­kodnia keli a semlegesség elveihez* Snnek a zónának semlgességet állan­dóén fenntartottak a görögökkei szemben is, Jaoha ők panaszkodtak^ hogy a •rít terű léten alaknlt török bandák megtámadták, őket a azután újból a *rít megszállás alatt -levő területre menekültek* k görögök engedelnet KértaSc arra, hogy a bandákat a brit területen is üldözhessék, est az en~ $ edeim^. aa niben egyetlen egyszer seri adták meg* 3z évimájus végén görög járőrök rablók üldözése kösben átlépték a semlegességi vonalat, azonban • ihelyt brit ősapátokra bukkantak, haladéktalanul visszavonultak. £e *z egyetlen alkalom, amikor a görög haderők átlépték a semleges zóna hataatt* J

Next

/
Thumbnails
Contents