Napi Hírek, 1922. szeptember/1
1922-09-13 [0043]
§ B Ó m a , szeptember 13* Az SA garast zorraáay-i——ts, római miasaL ójáaan vezetője hirlapirolt előtt lelje lentett e , hogy kormánya nem szándékozik * veleacei értekezlet aa részt ven ni, mert célszerűbbnek tartja, hakizvetlea tárgyal?* "Mn% folytathat Görögország képviselőivel * Az es- . gorál kormány magát* rtáaa kétségessé t eazi a közel Kelet problémáinak ietárgyaláuíta tervezett veleadei értekezlet egyb ehi vasát * /11TT/ — s 3 ófifi , ízeptember 13* Az olasz lapok Olaszőrszálak a török-görög kérdésben követa>».4tmwgatart ás át akéat köTYOaalozztk, hogy törekednie kell Törökország sértetlenaégéaek védelmére, mert Klsázsiánaa a törökök részéről való birtoklása a legjobb biztosítéka aaaak, hogy az európai államok a zabád kereskedelmi tevékenységet fejthetaekki Kisázsiábea. A z olasz politika azivesén látja azt is, h$i- , Trácia visszakerül a törökök birtokába, mert csak iiy tartható fena u B*lkáa-államok között az egyenanlyj A sajtó kíaneli, hogy Olaszországnak ez i»z állás foglalása aea TéJa#Cö£/*®&. az «irőpai hatalmak eileaicezéaévei. /i£Tl/ /-/ I o a d 0 a •, azept ember 12. /Reuter/ XLoyd George a , , aépszövetségi Ülésszak végére vaiósziaüieg gtafbe utazik,T Hir ^zeri atT^pe^ a jövő hetes, se&sl esetre sem fog 8-10 sápnál többet Angliától távol tü'iteal. Kiséretébea leszáek sir üanrice Hankey és Sir jtfhrard Grey. /Síll/ 'v 3 R ó m a , szeptember 13. A kormány tegnap miaisztertan ácsot tartott, ameJyea behatóan foglalkoztak a Keleten előallett helyzetté, külöaös .tekistettél A a *kLa magatartására, A ztiaiszt erveaáos az osztrák kérdést is tárgyalta, JlíTl/ /-/ P r á K. a. szeptember 12.A cseh köztársaság németeklakta területein élS c*eh kisebbségek Turnaubft* gyűlést tartottak,amelyen Eramarz dr! külpolitikai és belpolitikai Ügyekről hosszabb beszSdet trmSndoU. Kramar? dr. beszédében többek között a következőket mosdotta: Azért 7 a ml vagyunk, senkinek sem tartoznak köazöaetteljt mert &zzáj amivé lettünk, ~— semmiféle kormányzat vagy magasabb hatalom^t^tt bennünket, hanem csak a magunk ereje* A páagermáa veszedelem iaméTTenyégethet huaz éven belül, és meg is fenyeget, ha sem folytatjuk az egyedül lehetséges politikát, a szláv politikát. Nem értékeién kevésre sem a németeket } sem a magyarokat, eleget foglalkoztam ezzel a kérdéssel óa tudora^ hogy milyen nehéz lesz a helyzetünk, amikor a németek ugyanazt a politikát fogják velünk szembea érvéayeaiteal, amelyet mi a múltban mint kisebbség követtünk. Anglia, Amerika és Fraaoiaorazág >#fö£ezabaditóink ugy au, deaoelaő politikáakbaa való támogatáshoz. Amerika és Anglia túlságossá raeazsze vannak. Sgyébkéat is a aemzetek közül, amelyek beasünket felszabadítottak, egyedül a franci a bír érzékkel ügyünk Irkat* Franciaorazágbsa bízni azonban aaayit jelent,, miat tulbeeettlai Franciaország erejét aaaai ia inkább, mert Franciaország helyzete eléggé súlyom. Ami számunkra nem marad más hátra, miat a szláv sezzetekre való támaszkodás* Azoa a aapoa, anelyea Oroszország ismét feltámad és azlávvá válik, miadea nemzet késytelea le az a szláv kérdés dolgában állást foglalni és miaden nemzet boldog lehet, ha abban az időben már benne lesz a szláv szövetségbea* Én előttem a szlávi***^ világazerepat jeleat„ lü máskép aem tudnak magaara. emelkedni, csak azláv segítaéggel és egy erőa s tartós szlávaágbaa való egyesüléssel, scelybea korlátlanul igen nagy szerepet játszhatnak* AZ enberiségaek szüksége van az egyesült aziávságraj amely, ha erőa és tertőa az egyesülése, legbiztosabb garanciája lesz a békénk a "T" ^ ——• —- A szláveág egyesülése esetén Sarópábaa nem fenyeget többé a vílághabora veazadelme* Nekünk oaeh«fcaek' Közéj? európáben aagy szereptiak vaa, miat a paagermaaizmus ellen emelt gátaak* véleményem szerirt egy kissé veszély©s»hogykülpolitikánkban kizárólag a nyugati államokra támaszkodjunk. Könnyelműség volna elfeledni, milyen befolyást gyakorol a német kultúra a nyugatra. Angliában, Amerikában, sőt Franciaországban is vannak a német kultúrásak hívei, jóllehet épen ez országok lakossága győződhetett meg róla, hogy mire vezetett a hu.b or u— ban ez a kultúra. Szak azok a pacifisták, akik különböző kongresz*- szusokon oly lg okról beszélték, amelyekhez nan értettek és oly kérdésekbe avatkoznak bele, amelyekhez nincs közük. Fen átalom kimondani* hogy ezeket a kongresszusokat szivemből utálom és nem tartottam semmire',Belpolitikánkat nem engedjük, hogy bármily pacifista, legyen angol, amerikai vagy más nemzetiségű, éLőirja, Mindig oly belolltikát fogunk követni, amelyet jónak és becsületesnek találunk. Nom kell tartanunk a világ ítéletétől, A külföld minden államának annyi van a szám Iáján, hogy eléggé el van foglalva a maga bajaival. Azt fogjuk.tenni, amit akarunk. Szükséges, hogy németjeink lássák, hogy az egész nemzet társadalmi és politikai különbség nélkül egységes és nemzeti oseh államot akar.(MTy
